Megrendítő, letaglózó blog a Menetrend (ITT TALÁLHATÓ), nem tesz mást, mint napról napra közli, hogy hetven évvel ezelőtt melyik városból hány embert hurcoltak el a halálba. Mink András történész szerkeszti a blogot, a lehető legpontosabban dokumentálva a vidéki zsidóság pusztulását. A blog május 14-én indult és július 9-éig naponta jelentkezik. Száraz, a tényekre szorítkozó bejegyzései nagyon erősen szólnak a tragédiáról.

A 18. - 19. század fordulója mozgalmas időszak volt, nemzetek születtek és tűntek el, ekkor jött létre bizonyos értelemben Norvégia is. A napóleoni háborúkban a dánok (akik Norvégiát is uralták) a franciák oldalára álltak, a svédek pedig, bár Napóleon egy tábornokát hívták meg királynak, velük szemben harcoltak. A francia császár legyőzése után Oroszország megkapta a korábban svédek uralta Finnországot, míg a svédek a dánoktól kapott Norvégiával vigasztalódhattak. A dán herceg, azonban nem akarta átadni az országot, ezért parlamentet hívott egybe, ami kikiáltotta a független Norvégiát. Némi harc árán azonban végül a svédek megszerezték, amit a nagyhatalmak nekik ígértek. Elég bonyolultnak hangzik, ugye? Mégis könnyen érthetővé teszi EZ AZ OLDAL.

Választási évünk van, idén nem csak az önkormányzatokba és az országházba, hanem az Európai Parlamentbe is küldhetünk képviselőket. De vajon hogyan lesz a szavazatból képviselői mandátum? Ha egy párt megszerezte a szavazatok 32,7%-át, hol talál hét tized képviselőt, akit el tud küldeni? A probléma megoldása érdekes lehet társadalomismeret, matematika és informatika órán is, és a weben is találunk a megoldásához érdekes eszközöket. A belga Victor D'Hondt matematikus dolgozta ki a róla elnevezett módszert, amiről részleteiben IDE KATTINTVA olvashatunk.

1956 - 1968 - 1980 - 1989 a szocialista forradalmak évszámai. A Parevo nevű oldalon (IDE KATTINTVA ezekkel kapcsolatban nézhetünk filmeket és olvashatunk tanumányokat, nézhetünk meg történelmi dokumentumokat. A filmek pont olyan hosszúságúak, hogy az óra részeként, forrásnak, a beszélgetés indítójának le lehessen vetíteni őket. Arra is hasznosak lehetnek, hogy a diákok önálló munkájához adjuk ki alapnak, hiszen lehetőséget adnak a történelmi események, az egyes országok összehasonlítására.

Korábban már írtunk a Chronozoom nevű alkalmazásról (ITT TALÁLHATÓ). Elég ambiciózus alkalmazásról van szó, a teljes világegyetem történetét végignézhetjük benne. Elindulhatunk a Nagy Bummtól és befejezhetjük a mai napnál. A rendszer nagy előnye, hogy dinamikusan zoomolhatunk, egyes szakaszokat tehát akár napokra lebontva megnézhetünk, míg akár évmilliók eseményeit is átfoghatjuk egy pillantással.

Most azért említjük meg újra a Chronozoomot mert új szolgáltatással bővült, most már a saját idővonalunkat is elkészíthetjük benne. Definiálhatunk szakaszokat és azok pontjaiban elhelyezhetünk gyűjteményeket. Egy gyűjtemény állhat képekből, videókból, szövegekből és ezek leírásaiból. Kifejezetten könnyű ilyeneket csinálni. Azt, hogy miként is lehet, egy videóban mutatjuk be a Bővebben után. Itt egy példa, amit a biológia faktosokkal közösen készítettünk a pszichológia történetéről. Az oldal nagy előnye még, hogy semmilyen kiegészítő telepítésére nincs szükség hozzá, minden modernebb böngészőben elfut.

A ma bemutatott oldal elsődlegesen a történelmet és társadalomismeretet tanítóknak lehet érdekes. Az oldal neve: 1000 év törvényei (ITT TALÁLHATÓ). A cím kicsit csalóka, hiszen valójában 1003 év törvényeit találjuk itt meg Szent István király dekrétomainak második könyvétől  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényig.

Sajnos keresni nem tudunk az oldalon, de még így is remek forrás lehet a történelemórán, akármelyik korról is van szó. Nagyon jó lehetőség egyéni kutatómunkára (hasonlítsák össze a reformországgyűlések törvényeit az azt megelőzőkkel és az azután következőkkel például). De nem csak a történelemórán kerülhet elő az oldal, hanem akár nyelvtanból is, ahol a hivatalos jogi stílus, a hivatalos nyelvezet kerül szóba. De azt is megnézhetjük, miként változott ez a nyelvezet az elmúl száz évben (amióta magyarul írják a törvényeket).

