Lassan zárul a Scientix program, az EU természettudomány-oktatást segítő projektje. Ennek egyik része a fordítási szolgáltatás, bármely, az oldalon talált anyagot lefordítanak bármilyen EU-s nyelvre, ha legalább hárman kérik azt. Ehhez regisztrálni kell az oldalon és már kérhetjük is a magyar nyelvű anyagokat. ITT ÍRTUNK például a mérnöki tervezést tanító, remek anyagokról. Érdemes böngészni egy kicsit, mert nagyon sok jó anyag van!

A pénzügyi ismeretekek a keettanterv szerint tanítani kell, bár helye nem nagyon van a tantervekben. Ha azonban valahova mégis bekerül, a családi költségvetésre mindenképpen érdemes némi időt szánni. Ebben lehet segítségünkre az MNB házi költségvetés számító programja (ITT TALÁLHATÓ) ami ugyan nem tud sokkal többet, mint egy Excel táblázat, de szépen összeszedi, hogy milyen kiadásokkal, bevételekkel számolhat egy család majd azt diagramon is ábrázolja. Ezután megpróbálhatjuk a költségvetés egyensúlyba hozni a költségek lefaragásával.

A felsőbb évfolyamokon lehet hasznos az ingyenes Tibi's Mathematics progam (ITT TÖLTHETŐ LE). Találhatunk benne egy kalkulátort, egy függvény ábrázoló modult, mátrix kalkulátort és egy prímtényezőkre bontó részt. Az adott témakörök feldolgozásánál alkalmazhatjuk, ha éppen gépen dolgoznak a diákok.

Dolgozzunk valós adatokkal! Hangzik el a jótanács nagyon gyakran, ha a 21. századi tanulásról van szó. Az matematikakönyvemben még többnyire Kukutyin zabtermeléséről volt szó és Nekeresd távolságát kellett kiszámolnunk Bergengóciától. Miközben meglehet, hogy könnyebb úgy számolni, ha az eredmény mindig egész számra végződik, veszélyes is, ha az iskolai feladatok látványosan kitalált dolgokról szólnak. A veszély, hogy a diák fejében az iskolában tanultak nem kapcsolódnak össze a mindennapokkal, az iskolai tudás valami olyasmi lesz, amit csak az iskolai szituációban lehet használni, de valójában semmi haszna nincs. Hogy ezt elkerüljük, érdemes minél többször valós szituációkról beszélni és valós adatokkal dolgozni. Ilyen valós adatoknak nagyon sok forrása lehet (például a Statisztikai Hivatal), vagy a most ajánlott Food Database (IDE KATTINTVA).

A geotábla nagyon sokrétű szemléltetőeszköz a matematika tanításához. Egy táblán szögek vannak és ezekre rakhatunk gumikat, akár otthon is elkészíthető. Nagyon hasznos lehet az alakok, formák, de a törtek, alapvető geometriai fogalmak tanítására is. Akár betűket is kirakhatunk belőle. Legalább olyan sokrátű eszköz, mint a számolórúd,és ahogyan azzal, a geotáblával is lehet csak szórakozásból is játszani, építeni. Előfordulhat azonban, hogy nem jut mindenkinek, nincs elég gumi, ilyenkor segíthet a virtuális geotábla (IDE KATTINTVA), ami ugyanúgy leköti a gyerekeket.

Pár éve voltak nagyon népszerűek a chat programok, mindenki (főleg a diákjaink) az MSN-nen, esetleg az ICQ-n lógtak, ma már aFacebook esetleg a Google Hagnouts vette át ezt a szerepet. Ekkoriban több tanár is próbálkozott azzal, hogy valamiképpen bevigye a chatelést a tanításba. Voltak projektek, ahol idegen nyelven chateltek a diákok, esetleg olyanok, ahol különféle irodalmi szereplők bőrébe bújva tették ezt. Az viszont biztos, hogy a matematikaórán nem gyakran került elő a chat. Ezen segíthet a Jasymchat nevű szolgáltatás, ami kifejezetten a matematikai csevegésre készült (ITT TALÁLHATÓ). A program értelmezi a megfelelő szintaxissal megírt matematikai képleteket, sőt meg is oldja azokat. Bárki nyithat magának chatszobát, ahová meghívhat másokat is.

Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

Idén szombatra esik a Pí-nap, ami ráadásul a századlegtökéletesebb Pí-napja lesz 3/14/15 (még pontosabban 9 óra 26 perc 53 másodperckor). Ehhez kapcsolódik az a projekt is, amit Michael Soskil talált ki és amibe bárki bekapcsolódhat. A projekt részleteit a Skype in the classroom oldalon közölte (ITT), de itt leírjuk mi is, hogy miről van szó. Nincs szükség komoly angoltudásra sem, hogy valaki részt vegyen benne, de persze a teljes élményhez az sem árt.

Remek gyűjtemény a Hooda Math matekos játékokból (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon-nagyon sok olyan játékot gyűjtöttek össze a webről innen-onnan, amik valamilyen módon kapcsolódnak a matematikához. Elsősorban a kisebbeknek szólnak ezek, ovisoknak, alsó tagozatosoknak, de találhatunk pár felsőbb évfolyamoknak szántat is. A játékok között keresgélhetünk osztály és téma alapján is. Érdemes körülnézni, könnyen talál az ember olyat, amit jól tud felhasználni a tanításban vagy éppen az otthoni tanulásban.

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet: