Földrajzból és történelemből is érdekes kérdés, hogy miként alakult a világ országainak népessége az elmúlt fél évszázadban. A klasszikus módszer, amivel egy ország népességét bemutatjuk a korfa, ezen az egyes korkategóriák népessége jelenik meg, külön a nőké és a férfiaké. Érdekes lehet az is, ha ilyeneket egy könyvben nézegetünk, de még izgalmasabb, ha interaktívan jelennek meg.

A Population Pyramids oldal ebben segít (IDE KATTINTVA). Régiók és országok korfáit láthatjuk itt, az 1950 és 2100 között (a jövőre természetesen előrejelzések vonatkoznak csak). Öt évenként váltogathatunk, de az országok és régiók között is egy kattintás a váltás. Az átmeneteket szép animációban látjuk, ami segít megérteni és kihangsúlyozni a különbségeket.

A Google World Wonders oldala (ITT TALÁLHATÓ) az Unesco világörökségeit mutatja be. A legtöbbet a jól ismert Street View technikával, tahát végigsétálgathatunk a híres műemlékeken. Talán ebből is adódik, hogy kulturális világörökségi helyszínek felülreprezentáltak a természetiekhez képest.

Mindez már magában is nagyon szép, de talán még nem lenne elég ahhoz, hogy itt a TanárBlogon részletesen szóljunk róla. Az Education menüben azonban az egyes helyszínekhez óravázlatokat, feladatlapokat és prezentációkat is letölthetünk (sajnos csak angolul). Ezek segítségével könnyen megtarthatunk egy-egy olyan órát, ami ezekről a helyekről szól. Az óravázlatok különféle életkorokra vannak szabva így akár felsősöknél, akár érettségizőknél is használhatjuk őket.

Amióta megjelent az internet és a digitális fényképezés, már nem az az egyszerű tanár problémája, hogy hol talál képeket, hanem az, hogy hol talál jó képeket. Hol találhat az ember biztosan releváns, érdekes képeket, ráadásul olyat, amit fel is használhat nyugodtan? Az USA Kongresszusi Könyvtára ilyen, de szerencsére nem kell Washingtonba utazni ahhoz, hogy a képgyűjteményében válogassunk.

Ha a Könyvtár saját válogatásában akarunk körülnézni, elég a Flickr képmegosztó megfelelő oldalára mennünk (IDE KATTINTVA). Nem csak ömlesztve találjuk itt a képeket, anem érdekes gyűjteményekben is. Ilyen például a 30-as, 40-es évek világát színesben bemutató sorozat (ITT), a kedvencek gyűjteménye, ami úgy jött létre, hogy sokakat megkértek, válasszák ki kedvenc 20 képüket és amit többen is választottak, az bekerült a gyűjteménybe (ezt akár mi is eljátszhatjuk).

Írtunk már a talán nem a legszerencsésebb nevű Immigropoly nevű játékról (méghozzá ITT), ahol végigkövethetjük bevándorlók útját az EU-ba (a játé IDE KATTINTVA érhető el). Most az ad az oldalnak aktualitást, hogy jelentősen kibővítették és sok új karakterrel játszhatunk. A játék során pontokat is gyűjthetünk, bár néha ez kicsit zavaró - pl. egy fiatal afrikai focista első lépése egy európai klubhoz igazolás során a fizetésre vonatkozik - segít a játék azzal, hogy azt tanácsolja: ne kérj sokat!. Namost, ha mégis a nagyobb összeget kérjük (lássuk, mi lesz), akkor nem a menedzser kezd el alkudozni velünk, hanem egyszerűen Game over. Ettől függetlenül érdekes és tanulságos a játék, aki eddig nem játszott vele, az tegye. Angolul kifejezetten menekültekről szól az Against All Odds nevű, kicsit hasonló játék (ITT TALÁLHATÓ).

Az idézetek, szólások, közmondások izgalmas dolgok. Nem csak a magyar tanításban játszhatnak szerpet, egy-egy jó idézettel könnyen feldobahtunk egy órát, prezentációt, tananyagot. Történelemből is érdekes lehet utánamenni annak, hogy honnan ered egy mondás, ki lehet a forrása, mire is utalhat.

Ha ilyesmikkel akarunk foglalkozni, bőségesen találunk segítséget a weben. elsőként ott van például a Wikidézet oldal (IDE KATTIONTVA), a Wikipedia idézetekkel foglalkozó oldala. Kereshetünk benne szavakra, de szerzőkre, témákra is. A közmondásokat nyelvek szerint is csoportokba rendezték, úgy is átnézhetjük őket. Ha klasszikus műveltséget akarunk fitogtatni, akkor a Latin közmondások oldalára kell ellátogatnunk (IDE KATTINTVA), itt természetesen a magyar fordításokat is megtaláljuk.

