Nem nagyon tartozik a tananyaghoz semmilyen tárgyból (pedig lehet, hogy szükség volna rá) a különféle világgazdasági és makrogazdasági fogalmak ismerete. Ha valaki mégis azt gondolja, hogy nem baj, ha a tanulók tudnak arról, mi a deficit, az államadósság és társai, jó hasznát veheti a debtclock.org oldalnak (IDE KATTINTVA). Az oldalon valós időben láthatjuk, hogyan változik az egyes országok adósságállománya. Az USA esetében egészen részletes adatokat is kaphatunk (ITT).

Nem csak a gazdaság tanításánál jöhet jól az oldal. Megtalálhatjuk itt az USA és a világ energiafelhasználásának alakulását is (IDE KATTINTVA).

Gyors tudásfelmérés, egyszerű eszközökkel.

Napjainkban a hagyományos feladatgyűjtemények használatán túl az elektronikus feladatsorok biztosíthatják azt a változatosságot, frissességet, mely megelőzheti a rutinszerű ismételgetést, az „elhasználódást”, új és új kihívást jelentve a tanulók számára. Az alkalmazott feladatok folyamatos karbantartását, átalakítását is jelentős mértékben megkönnyíti azok elektronikus úton történő tárolása. Mindezek mellett a feladatvégzés során felértékelődött az azonnali visszajelzés lehetősége is, melyet a korszerű informatikai eszközök oktatásba kerülése gyorsított fel, tett elérhetővé. Kiadónk egy ilyen egyszerűen használható, a differenciálást, a feladatok, feladatsorok kombinálását, karbantartását lehetővé tévő eszközt kíván a pedagógusok és a diákok kezébe adni „Cappuccino” névre keresztelt tesztkészítő programjával.

A program egyszerű, minden iskolában elérhető tanári beviteli felületét a Microsoft Excel program biztosítja, melynek használatát a makró-programozás kihasználásával, az adatbeviteli képernyő felületéről, egyszerűen, gyorsan lehet megoldani.

RÉSZLETEK

A földrajztanár számára kevés unalmasabb, időrablóbb és fárasztóbb munka van, mint a vaktérképes dolgozatok javítása. Márpedig a topográfiai ismeretekre szükség van, olyan alap az, mint az ABC az olvasáshoz. A Smart Response interaktív feleltető rendszer igazi szuperhősként jön itt a segítségünkre. Nem csak nekünk nem kell javítanunk, hanem azonnal meg is kapják az eredményeket a diákok.

A mellékelt Notebook állomány egy Európa tengereit ellenőrző vaktérképes dolgozat. Az első oldalon található a térkép, számmal jelölve a nevek, betűvel a helyek. A második oldalon indíthatjuk a felmérést, majd lépjünk vissza az első oldalra, hogy a diákok lássák a kivetített térképet. Ha lejárt az idő, a második oldalra lépve leállíthatjuk a felelést és már készen is vagyunk.

Korábban írtunk a Galaxy Zoo nevű kezdeményezésről (ITT), ahol a galaxisok felismerésében és osztályozásában vehetett részt bárki. A dolog miközben jópofa szórakozás még tudományosan is fontos.

Az Old Weather oldalon (IDE KATTINTVA) szintén segíthetünk a tudósoknak, ezúttal a klímaváltozás kutatóinak segíthetünk, mégpedig úgy, hogy a brit haditengerészet hajónaplóit segítünk értelmezni. Talán furcsának tűnhet, hogy mi köze van ennek a klímaváltozáshoz, pedig valóban nagyon fontos dologról van szó. Ahhoz, hogy tudjuk, miként változik az éghajlat tudnunk kell, hogy milyen volt korábban. Ehhez pontos adatokra, potos mérésekre van szükség. Ilyenek vannak is, a hajónaplókban.

A Gullah.net (IDE KATTINTVA található) a Gullah nép kultúrájával foglalkozik. A Gullah-ok (vagy Gullák?) Dél-Karolina és Georgia egyes részein található fekete közösség. Amiért érdekes (amellett természetesen, hogy a kultúrát megismerni önmagában is nagy érték!), az Aunt Perlie Sue, aki népmeséket, történeteket mesél hamisítatlan gullah nyelven. Ez persze egy változata az amerikai angolnak, de azért különbözik annyira, hogy felirattal lehessen csak érteni. Én angolórán, felirat nélkül próbáltam a gyerekekkel a Bossy Elephant (ITT A LINKJE) történetét megérteni, amit nagyon élveztek.

A LEARN NC oldalán (ITT TALÁLHATÓ) rengeteg érdekesség található - hozzá kell tenünk, ugyanakkor, hogy nagyobb türelem kell ahhoz, hogy ezeket meg is találjuk. Használhatjuk angolórákhoz nyersanyag keresésére tartalom alapú órákhoz, letölthetünk például videókat történelmi eseményekről, vagy éppen képeket Mexikóról. IDE KATTINTVA pedig első világháborús posztereket találhatunk. MIndez csak a jéghegy csúcsa, rendkívül nagynak tűnik az adatbázis, külön érdekes lehet az óravázlat gyűjteményük, minden szinten.

Ez az ötlet igazából nem is annyira IKT, mintsem egyszerűen egy angolóra leírása, de hátha lesz, aki nem bánja. A téma: definíciók, illetve egyes fogalmak szubjektivitása. Különböző országokról, nemzetekről volt szó, néztünk vicces videókat sztereotípiákról, játszottunk 'az én társadalmam jobb' játékot, végül megnéztük a fogalmak definíciójának problémáit. A lapozás után óravázlat videókkal, sok tanáccsal - legyen ez a holnapi óra travelling témakörben 10. felett, lagalább B1+ nyelvtudással!

A Political compass oldalán (ITT TALÁLHATÓ) arra kapunk választ, hogy értékrendünk szerint vajon milyen politikai beállítottságúak vagyunk. Ez érdekes lehet több okból is, leginkább azért, hogy ráébredjünk, hogy az egyes politikai pártok, irányzatok mögött van (vagy legalábbis kellene, hogy legyen) egy ideológiai háttér. Nagyon gyakran tapasztalom (nem csak iskolában), hogy pl. az hogy 'liberális', vagy 'konzervatív' leginkább szitokszavakként fordulnak elő. Érdekes arrül beszélni (főleg nagyobbakkal), hogy ezek a politikai irányzatok miben is hisznek, mit képviselnek. Ebben segít a Political compass - szerintem itt külön előny, hogy angolul van, mivel ez (talán) segít objektívebben tárgyalni ezt az egyébként (sajnos) kényes kérdést.

Izgalmas kísérletbe kezdett Tóta W. Árpád az Index Pulitzer emlékdíjas újságírója. Úgy gondolta elkészíti a hírek gyerekeknek szánt változatát, így született meg a Magyar Gyermek, az okos gyerekek lapja. Eddig két szám készült el, ezek le is tölthetők ITT és ITT.

Az újságokat alapos tesztnek vetettem alá, odaadtam kilenc éves kisfiamnak. Nagyon lelkesen olvasta őket és sokat beszélgettünk róla. Sajnos, a szerző hangsúlyozza, hogy nem ígéri, hogy rendszeres lenne a dolog. Pedig biztosan lenne olvasója bőven.

Korábban is írtunk már a Fortepan oldalról (ITT), de most két okból is újra aktuális. Egyfelől azért, mert az oldal képei között számos olyat találunk, amik 1956-ban a forradalom alatt készültek. Akár az azt megelőző időszak, akár a forradalom bemutatásához jó hasznukat vehetjük. Elegendő csak az időszalagon 1956 közeléábe kttintanunk és fel fognak tűnni a harcokról, a szétlőtt Budapestről készült fotók (mint például EZ).

Azonban bemutatunk egy olyan foglalkozást is, amiben a Fortepan gyűjteménynek nagy hasznát vehetjük. Semmi mást nem tettünk, mint a diákokat gépek elé ültettük, ahol annyi volt a feladatuk, hogy válasszanak egyet a képek közül és írjanak róla egy történetet. Természetesen fogalmazási gyakorlatnak is jó ez, de tanárként az is nagyon tanulságos, hogy ki mit választott és miként írt róla.