Nagyon sok olyan tanítási helyzet adódhat, amikor szükség lehet idővonal készítésére. Akár történelemből, tudománytörténetből vagy éppen irodalomból is jól jöhet, ha grafikusan is meg tudjuk jeleníteni az esemnyek, szamélyek egymásutánját. Itt a TanárBlogon is írtunk már több ilyen alkalmazásról (ITT, ITT, vagy ITT), a most bemutatott Tiki-Toki (ITT TALÁLHATÓ) semmilyen drasztikus újdonságot nem hoz. Eseményeket helyezhetünk el az időszalagon, leírást, linkeket, képeket és videókat fűzhetünk hozzá.

Ami talán különleges, hogy mindezt kifejezetten esztétikusan tehetjük, szép háttérrel, csinos nyitóképpel. Kifejezetten szimpatikus, hogy külön rovatban adhatjuk meg, honnan származnak a képek, így könnyen eleget tudunk tenni például a Creative Commons Nevezz meg! megkötésének. Ami problematikus, hogy bizonyos szolgáltatások (az idővonal beágyazása, közös munka) csak a fizetős változatban érhetők el. Ha viszont valaki komoly akarja használni a tanításban, érdemes elgondolkodnia az évi 100 dolláros előfizetésen, mert ezzel együtt kap 50 diák előfizetést is és így valóban jól használhatja az osztályteremben is.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

Játékosítás (gamification) és oktatójáték (edutainment) kurrens kifejezések ezek a pedagógiában, különösen, ha az IKT-val támogatott oktatásról vanszó. Az Európai Unió is megérzte az idők szavát és elkészített egy játékot a bevándorlással kapcsolatosan. Ez lett a talán egy kicsit szerencsétlenül elkeresztelt Immigropoly (IDE KATTINTVA), szerencsére nem menekülttáborok ingatlanjaira kell spekulálnunk és nem sátrakat és konténereket helyezhetünk el a világ különböző pontjain, hanem négy bevándorló életútját követhetjük végig.

A játékban megismerhetjük a négy szereplő élettörténetét és végigkövethetjük vándorlásuk eseményeit. Néhol még döntéseket is hozhatunk, merre folytatódjon a sorsuk. Az egyes állomásokon videókat is nézhetünk. Természetesen mint minden játék, ez is pontszerzésre megy. Pontokat úgy kaphatunk, ha az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre, vagy véletlenszerűen felbukkanó műveltségi kérdésekre válaszolunk helyesen. Ez utóbbiak néha kifejezetten érthetetlenül kapcsolódnak vagy nem kapcsolódnak a játék témájához (pl. hol található az Éjjeli őrjárat című festmény?). Minden esetre, ha a bevándorlásról van szó, a játék biztosan izgalmasabb, mint végig hallgatni az ide vonatkozó adatokat egy 45 perces prezentációban.

Az angol Moneyville (ITT TALÁLHATÓ) oldal kisebb gyereknek készült és a pénz, az üzlet, a gazdaság világát mutatja be játékos formában. A gazdálkodás legalapvetőbb ismereteit segít elsajátítani. Munka, kereset, családi költségvetés, vállalkozás. Ugyan az oldal angolul van, minden elhangzó szöveget olvashatunk is, így szerényebb nyelvtudással is jól használható.

Kicsit nagyobbaknak szól a Control your money (ITT TALÁLHATÓ), ezen az oldalon, gazdálkodni, takarékoskodni segíthetünk elképzelt teenagereknek. Később azonban a saját költségvetésünket is vezethetjük az oldalon. Mindezekhez tanári segédeletek és bemutatók találhatók a Teaching Financial Capability oldalon (ITT). Miközben az utóbbi évek különféle hitelválságai azt mutatják, hogy ma már nem lehet meg senki alapvető pénzügyi ismeretek nélkül, a közoktatásból ez jobbára még mindig hiányzik. Talán ilyen játékos és látványos módon közelebb hozható a gyerekekhez.

Az Egyszervolt.hu szépen és módszeresen bővíti a kínálatát és egyre szélesebb közönségnek kíván szólni. Ennek része a 7 mérföldes oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami egyszerre honismereti játék, földrajzi wiki és oktatási segédanyag. Az oldalra a diákok, tanárok tölthetnek fel objektumokat, olyanokat, amiket valamilyen szempontból fontosnak, érdekesnek tartanak. A leíráshoz kép, videó is tartozhat és cél, hogy az minél pontosabb, tényszerűbb legyen.

