Pár éve robbant be a köztudatba a Duolingo, mint a nyelvtanulás új formája. Ugyan nekünk vannak kétségeink ITT ÍRTUK LE azzal kapcsolatban, hogy mennyire hasznos csak így tanulni a nyelvet, az tény, hogy sokan használják és remek motivációt ad ahhoz, hogy valóban minden nap csinálja az ember. Hasonló rendszerben működik a SoloLearn (IDE KATTINTVA), csak ebben programnyelveket lehet tanulni. Sajnos jelenleg csak angolul, de a nyelvezet nem olyan bonyolult, hogy ne lehetne belevágni minimális angoltudással.

A fejlődést nem lehet megállítani, az az érzése az embernek, hogy egyre gyorsabban jönnek ki egyre összetettebb, a problémákra mégis egyszerűbb válaszokat adó alkalmazások, ötletek. Az AutoDraw ( ITT TALÁLHATÓ ) remek példája mindennek. Az oldalra kattintva nem kell mást tennünk, mint elkezdeni valamit rajzolni, amit a program megtippel, majd sokkal szebb, kidolgozottabb verzióban felkínálja. Aki ült már végig alsós rajzórákat úgy, hogy folyamatosan frusztrálta saját tehetségtelensége (ahogy ezt e sorok írója is sokszor átélte), különös szabadságot ad az érzés, hogy egyrészt azért fel lehet ismerni nagyjából, amit rajzolni szeretne, másrészt a gondolataiban létező szép rajznak digitális papíron is lesz lenyomata. Jogosan vethetjük fel, hogy az AutoDraw a kézzel rajzolás Instagram filtere, mégis jólesik. és órán egy interaktív táblával az Activity-nek új dimenziót adhat.

A futurológia nagyszerű dolog, valahol a természettudomány és a költészet határvidékén helyezkedik el és lehetőséget ad arra, hogy mindenféle jövőbeli dolgokról képzelődjünk, többé-kevésébe komolyan vehetően. Akár arról is, hogy milyen lesz a jövő osztályterme. De ne felejtsük el, amit Demjén Rózsi tanított nekünk, hogy ma van a tegnap holnapja! Sőt mi van akkor, ha a jövő elkezdődött? Ezt vehette figyelembe a European Schoolnet is, amikor Brüsszelben létrehozta a jövő osztálytermét Future Classroom Lab néven. Első pillantásra az FCL oktatástechnikai bemutatóteremnek tűnik és bizonyos szempontból az is, nem egy iskolában van és nem tartanak ott rendszeresen órákat, viszont egészen mérhetetlen mennyiségű kütyüvel van telezsúfolva. Szerencsére azonban jóval több ennél, a technika mellé ugyanis metodika is jár. Hat nagy tanulási típust különítettek el és a teret is úgy rendezték be, hogy ezek már a színek alapján is elkülönüljenek. A hat típus a következő:

2015-ben a neves Associated Press hírügynökség munkába állította a Wordsmith nevű szoftvert, ami a gazdasági hírek egy részét automatikusan generálja, a gép által készített szövegek az újságírók által írottak mellett jelennek meg a hírfolyamban. Amikor 2003-ban Stephen Wolfram publikálta az első teljes mértékben mesterséges intelligencia által bizonyított matematikai tételt, már lehetett sejteni, hogy egy nap ezek a rendszerek cikkeket is írhatnak majd, de talán senki nem gondolta, hogy ez a pillanat ilyen hamar elkövetkezik. A dolog még fundamentálisabb, ha belegondolunk, hogy nem csak mesterséges intelligenciák írnak cikkeket, hanem azok is olvassák. Számtalan rendszer van, a Facebook algoritmusaitól a titkos szolgálatok rendszereiig, melyek szövegeket elemeznek és értelmeznek. A szöveg szerepe, ami évszázadokon át a tudás megjelenési formája és így tulajdonképpen a tudás maga volt, megváltozik, ahogy a technika fejlődik. Mindez magával hozza a tudásról alkotott koncepcióink változását is.

Ma már senki nem vitatja, hogy a játék nagyon hatékony motivációs eszköz lehet. Szerencsére, már nem nagyon hallani olyat, hogy ez iskola, ide nem játszani, hanem tanulni járunk. Kutatások bizonyítják, hogy az egyik leghatékonyabb módszer a játékos tanulás, ami jelentheti a játékhelyzet egyes elemeinek beemelését a tanításba vagy akár konkrét játékok használatát is. Ez utóbbioz ad segítséget a Games for Change nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol olyan játékokat találhatunk, amik valami többet szeretnének a puszta szórakoztatásnál. Vannak társadalmi kérdésekkel, környezeti problémákkal, egészségtudatossággal kapcsolatos játékok, mindegyikről rövid ismertető is olvasható. Sajnos, a játékok angolul vannak, de a felsőbb éveseknél ez már nem lehet akadály.

Pont egy éve a budapesti E2 konferencián láttam először a FluidMath alkalmazást, ami már akkor nagyon izgalmasnak tűnt. Nem csak írhatunk egyenleteket, amiket aztán felismer a rendszer (ezt már a OneNote és a Word is tudja), hanem azonnal ábrázolhatjuk őket, sőt még izgalmas animációkat is készíthetünk velük. A jó hír, hogy most már ez egyszerű Powerpoint bővítményként is elérhető, így akár a ppt-be is beszúrhatunk ilyen interaktív egyenleteket. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Beszúrás menüben a Bővítmények között beszerezni a FluidMath modult (vagy megtehetjük ezt IDE KATTINTVA is).

Lassan három hete használom a Data Selfie (INNEN TÖLTHETŐ LE ) nevű Chrome kiegészítőt, amely a böngészőbe ágyazva elemzi a tevékenységünket Facebook-on. Kezdve az általános adatokkal (pl. hogy mennyi időt töltünk a Facebook-on, kinek a posztjait lájkoljuk, kik a kedvenc ismerőseink), az egészen személyes információkig. Érdemes letölteni a kiegészítőt, mert megtudhatjuk azt is, hogy a Data Selfie szerint mennyire vagyunk intelligensek (a Facebook falunkon megjelenő posztok alapján), mennyire valószínű, hogy étteremben eszünk, de azt is elemzi, hogy milyen a világnézetünk, lobbanékony-e a személyiségünk, vagy éppen valószínűsíthetően milyen vallásúak vagyunk. Bár nem mindig talál pontosan a Data Selfie (az én esetemben biztosan sokkal intelligensebb vagyok, mint azt mondja például :) , de nagyon érdekes utazást tehetünk segítségével a privát szféra nyomában.

A TanárBlog és a Telenor közös programja az ún. 'Biztonságos internet' interaktív előadás, amely tegnap már tizedik alkalommal került megrendezésre. A program indig kicsit más, de az állandó benne, hogy a Momentán Társulat impro-színházas feldolgozása online konfliktusoknak töretlenül népszerű a hallgatóság körében. Most azt kértük a középiskolás hallgatóságtól, hogy írjanak olyan valahol már leírt, jellemző vagy érdekes 'csetmondatokat', amelyek egy rögtönzött jelenetben elhangozhatnak. A játék remekül sikerült, azonban a mondatok maguk is annyira érdekesek lettek, hogy egy kis csokorral szeretnénk átnyújtani olvasóinknak. A lapozás után vicces és talán érdekes korlenyomat a cset világából.

Az egyik órán arról volt szó egy órán a hetedikes tanítványaimmal, hogy mennyire másképpen használják ők a közösségi oldalakat, mint ahogy azt gyakran a felnőttek (szüleik, tanáraik) gondolják. Kiderült a beszélgetés során, hogy úgy tűnik, igencsak változnak a trendek, és érdekes lenne ezt közelebbről megnézni. Javasoltam az osztálynak, hogy ha valakinek van kedve, csináljon belőle egy mini-kutatást. Arra, amit pár hét múlva kaptam, bevallom, nem számítottam. A lapozás után egy hetedikes diák, Trenyik Hanna, Facebook-kutatása olvasható, amit nagy örömmel közlünk a TanárBlogon. Én nagyon sokat tanultam belőle, és arra is gondoltam, hogy talán érdemes lenne máshol is megismételni, hiszen a módszertan alkalmazható bárhol, ugyanakkor nagyon következetes. Jó olvasást :)

Remek ötlettel állt elő a Helyesírás.hu. Eddig csak az oldalra látogatva lehetett ellenőrizni, hogy vajon helyes-e, amit gondolunk. Már a szolgáltatás elindulásakor, ITT írtunk róla részletesebben. Most azonban egy Chrome bővítmény segítségével házhoz jön a helyesírás. Nem kell mást tennünk, mint IDE KATTINTANI, és máris telepíthetjük a Google Chrome-ba a nagyon egyszerű és praktikus kiegészítőt. Ezután pedig semmi ahányszor elbizonytalanodunk, egyetlen kattintással ellenőrizhetjük magunkat.