Izgalmas és a tanításban is jól használható módon népszerűsíti az Office 365 szolgáltatást a Microsoft: elképzelték, hogyan használta volna a programcsomagot Arany János és Petőfi Sándor. IDE KATTINTVA nézhetjük meg, miként leveleznek, Skype-olnak, szerkesztenek közösen dokumentumokat. Megnézhetjük Sándor esküvői meghívóját és a közös honorárium elszámolásukat is Excelben.

Mindez hasonlít a Facebookos márciusi ifjakra, amit a Tényleg történelmi ismeretterjesztő oldalon jelent meg (ITT TALÁLHATÓ). Úgy látszik, Petőfi nagyon alkalmas lehet a korszerűsítésre, hiszen ilyesmi volt a Red Bull Pilvaker is, ahol rappesítették a verseit (ERRŐL ITT ÍRTUNK). Jó hír, hogy 2014-ben is lesz valami hasonló.

Ritkán ajánlunk anyagokat hittant oktatóknak, pedig ők is jó hasznát tudják venni a modern technikának. Október 31. előestéjén ezt a tartozásunkat törlesztjük egy kicsit és nem a Halloweenhez, hanem a Reformáció napjához kapcsolódó oldalakat ajánlunk. Elsőként íme egy térkép, amit magunk készítettünk és a reformáció első másfél évtizedének jelentősebb eseményeit mutatja be (IDE KATTINTVA). A térképet bárki lemásolhatja, kiegészítheti, sőt akár a diákjainknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy folytassák, bővítsék tovább.

Ha már reformáció, akkor érdekes lehet a Luther Márton életéről szóló film (ITT MEGNÉZHETŐ). Akár házi feladatnak is kiadhatjuk, hogy nézzék meg a diákok. Végezetül pedig ITT VAN egy jó bemutató, ami Luther életéről szól, ezt a Kajárpéci Evangélikus Egyházközség honlapján találtuk. Természetesen mindezt nem csak a hittant oktatók, hanem a történelemtanárok is felhasználhatják.

A budapesti Fazekas Mihály Iskola oldalán akadtunk rá erre a remek enciklopédiára, amit az iskola tanárai és diákjai szerkesztenek (IDE KATTINTVA). Klasszikus enciklopédiáról van szó, ami tudományterületek alapján csoportosítja, gyűjti egybe az ismereteket. Mivel ennek az enciklopédiának a kultúra a témája, így természetesen ezzel kapcsolatos ismereteket találunk itt. Megtalálhatók itt a művészettörténeti korszakok az antikvitástól a XX. századig, irodalmi pályaképek hazánkból és a nagyvilágból, egy sokkal rövidebb bejegyzéseket tartalmazó alkotói lexikon, egy műfajokat bemutató gyűjtemény valamint egy verstani és egy retorikai lexikon is.

A szövegek nyelvezete tökéletesen alkalmas az iskolai felhasználásra, nem túl tudományos, de kifejezetten szakszerű. természetesen ez az enciklopédia nem csak segédanyag, megadott forrás lehet, hanem minta is. Nagyszerű projekt lehet egy ehhez hasonlót elkészíteni, amihez egy wiki vagy akár egy közösen megosztott dokumentum is kiválóan alkalmas lehet.

Budapest választ ez a címe Ignácz Károly nemrég megjelent könyvének, amiben a két világháború közötti (és az 1945-ös) országgyűlési és törvényhatósági választásokat mutatja be és elemzi. A könyvhöz egy nagyszerű weboldal is tartozik, ahol nagyon sok érdekes dolgot találhatunk (IDE KATTINTVA). A Történet rovat röviden leírja a választások eseményeit, a Tanulmányok között részletesebb elemzéseket találunk. Számunkra a legérdekesebb mégis a Táblázatok és a Térképek lehetnek. Itt ugyanis az egyes választások eredményeit nézhetjük meg, választókerületre lebontva táblázatokban és térképeken egyaránt.

Budapestiek számára természetesen érdekes, hogy a saját lakóhelyünk vajon milyen beállítottságú volt (hányan szavaztak itt 1922-ben a liberálisokra? nyertek-e mifelénk a nyilasok 1939-ben?). De természetesen egy egész történelemórát is felépíthetünk csak arra, hogy a térképek alapján elemezzük a változásokat a forrásközpontú történelemtanítás elveinek megfelelően.