Sokszor lelkendeztünk már a BBC zseniális anyagaiért, és ez most is pontosan így lesz. Az In our time című rádióműsorban (amely ITT TALÁLHATÓ ) hosszabb, 45-60 perces, műsorokat hallgathatunk közérdeklődésre számot tartó témákban, mint például történelem, vallás, filozófia, vagy éppen természettudományok. A műsorokat mintha a magyar iskolai sávszélességre tervezték volna, ugyanis mindegyik letölthető mp3 formátumban. Én nem vinném be a teljes műsort, de akár ötperces blokkokban, több órán át, vagy éppen egy rövidebb, összefüggő részt kiemelve, izgalmas, élő, és az angolórán kívül is jól használható tudást dolgozhatunk fel.

Vannak nagy kérések, amik mégis ritkán jelennek meg az iskolában. Pedig a mostani, globális világ nagyon sok kihívással küzd, olyanokkal, amik leginkább a ma iskolásait érintik. Környezeti igazságosság, klímaváltozás, környezeti migráció fontos, a jövőnket meghatározó témák. A SAME World okattási csomag azt ígéri, hogy ezekkel foglalkozhatunk majd az órákon. Most már magyarul is elérhető IDE KATTINTVA, de nagy kár, hogy a magyarítás nem lett a legsikeresebb, annyira nem, hogy nem is szívesen ajánlanám senkinek.

Amióta megjelent a Minecraft oktatási verziója mindenki azt kérdezgeti, hogy jó-jó, de mire lehet ezt használni az órán? A londoni London múzeumban úgy gondolták, hogy alkalmas lehet például arra, hogy az 1666-os nagy tűzvészről készüljön benne tananyag. IDE KATTINTVA található meg az oldal, ami az esemény 350. évfordulójára készült el. Három Minecraft világot építettek fel, eget a tűzvész előtti Londonról, egyet, amiben a tűzvész tombol és egy harmadikat, ami a katasztrófa utáni várost mutatja be. A világokban a Minecrafthoz megszokott módon kószálhatunk, fedezhetjük fel a környezetet. Jelenleg az első érhető el, de sorban publikálják majd a többit is.

Igazi aranybánya a történelem és az irodalom tanításához a Hungaricana nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldal a különféle közgyűjtemények anyagait gyűjti egybe, rendszerezi, teszi elérhetővé és kereshetővé. Akár irodalom órán (hiszen a 19. századtól fogva megtalálhatók itt akár kis megyei lapok is), akár történelemből (itt vannak például a magyar költségvetések és zárszámadások), akár földrajzból (elérhetők a katonai felmérések térképei) bámulatosan sok forrás van itt. Mazsolázhatunk belőle az órára bevihető anyagokat, de akár az érdeklődőbb diákoknak is megadhatjuk az oldalt, hogy maguk kutassanak benne, igazi kutató diákok legyenek.

Korábban írtunk egy cikket egy kémiás Minecraft modról (ITT), a Facebookon szólt hozzá Bognár Amália és mondta el, hogy ő is használja órán, méghozzá történelemből és magyarból. Természetesen azonnal megkértük, hogy írja le részletesebben nekünk a tapasztalatait, amit ő örömmel meg is tett. Az alábbiakban tehát az ő írása olvasható arról, hogy miként került elő az óráján a virtuális homokozó, a Minecraft.

Néha a nehéz dolgokról is szót kell ejteni az órán, például a kínzásról, az embertelen bánásmódról. Akár a régebbi korok (pl. a kommunizmus) tanításakor, akár az emberi jogok jelenlegi helyzetét tárgyalva. Az embertelen bánásmód egyik módja a magánzárka, amikor a fogvatartott meg van fosztva az emberi kapcsolatoktól, a brit napilap, a Guardian egy olyan alkalmazást készített, amivel átérezhetjük, hogy milyen is ez. A virtuális valóság alkalmazást Android telefonon vagy iPhone-on használhatjuk, IDE KATTINTVA találhatjuk meg. A legteljesebb élményt akkor kapjuk, ha Google Cardboard nézegetővel használjuk. (Én innen rendeltem az enyémet, szállítással együtt volt 1,5 euro.)

Nagyszerű sorozatot tett közzé a Magyar Régészet és a Történelemtanárok Egylete, a Régészsuli (ITT TALÁLHATÓ) nyolc részben mutatja be, hogy mi is a régészet s milyen következtetések levonására használható. Szinte minden kisgyereket érdekel ez a tudomány (meg még a dinoszauruszok), de az iskola inkább kiöli az érdeklődést, semmint táplálja. A Régészsulival az érdeklődő 12 évesek vagy idősebbek belepillanthatnak abba, hogy mi is ez a tudomány, miként működik.

Milyen lehetett egy középkori vár? Milyen részei voltak? Hogyan folyt az élet a várban? Mi történt várainkkal? Megannyi kérdés, ami biztosan érdekli az éppen a Középkorról tanuló diákokat. A Virtuális vártúrák nevű oldal abban segít, hogy mindezt el tudjuk képzelni (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk várakkal és azzal, honnan tudjuk, mindazt, amit tudunk róluk. Az oldal gerincét egy 26 perces film adja, ami a Magyar Televízióban volt látható. Ideális anyag lehet tanórára, de egyéni feldolgozásra is. Sajnos maga a film az oldalon nem található meg, de szerencsére a YouTube-ról elérhető.

Sokan és sokat beszélnek mostanában a migráció kérdéséről. Ez nem meglepő, az viszont kicsit igen, hogy ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt tapasztalom, hogy a diákok fejében (mint ahogy a felnőttek fejében is, vagy az én fejemben éppen) elég sok, néha egymásnak ellentmondó gondolat kavarog. Talán ezért kifejezetten hasznos néha megpróbálni a tényekhez, adatokhoz visszanyúlni - főleg, ha érdekesen és interaktívan kutathatóan tálalják ezeket az adatokat. Az Independent pont ilyen oldalt mutat be, ahol bármelyik országra kattintva megtudhatjuk, hogy honnan pontosan hányan érkeztek az adott országba. Kiderülhet elég gyorsan például, hogy Mauritius-ról összesen 65-en érkeztek Magyarosrszágra. De ez persze csak a jéghegy csúcsa, érdekes lehet a migráns populációt különböző országokban összehasonlítani. A térkép IDE KATTINTVA található.

A történelem tanításában csak ritkán van arra lehetőség, hogy igazán nagy, igazán átfogó képet adhassunk. A nodegoat nevű adatelemző alkalmazással most erre nyílik lehetőségünk. Az oldalon (többek között) egy olyan interaktív térképet is találunk, ami bemutatja a Wikipediában szereplő összes csatát (IDE KATTINTVA). Az oldalon szűkíthetjük az idősávot és természetesen nagyíthatunk is. Az egyes pontokra kattintva megkapjuk azt is, hogy melyik wikpedia bejegyzésre utalnak.