Sokat lelkesedtünk már itt a TanárBlogon a Fortepan nevű oldal iránt (például ITT és ITT és ITT), ahol talált amatőr fényképek sorakoznak tömkelegével. Fantasztikus érzés az oldalon böngészni és remekül használható nyelvórán, irodalomból, történelemből egyaránt. Most nagy örömmel jelenthetjük be, hogy az oldalnak tesvére született.

Ez a Super8 (IDE KATTINTVA) ahol a legendás filmfelvevőgéppel készült amatőr felvételek között böngészhetünk. Több mint 2000 órányi film között veszhetünk el, amik az 1930 és 1990 közötti 60 év privát történelmébe engednek betekintést. Sajnos, a Fortepanhoz képest itt szigorúbb felhasználási keretek között kell mozognunk. Nem ágyazhatjuk be a filmet és azok közepén mindig ott díszeleg a super8.hu felirat. Cserébe viszont saját listákba menthetünk egész filmeket vagy részleteket és kifejezetten hatékonyan vannak címkézve a filmek, ami nagyban segíti a keresést. És egy ilyen úttörőtáboros filmnek ki tudna ellenállni?

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Egyre több szó esik arról, hogy milyen szerepe lehet a játékoknak az oktatásban. Izgalmas például erről Jane McGonigal TED előadása (ITT LÁTHATÓ). Számítógépes játékot használ fel a Történelmi Animációs Egyesület is (ITT VANNAK), nem is akármilyet, hanem az egyik legelterjedtebb stratégiai szimulációt, a Total War sorozatot. Ezt a játékot használta például a History channel is bizonyos filmjei elkészítéséhez. Magát a programot 2000 forintért megvásárolhatja bárki és máris belevetheti magát a középkori küzdelmekbe. De ha letölti az egyesület oldaláról a kiegészítéseket, akkor az Árpád-kor királyainak sorsát is végigkövetheti.

Az Egyesület azonban ennél is tovább ment és a játék segítségével elkészítették két fontos csata a győri és a mohácsi rekonstrukcióját. Mindkettőből készült térképes animáció, az utóbbihoz pedig egy húsz perces film is, ami mai ismereteink szerint bemutatja, miként is zajlott az ütközet. Hatalmas munka van mindkettőben a pontos csapatmozgásoktól az egyenruhákig mindenre figyeltek.

Gyorsan változó világban élünk. Számalan dolog, ami számunkra úgy tűnik nem is olyan régen még a mindennapok része volt, a diákjainknak már relikvia. Ezért is lehet érdekes ez a fényképsorozat (IDE KATTINTVA), ami egy 1985-ös brit áruházi katalógust mutat be. Mi volt a menő negyed századdal ezelőtt? Mi az, ami ma is elmenne és mi az, amiről már azt sem tudják mi lehetett?

Akár angol, akár történelem órán érdekes játék lehet végignézni a katalógust, főleg, ha azt is elmondjuk a diákoknak, hogy mindez a mi számunkra csak elérhetetlen álom volt. Jó foglalkozás lehet az is, ha a gyerekeknek ebből a katalógusból kell összeállítaniuk a karácsonyi kívánságlistát és azt azután összevetik az aktuálissal.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

Egyre jobban tetszik a megújult Delicious. A nyitóoldalon most már nem csupán érdekes oldalak linkjei találhatóak, hanem ún. stack-ek (azaz kis csomagok), amelyekben több link van összefűzve. Ennek az az eredménye, hogy bizonyos témákhoz csokorba gyűjtött linkeket találunk. Nemrég volt szó itt, a TanárBlogon az ábécé projektről (ITT TALÁLHATÓ a leírása), most viszont egy érdekes II. világháborús anyagot találtam (EZT ITT). Azért tetszik különösen, mert több típusú anyag van egy helyen, azaz pl. nem csupán képek, hanem videókat, világháborús hangfelvételeket, vagy éppen interaktív idővonalat is találhatunk. Érdemes hát nem csupán ismeretszerzés, hanem órai készülés közben is szemezgetni a Delicious kínálatából.

Nagyon sok olyan tanítási helyzet adódhat, amikor szükség lehet idővonal készítésére. Akár történelemből, tudománytörténetből vagy éppen irodalomból is jól jöhet, ha grafikusan is meg tudjuk jeleníteni az esemnyek, szamélyek egymásutánját. Itt a TanárBlogon is írtunk már több ilyen alkalmazásról (ITT, ITT, vagy ITT), a most bemutatott Tiki-Toki (ITT TALÁLHATÓ) semmilyen drasztikus újdonságot nem hoz. Eseményeket helyezhetünk el az időszalagon, leírást, linkeket, képeket és videókat fűzhetünk hozzá.

Ami talán különleges, hogy mindezt kifejezetten esztétikusan tehetjük, szép háttérrel, csinos nyitóképpel. Kifejezetten szimpatikus, hogy külön rovatban adhatjuk meg, honnan származnak a képek, így könnyen eleget tudunk tenni például a Creative Commons Nevezz meg! megkötésének. Ami problematikus, hogy bizonyos szolgáltatások (az idővonal beágyazása, közös munka) csak a fizetős változatban érhetők el. Ha viszont valaki komoly akarja használni a tanításban, érdemes elgondolkodnia az évi 100 dolláros előfizetésen, mert ezzel együtt kap 50 diák előfizetést is és így valóban jól használhatja az osztályteremben is.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így: