Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból:

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Izgalmas oldalt készített a Google, amit nagyon jól használhatunk, ha az ember hatását akarjuk szemléltetni a Földön. A Google Earth programmal már eddig is körbenézhettünk bolygónkon, de most időutazást is tehetünk. Egybeszerkesztették az 1984 és 2012 között készült műholdfelvételeket így megnézhetjük, hogy miként változott as vidék 30 év alatt. Mindehhez IDE KELL KATTINTANI.

Maga az oldal felkínál pár érdekes helyet, amit érdemes megnézni (erdőpusztítás Amazóniában, Las Vegas növekedése, az Aral-tó kiszáradása stb.). Találunk azonban Magyarországon is izgalmas látványt, kettőt ajánlunk is rögtön. Az egyik egy pozitív példa, a Kis-Balaton létrehozása (ITT LÁTHATÓ), jól megfigyelhető a Hídvégi-tó kialakítása 1984 és 1985 között. A másik egy szomorúbb esemény, a bősi erőmű létrehozása (ITT LÁTHATÓ), amit 1992 és 1993 között tekinthetünk meg.

Pár nap múlva kezdődik az érettségi, két hét múlva pedig sorra kerülnek a természettudományos tárgyak is. Ezekhez mutatunk be pár olyan oldalt, amik nagy segítséget jelenthetnek. Az érettségi felkészítés egyik legnagyobb nehézsége, hogy miközben az anyagot csak egyes témakörönként tanítjuk, maguk az érettségi feladatsorok természetesen komplexek. Össze kell tehát ollózgatni, hogy az elmúlt tíz év feladatsoraiból éppen melyik feladat használható az adott témakörhöz. Szerencsére vannak kollégák, akik ebben segítenek nekünk!

A matematika érettségik témakörönkénti bontását a budakalászi gimnázium honlapján találhatjuk meg (IDE KATTINTVA), válogathatunk a halmazelméleti, trigonometria és hasonló feladatok között kedvünkre. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanára, Gergely Tibor ugyanezt tette meg a biológia érettségikkel (IDE és IDE KATTINTVA), köszönet és hála neki!

Elkövetkezett ez a pillanat is: egy Facebook csoportot ajánlunk. Érdekes, ahogyan a Facebook egy több webes alkalmazás szerepét veszi át, nem csak az e-mailt kezdi kiszorítani, de a csetet is. A most ajánlott oldal öt éve még biztosan önálló webcímmel rendelkező honlap lett volna, egy-két éve blog, most pedig Facebook csoport. Lassan teljesen értelmetlen lesz a Van-e helye a Facebooknak az oktatásban vita, mert minden ezen a platformon lesz és kész.

Ugyan ott még nem tartunk, de ha középkori ábrázolásokat keresünk állatokról, akkor mindenképpen a Medieval Animals Data Network oldalra érdemes ellátogatnunk (IDE KATTINTVA). Lelkes kutatók publikálnak itt állatábrázolásokat kódexekből, festményekből, faragványokról. Minden héten más állat van a központban, most éppen a teve. Érdemes végigpörgetni a képeket, amiket azután nagyon sok dologra használhatunk. Történelemből a korszak ábrázolására, rajzból akár inspirációnak, hiszen enm csak létező, hanem elképzelt állatok is vannak itt (sárkány, egyszarvú). Irodalomból is érdekes lehet egyfelől a kor jellemzésére, az illusztrációk bemutatására, de pusztán csak azt szemléltetni is, hogy mennyi köze lehet a leírásoknak a valósághoz. Izgalmas és gyakran megmosolyogtató megnézni, hogyan ábrázolnak olyan állatokat (pl. elefánt), amit biztosan csak hallomásból ismertek. Biológiából is hasznos lehet, ha sort kerítünk az egyébként gyakran elnagyolt tudománytörténetre.

Nagyszerű új alkalmazással gazdagodott a Classtools.net eddig sem csekély arzenálja. Az új eszköz neve Map Treasure Hunt (IDE KATTINTVA), amivel, mint a névből is sejthető térképes kincskeresést készíthetünk. Az oldalra lépve meg kell adnunk a kalandunk nevét és a játékosoknak szánt instrukciókat, szerencsére az oldalnak nincs gondja az ékezetes karakterekkel. Ezután megadhatjuk az egyes pontokhoz adott instrukciókat, kérdéseket és a helyet is, ahová a térképen mutasson. A helyet vagy a név vagy geokód megadásával tehetjük meg.

Ha elkészültünk, kapunk egy linket, ahol elérhető lesz a kincsvadászat. Egy a görög kultúráról készített például IDE KATTINTVA érhető el. A lejátszáskor vannak könnyebb és nehezebb pontok, ez határozza meg, hogy milyen nagyításban lehet látni őket. Az egyszerűbbeket már magasról is észrevesszük, a piros hátterű nehezeket csak nagy nagyításban. Nem csak arra használhatjuk, hogy mi magunk készítsünk ilyeneket a diákoknak, az is érdekes feladat lehet, ha egymásnak csinálnak feladatokat.

Ha osztálykirándulást tervezünk Budapestre, érdemes ellátogatni az UrbFace oldalra (IDE KATTINTVA). A cég különféle speciális városnézéseket szervez, de maga a honlap is borzasztóan információgazdag és a tanításban is jól használható. A belső kerületek házainak mindegyikéről olvashatunk pontos adatokat és érdekes történeteket is.  A túrákat választva pedig tematikusan követhetjük végig akár a szecesszió nyomát vagy éppen gyilkosságok helyszíneit, esetleg híres emberek otthonait.

Nem csak a tanár tanulhat természetesen belőle, kiadhatjuk a diákoknak, hogy készüljenek fel egy-egy ház történetéből és ők adják elő másoknak, de akár egy izgalmas várostörténeti vetélkedőhöz is jó alapanyag lehet az oldal. Mivel elsődlegesen a turistákat célozza meg, a magyar melelt számos más nyelven is olvasható, így akár még idegen nyelv órán is hasznát vehetjük.

A húsvéti történet különlegessége, hogy miközben egyetemes eseményről van szó, időben és helyben is egy adott ponthoz kötődik. Az első századi Jeruzsálem eseményei azok, amikről minden évben megemlékszünk. Ebben is segíthet a digitális technika, most két térképet és többféle liturgiát mutatunk be.

A Bible-history oldalon Jeruzsálemet találjuk meg (IDE KATTINTVA), ahol a város egyes pontjairól láthatunk maketteket és leírást is hozzá, itt tulajdonképpen bejárhatjuk magát a várost, mintha turisták lennénk ott. Az About Jesus oldalon (IDE KATTINTVA) egy térképen elhelyezve találjuk meg Krisztus életének eseményeit, az egyes pontokra kattintva a vonatkozó igehelyeket is megtaláljuk. Ha már az igehelyekről van szó, érdemes ellátogatni a Bible researcher oldalra is, ahol a Passió eseményeit egy, az egyes evangéliumok beszámolóját egybevető szinopszisban olvashatjuk (IDE KATTINTVA).

Öröm látni, hogy nem csak a természettudományokat tanítókat bosszantja, ha terjed a hülyeség. Ahogyan én az oktatásunk felelősségét látom a homeopátiás patikák népszerűségében, úgy tartja problematikusnak egy történelemtanár a sumer-magyar rokonságot, vagy éppenséggel az elcsalt középkori évszázadok meséjét. És amiként vannak olyan blogok, amik megpróbálnak rendet vágni a természettudományos ostobaságok között, úgy most már a történelem tanítóinak is van ilyen oldala. A neve Tényleg! (IDE KATTINTVA), a Magyar Történelemtanárok Egylete hozta létre.

Az oldal rovatai között találunk Cáfolatokat, ahol a magyar történelemmel kapcsolatos hiedelmeket oszlatják el, például arról, hogy mennyire tehetett Károlyi Mihály Trianonról, vagy éppen mi köze a hunoknak a magyarokhoz. A Mások háza tája ugyanezt teszi, csak éppen nem a hazai, hanem a világtörténelem esetében. Persze nem csak negatívumok vannak itt, a Melldöngetős rovat olyan dolgokról ír, amikre méltán lehetünk büszkék, mi magyarok, ilyen az Eötvös-inga, a Tordai határozat vagy éppen a pákászok tudása. A Videótárban két videót láthatunk, Naftalin Ernő és Leopold a képmutogató magyaráz meg pár fontos dolgot.

Március 15. az az ünnepünk, amit könnyű közel hozni a diákjainkhoz, Petőfi lelkesedése, a diákok felvonulása, Táncsics kiszabadítása mindenki fantáziáját megmozgatja. A magyar szabadságnak olyan felemelő pillanat ez, ami egyben az európai történelemnek is fontos momentuma. Érdemes hát minél több forrás és minél több formát felhasználni arra, hogy a diákokhoz még jobban részeseivé váljanak az ünnepnek. Négy eszközt is ajánlunk ehhez:

A Tényleg nevű Facebook oldal (IDE KATTINTVA) nagyon szórakoztatóan, Facebook posztok formájában mutatja be a forradalmat.  (Pál Vasvári: Nem hallottad, Páriszban kitört a forradalom, Kossuth Pozsonyban osztotta Metternichet! Mihály Táncsics: Gigalájk.) Petőfi '48-as naplóit pedig IDE KATTINTVA olvashatjuk el (Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai.)