A British Library interaktív anyagai (ITT TALÁLHATÓAK) kiválóan alkalmazhatóak nyelvórákon (is). Rengeteg anyagot találhatunk sok témához kapcsolódóan. Érdemes minden nyelvtanárnak körbenézni az oldalon szemezgetve a sok izgalmas interaktív feladat, animáció és képgyűjtemény között (természetesen elsősorban haladó nyelvtanulók, vagy felnőttek számára lehet igazán érdekes a tartalom), de most külön szeretnénk felhívni a figyelmet egy irodalmi és történelmi flash idővonalra, amely IDE KATTINTVA érhető el. Századok szerint is böngészhetjük a kifejezetten profi módon összeválogatott forrásokat, rövid magyarázatokat kapunk mindehhez, amelyeket mintha órai feldolgozásra szántak volna eleve. Ha nincs internet az órán, válogathatunk az idővonalon, és PDF dokumentumként kinyomtathatjuk előre a tanítani kívánt szemelvényeket.

A 85 éves Magyar Rádió érdekes oldalt állított össze (ITT TALÁLHATÓ), ahol sok olyan anyagot is megtalálunk, amit akár tanórán is jól használhatunk. Van sok olyan anyag, ami a történelem tanításában lehet érdekes és olyanok is, amiket elsődlegesen az irodalom, vagy éppen a zene órákon használhatunk fel. Négy csoport lehet igazán érdekes a számunkra, a magyar rádiózás emlékezetes hangjai, az archív ritkaságok, a híres színművészek felvételei és az emlékezetes sportközvetítések.

És hogy mi minden van itt? Például Kossuth beszéde, Horthy napiparancsa, a Cantata Profana szövege Bartók felolvasásásban, Babits versmondása, interjú Szent-Györgyi Alberttel, Nagy Imre híres beszéde vagy éppen Papp László olimpiai győzelme. De nem csak magyarul találunk érdekességeket, hanem németül (Thomas Mann és Albert Einstein) és franciául is (Albert Schwitzer).

Társadalomismeretből lehet hasznos a most ajánlott oldal, ahol egy interaktív migrációs térképet találunk (IDE KATTINTVA). A globalizáció kapcsán az egyik legégetőbb probléma a menekülőké és migránsoké, ennek feldolgozásához jöhet jól ez a térkép. Az oldalon választhatunk országot és megadhatjuk, hogy azt akarjuk-e látni, honnan érkeznek az adott országba, vagy inkább arra kíváncsiak, hova mennek az adott ország polgárai. Minden esetben a tíz országot látunk, a színezésük pedig a rangsornak felel meg. Az egyes országok fölé víve az egeret alapvető adatokat tudhatunk meg róluk (népesség, GDP, HIV fertőzöttség, TBC fertőzöttség és gyermekhalandóság).

Bár az adatok öt évvel ezelőttiek, tanulságosak lehetnek. Ha összeállítunk 20 kérdést arról, hogy mi jellemző egyes országok migránsaira, és ebből a 20-ból minden diáknak adunk 5-öt (úgy, hogy ne kapják ketten ugyanazt az öt kérdést), a diákokat a gépteremben önállóan is hagyhatjuk dolgozni, hogy kiderítsék a válaszokat (erre 20 perc elég lehet), ezután érdemes kis csoportokat alakítani, akiknek az a feladata, hogy általános megállapításokat tegyenek a migrációról.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.

Június 4-én ünnepeljük az iskolákban a Nemzeti Összetartozás Napját, ami éppen a Trianoni békeszerződés aláírásának napjára esik. Most elsődlegesen ezzel, a békeszerződéssel kapcsolatos oldalakat, érdekes anyagokat, forrásokat gyűjtöttünk egybe, hátha hasznosak lehetnek a megemlékezéshez.

Elsőként is itt van maga a teljes békeszerződés angol nyelven a Wikisource oldalról (IDE KATTINTVA), magyarul pedig IDE KATTINTVA.

Másodiknak az USA és a Magyar Királyság közötti békekötés (IDE KATTINTVA).

Íme Apponyi Albert híres beszéde, ami az angol miniszterelnök szerint ugyan szép és nagy ívű volt, de nem segítette, hogy a határmenti magyarlakta területek visszakerüljenek (IDE KATTINTVA).