Az objektumokra építve játékokat, kampányokat is össze lehet állítani, így egyfajta közösségi atlasz (wiki) és foglalkoztató könyv áll össze hazánk nevezetességeiből. A játékok nagyban segítenek abban, hogy az egyes pontok, tájak, területek pontos helyét jól megtanulják a diákok. Sokan mennek a tanév nyitásaként táborba a diákokkal, érdekes feladat lehet, ha a környék izgalmas helyeiről bejegyzést kell készíteniük az oldalra, vagy az oldalon található pontokat kell megtalálniuk.

Korábban írtunk már azokról a képekről, amik a Fortepan amatőr fotóit helyezik a mai környezetbe (ITT). Amikor még csak azt láttam egyszerűen csak le voltam nyűgözve és szomorkodtam, hogy ilyet csinálni azért csak egy valódi profi tud. Azután rátaláltam a Dear Photograph nevű oldalra (ITT VAN), ahol pontosan ilyen, a régi képet a mai környezetbe helyező képeket gyűjtenek össze.

Kiderült, hogy nem is igazi ördöngősség a dolog, így aztán gyorsan készítettem egyet a telefonommal, alant látható nagyobban. Elindulhatnak hát a diákok fényképezőgéppel vagy mobillal és régi fényképekkel felszerelkezve. Nagyszerű helytörténeti projekt lehet ilyen képeket csinálni, azután esetleg elhelyezni a Google vagy Bing térképen. De az is izgalmas lehet, ha egy élőhely aszpektusait úgy mutatjuk be, hogy így illesztünk egymásba képeket.

A mellékelt Notebbok állomány a szintén mellékelt flash programot tartalmazza. Az ökológiai problémák, globális kihívások tanításánál vehetjük hasznát. A klasszikus közlegelők tragédiáját játszhatjuk le vele. Érdemes az osztályt csoportokba osztani és minden fordulóban megkérdezni a csoportokat, akarnak-e új állatot venni vagy sem. Az esetek döntő többségében pár forduló alatt kipusztul minden. Miután ezt lejátszottuk, elmagyarázhatjuk a diákoknak, hogy sok globális erőforrással ugyanez a helyzet.

Bár az amerikai tévésorozatokban visszatérő vicc, hogy Kanada valójában nem is létezik, vagy ha igen, akkor is minek, láthatóan nem így gondolkodnak róla a kanadaiak. Talán ezért is készítették el és tették ingyenesen elérhetővé bárki számára a The History Game Canada című játékot (INNEN TÖLTHETŐ LE).

A játék a népszerű Civilization III című játékra épül és valójában annak egy változata. Irányíthatjuk az angolokat, a franciákat vagy a sok indián törzsszövetség közül bármelyiket. Ha ügyesek vagyunk, akár meg is változtathatjuk a történelem menetét és elérhetjük, hogy Kanada hivatalos nyelve ne az angol és a francia, hanem az algonkin legyen. A játék több órányi szórakozást nyújt, de vigyázzunk, erősen addiktív! Azt se felejtsük el, hogy csak Windows XP-n fut megbízhatóan.

Talán már sokan hallottak arról, hogy a Google hatalmas digitális könyvtárat épített ki, több millió könyv digitális változatát készítve. Természetesen ezek között az angol nyelvűek dominálnak, de más nyelvek is szép számmal előfordulnak. Ennek a könyvtárnak érdekes, hasznos és vicces felhasználását teszi lehetővé a Google Labs Ngram Viewer nevű alkalmazása (IDE KATTINTVA). Nem kell mást tennünk, mint beírni több szót vesszővel elválasztva, majd ezt követően megadni, hogy milyen dátumok között keresünk és már láthatjuk grafikonokon, hogy az adott kifejezések említése miként alakult az évek során a digitalizált könyvekben.

Akár az ősnyomtatványokig is visszamehetünk a keresésben. Megadhatjuk az is, hogy milyen nyelvű könyvek között keresünk, valamint azt, hogy mennyire simítsa el a program a görbéket. A megkapott diagramot elmenthetjük, vagy megnézhetjük egyes korokra bontva, hogy melyik könyvekben emlegették az általunk megadott szavakat. Bemutatunk három érdekes példát is az Ngram Viewer használatára: