Több okból is kedves számomra ez az oldal. Egyrészt megtanít egy csak kevéssé érdekes nyelvtani szerkezetet (felszólító mód), másrészt segít felkelteni a diákok érdeklődését a művészetek iránt - talán.

Mindenesetre, mielőtt folytatnám, álljon itt a Holland babaház (Dutch dollhouse) linkje (ITT TALÁLHATÓ AZ OLDAL), valamint az erről készült interaktív e-learning anyag, a szokásos videó bemutatóval (EHHEZ ITT LEHET HOZZÁFÉRNI).

Ha van a webkettőnek VALÓBAN hasznos, a mindennapi életben kiválóan használható eleme, akkor - legalábbis számomra - a ‘közösségi címkézés’, angolul Folksonomy az (megj.: a magyar fordítást először Főző Attilától hallottam, vagyis ő az, aki a fogalmat magyarította )

 

Mindegy is, a lényeg: most egy kicsit hosszabb cikkben foglalkozunk a ‘Social tagging’ jelenségével, reméljük minél többen meglátják benne az egyszerű, ám zseniális elgondolást. Kedvenc oldalunk a del.icio.us, aki azért erről is szeretne interaktív e-learning képzésben részesülni, az BÁTRAN KATTINTSON IDE!

Nekem nagyon tetszik ez az oldal, a Bombay TV találta ki, hogy a Bollywoodi filmaket népszerűsítse. Gyorsan a legfontosabbak: ITT TALÁLHATÓ AZ OLDAL, de aki szeretné előbb interaktív e-learning anyagunkat megnézni,annak IDE KELL KATTINTANIA.

Na szóval, Bollywood, és Bombay TV. Azért nagyon vicces az oldal, mert nem értjük a szöveget. Rövid, kb. 1 perces részeket ’szinkronizálhatunk’ - mondjuk angolra, de akár magyarra is.

Anagrammákat készíteni érdekes, de hasznos is lehet. Ez az ötlet nem tantárgyfüggő, azaz bárki, bárhol használhatja. Amire én szoktam: a diákok nevéből anagrammákat készítek, és például a a dolgozatokra így írom fel a nevüket, vagy éppen így adom ki az eredményeket. Érdekes játék kitalálni, hogy ki kicsoda (főleg ha sikerül ‘beszédes’ anagrammát találnom :).

Nem hittem volna, hogy nagyon népszerű lesz az ötlet, mégis, még évek múlva is mindenki tudta a csoportban egymás ‘titkos’ nevét. És hogy ne kelljen sokat gondolkozni az anagrammákon, álljon itt két link: IDE KATTINTVA AZ ANGOL anagramma oldalra látogathatunk, ha pedig IDE KATTINTUNK, akkor a magyar oldalt találjuk meg.

Közhely, hogy rengeteg videó található az interneten. Ugyanakkor fonftosnak tartjuk, hogy ezeket a videókat ne csupán nézzük/nezessük diákokkal az órán, hanem próbáljuk meg kihasználni az internet adta lehetőségeket, és feliratozzuk, szerkesszük, vágjuk, írjuk újra, szinkronizáljuk stb. őket!

Mindezeket a lehetőségeket (szokásos interaktív e-learning formájában) az alapoktól indulva mutatjuk be. A legelső tananyag a videó megosztó oldalakról szól, és IDE KATTINTVA TÖLTHETŐ LE. Természetesen nem kerülhetjük ki a YouTube-ot sem, de azért már sokkal árnyaltabb a kép - szó lesz a Google videó keresőjéről, de bemutatjuk a Daily Motion-t, valamint a MySpace videókat is.

Kezdjük a szokákos linkekkel;a Photosoup oldalát ITT LEHET ELÉRNI, míg az interaktív e-learning anyag letöltéséhez (videóval, magyarázattal stb.) IDE KELL KATTINTANI.

Az oldal a FLICKR nevű képmegosztó képeivel dolgozik, és a képen is látható szókereső feladatot lehet vele gyártani. A játék lényege az, hogy választhatunk témákat (magyarul, vagy bármilyen más nyelven - a példában animal volt), és a program keres olyan képeket a FLICKR oldalán, amelyeket animal címkével láttak el.

(Kitérő: mi az a címke - angolul tag? Ha bármilyen tartalmat teszünk bárhová az interneten - pl. YouTube videót, vagy egy képet - mindig lehetőségünk nyílik rá, hogy ‘aggassunk’ rá címkéket. A címkék előnye nyílvánvaló - részben ezek alapján lehet a tartalomra keresni másoknak, de nekünk is. Gondoljunk bele, hogy van egy 400 képünk egy nagy fotóalbumban, de mi pont a szomszéd esküvői képét szeretnénk csak valakinek megmutatni.

Legújabb ajánlatunk egy érdekes weboldal, ahol címereket lehet tervezni.

Mielőtt továbblépnénk: az oldal ITT TALÁLHATÓ; az interaktív e-learning anyag pedig (videóval) ITT TÖLTHETŐ LE!

Mielőtt belemerülnétek a cikkbe, hadd ajánljam e-learning anyagként is megcsinálva ugyanezt  Jönnek majd a videók is, bemutatókkal, talán feladatokkal is. (Megj.: A cikk az interaktív verzióban az ‘ATTACHMENTS’ fölre kattintva letölthető .pdf formátumban, és olvasgatható bárhol).

Természetesen az internet legegyszerűbb felhasználási módja a tanórán az, amikor egyszerűen kiváltjuk vele a papíron olvasást. Ezzel azonban több baj is van; másképpen olvasunk az interneten, rövidebb cikkeket, írásokat van csak türelmünk böngészni, aztán nem lehet jegyzetelni – ha egy oldal szöveget a diák a kezébe kap, azzal/azon tud dolgozni, beleírni, rajzolgatni rá stb. Az interneten ezek a lehetőségek nem adottak. Ott a képernyőn megjelenik egy szöveg, amelyet passzívan elolvasnak a diákok. Könnyen beláthatjuk, hogy az internetet erre használni gyakorlatilag értelmetlen, hiszen nem bővítjük, hanem szűkítjük saját lehetőségeinket.