Budapest választ ez a címe Ignácz Károly nemrég megjelent könyvének, amiben a két világháború közötti (és az 1945-ös) országgyűlési és törvényhatósági választásokat mutatja be és elemzi. A könyvhöz egy nagyszerű weboldal is tartozik, ahol nagyon sok érdekes dolgot találhatunk (IDE KATTINTVA). A Történet rovat röviden leírja a választások eseményeit, a Tanulmányok között részletesebb elemzéseket találunk. Számunkra a legérdekesebb mégis a Táblázatok és a Térképek lehetnek. Itt ugyanis az egyes választások eredményeit nézhetjük meg, választókerületre lebontva táblázatokban és térképeken egyaránt.

Budapestiek számára természetesen érdekes, hogy a saját lakóhelyünk vajon milyen beállítottságú volt (hányan szavaztak itt 1922-ben a liberálisokra? nyertek-e mifelénk a nyilasok 1939-ben?). De természetesen egy egész történelemórát is felépíthetünk csak arra, hogy a térképek alapján elemezzük a változásokat a forrásközpontú történelemtanítás elveinek megfelelően.

Ez a hátborzongató mondat volt az Államvédelmi Hivatal (ÁVH) jelmondata és ebben a szellemben hozták létre az ország több pontján kényszermunkatáboraikat. Ezek megismerését segíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának oldala a munkatáborok.hu (IDE KATTINTVA). Érdemes az oldalt felhasználni akár az 50-es éveket tanítva, akár a kommunizmus áldozataira emlékezve.

Találhatunk itt általános leírást a táborok rendszeréről, valamint egyes táborok részletes leírását is. A legtöbbet (természetesen) Recskről tudhatjuk meg. A recski tábornak a 3D-s modelljét is bejárhatjuk, megnézhetjük a barakkokat, az őrtornyokat, az őrök házait. bizonyos szempontból ez többet is megmutat, mint a terület ma, hiszen jelenleg csak egy rekonstruált barakk és egy emlékmű van ott.

Három jópofa eszközt is találtam a Free Map Tools oldalon (IDE KATTINTVA), olyanokat, amiket jól használhatunk földrajz, történelem vagy éppen matematika órán is. A használatukhoz nem kell felinstallálni semmit, elég hozzá az internet kapcsolat és már kezdhetjük is a munkát velük.

Az elsővel egy kijelölt terület nagyságát kapjuk meg (ITT VAN).  A területmérés a térképen a vetület miatt persze nem teljesen egyértelmű, nem mindegy, hogy az egyenlítőtől milyen távolságban van az a terület, amit mérni próbálunk. Érdekes feladat lehet földrajz órán, ha össze akarjuk hasonlítani Grönland és Indonézia területét. Ha kisebb léptékre nagyítunk, ez a probléma nem jelentkezik annyira, itt a területmérésre használhatjuk matematika órán. Megnézhetjük például, hogy mekkora az egyes kerületek pontos területe a fővárosban. Külön érdekes lehet, ha először megbecsültetjük  az eredményt a diákokkal és azután mérünk csak.

Vannak dátumok, amikről tudhatjuk, hogy száz év múlva is szerepelni fognak a történelemkönyvekben. Ilyen 2001. szeptember 11. is,  a terrortámadások után megváltozott a világ, átrendeződtek az erővonalak. De hogyan taníthatunk valamit a diákoknak, ami csak 10 éve történt meg? Gondoljunk bele, hogy nálunk még azon is tudnak vitatkozni, hogy az 1000 évvel ezelőtt élt István király pozitív vagy negatív figura volt-e! Érdemes tehát megnézni, hogyan próbálják ezt az eseményt megtanítani az angol és amerikai iskolákban!

Négy oldalt mutatunk be, mindegyik kicsit más megközelítéssel tanít. A Scholastic oldalán (IDE KATTINTVA) négy kérdést és erre adott négy választ találunk. A válaszok egyszerűen megfogalmazottak, ideálisak ezért nyelvtanításhoz is. Az eseményeket írja le a DOGONews oldal (IDE KATTINTVA), itt a könnyebb megértés kedvéért a nehezebb szavakhoz magyarázatot is fűznek. A legalaposabb a BBC megfelelő oldala (IDE KATTINTVA), itt nem csak események krónikáját találjuk meg, hanem a hátteréről, a hosszú táú következményekről is olvashatunk. Mindezt olyan nyelvezettel, amit a gyerekek is könnyen megértenek.

Firenze szívében található a Galilei múzeum, ha valaki arra jár, érdemes meglátogatnia. Ha azonban nem jár arra, akkor sem kell elkeserednie, mivel a múzeum fantasztikus virtuális kiállítást hozott létre (IDE KATTINTVA). Bebarangolhatjuk a termeket, megnézhetjük az egyes tárgyakat, olvashatunk a történetükről, jelentőségükről. Ennél is hasznosabb viszont a múzeum videótára, ahonnan szabadon felhasználható, letölthető videókat találunk meg.

A videótárban böngészhetünk témakörök alapján (IDE KATTINTVA) vagy éppen ábécé szerint (ITT). A témakörök a következők: tudományos társaságok, asztronómia, számoló gépezetek, kémia és gyógyszertan, rajzoló szerkezetek, elektromosság és mágnesesség, Galilei, térképészet, földmérés, időmérés, mechanika, orvoslás, meteorológia, optika, pneumatika. Nem csak akkor lehetnek ezek hasznosak, ha éppen tudománytörténetet akarunk tanítani, sok olyan koncepciót is bemutathatunk velük, amiket ma is tanítunk.

És most kivételesen nem az olimpiáról lesz szó, hanem csak úgy, megpróbáltunk összegyűjteni néhány oldalt, érdekességet Londonról. Teljesen profin szervezett panorámaképekkel segített virtuális városnézésre mehetünk a London Virtual Tour oldalán, de ha szeretnénk magunk felfedezni a várost egy gigantikus panorámakép segítségével, IDE KATTINTVA ezt is megtehetjük. A Tales of the 20th Century London történelmi kitekintést nyújt, míg egy interaktív játék során a londoni tűzvész idejére tovább utazhatunk a múltba egészen 1666-ig.Internetkapcsolat nélkül is tehetünk egy sétát a városban ha IDE KATTINTUNK, és letöltjük ezt a virtuális sétát tartalmazó interaktív tananyagot. Nem kell mást tennünk, mint felmásolni a gépekre, és már mehet is a játék (45 percnyi elfoglaltság garantált!). Azért egy érdekes londoni olimpiáról szóló projekt csak belefért ... ITT TALÁLHATÓ és címe: Londonban az osztály! Végül íme egy történelmi utazást szervezhetünk magunknak a Sepia Town oldalán (MÉGPEDIG ITT). Kellemes utazást, városnézést mindenkinek!

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

A Microsoft PIL Akadémia második évadának záró konferenciáján rengeteg izgalmas előadást hallhattunk a TeachMeet-en. Ezért úgy döntöttünk, hogy a legérdekesebbekről külön-külön is írunk. Számomra az egyik legzseniálisabb ötletet Ullrich Balázs latintanár hozta, aki a tavalyi PIL Akadémia tagja volt, és a 21. századi készségeket segítségül hívva próbálta meg a szinte lehetetlent: ötödikesekkel megszerettetni a latint! Ehhez egy blogot indított, kerettörténetet talált ki (amelyben a gyerekeket eladták rabszolgának és a félév során fel kell szabadítaniuk magukat), ehhez a történetet is elkészítette, majd erre fűzte fel a félévet. Természetesen itt sem ment minden zökkenőmentesen, nekem nagyon tetszett az az ötlet, hogy a beadott feladatok értéke devalválódott - azaz ha valaki egy nap alatt elkészítette, az 1000 sestertiust kapott érte, de másnap már csak 800-at. Zseniális! A blog ITT TALÁLHATÓ, hátha mást is megihlet, én már gondolkodom valami hasonlóban jövőre!

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból: