Biztosan vannak, akik ismerik a Thingiverse nevű tárgygyűjteményt. Olyan modelleket találunk itt, amiket 3D nyomtatóval kinyomtathatunk, vagy éppen módosíthatunk, ha szeretnénk. Igazi kincsesbánya, napokra el lehet veszni benne (ITT VAN. Most Henry Segerman oldaláról (EZ AZ jutottam megint ide. Segerman matematikus, művész és 3D tervező, ráadásul ez a három tejesen egybe is ér a munkájában. Az ő oldaláról jutottam EHHEZ a dologhoz, a nyomtatható és hajtogatható tökéletes testekhez. A tárgy érdekessége, hogy nem kell külön összeállítani, a zsanérok már alapból benne vannak, úgy nyomtatódik ki, hogy hajtogatható.

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.

Gyakran éri az a kritika a TanárBlogot, hogy túl sok az angol nyelvű oldal és anyag azok között, amiket ajánlunk. Sajnos, ez így van, mégiscsak egy kis ország vagyunk a magunk elszigetelt nyelvével, nem várhatjuk, hogy minden legyen magyarul is. Éppen ezért nagy öröm, ha mégis olyan forrást, olyan ötleteket, olyan segítséget mutathatunk be, amimagyarul van. Szerencsére az Európai Unió egyik hivatalos nyelve pont ez, így amikor az a döntés született, hogy a Scientix programban született Moodle kurzusokat minden EU-s nyelvre lefordítják, elkészültek magyarul is. A kurzusok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végignézni őket.

A Math Warehouse oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok olyan dolgot találhatunk, ami jól jöhet a tanításban. Vannak itt apró animációk gif képekben, eszközök mindenféle matematikai fejezethez (pl. komplex szám számológép), feladatlapok és óravázlatok. A tanárok munkáját segíti a négyzetrács készítő alkalmazás is. Találunk ezen felül matematikai rejtvényeket és matekos vicceket is. Érdemes körülnézni, biztosan talál mindenki valami számára érdekeset.

A fák, főként az óriási és ősöreg fák szinte mindenkit lenyűgöznek, nincsenek ezzel másképp a Dendromania oldal szerzői sem (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon megpróbálták összegyűjteni hazánk legnagyobb, leglenyűgözőbb fáit. Minden fáról rövid kis leírás, fénykép és pontos GPS koordináták találhatók meg. Kereshetünk fafajokra is és térképen is láthatjuk, hogy hol helyezkednek el. Ha kellően elszántak vagyunk, még saját magunk is hozzáadhatunk a gyűjteményhez. Íme pár ötlet, hogy miként lehet használni az oldalt a tanításban:

A 21. századi pedagógia egyik alatétele, hogy az iskolában megoldott problémák minél jobban kapcsolódjanak a mindennapokhoz. Az életből vett, valós kérdések felvetésével elérhető, hogy a kialakított tudás a diákok fejében ne egy külön, elzárt részbe kerüljön, ahol az iskolai tudás van, hanem egységes egészet alkosson a mindennapok tapasztalataival. Vannak tárgyak, ahol ez könnyebb, az idegen nyelv vagy akár a fizika esetén, van ahol nehezebb, az egyik legnehezebb a matematika esetén. Seymour Papert a nagy pedagógiai újító (akinek többek között a LEGO robotokat is köszönhetjük) azt írta egy helyütt az iskolai matematikáról:

A különféle grafikus kalkulátorokkal Dunát lehet rekeszteni, de a mezőnyből kiemelkedik a Desmos nevű program (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a programban nem csak függvényeket adhatunk meg, hanem akár táblázatokban is beadhatjuk az adatokat és a program fekteti rá a függvényt. Egyszerre több függvényt is ábrázolhatunk, így akár teljes rajzok is készülhetnek. Az igazi érdekesség, hogy a paraméterek változtatására is lehetőségünk van, amivel komoly koncepciókat vizualizálhatunk. A kalkulátor nem csak a webről, hanem mobiltelefonról is elérhető.

Nem egy mai csirke a Fejtörő feladványok gyűjteménye a KFKI oldalán (IDE KATTINTVA), kinézete a boldog '90-es évek webapjait idézi. A tartalma viszont annál hasznosabb lehet. Számtalan fejtörőt, feladványt találunk az oldalon, a többségük némi matematikai gondolkodást igényel, de józan ésszel tulajdonképpen mindegyik megoldható. Ha ez nem menne, akkor a megoldást is megtaláljuk itt. Lyukas órára, hirtelen jött helyettesítésre, esős osztálykirándulásra ideális gyűjtemény, egy-két órán át minden gyerek csapatot le lehet foglalni vele.

Lassan zárul a Scientix program, az EU természettudomány-oktatást segítő projektje. Ennek egyik része a fordítási szolgáltatás, bármely, az oldalon talált anyagot lefordítanak bármilyen EU-s nyelvre, ha legalább hárman kérik azt. Ehhez regisztrálni kell az oldalon és már kérhetjük is a magyar nyelvű anyagokat. ITT ÍRTUNK például a mérnöki tervezést tanító, remek anyagokról. Érdemes böngészni egy kicsit, mert nagyon sok jó anyag van!

A pénzügyi ismeretekek a keettanterv szerint tanítani kell, bár helye nem nagyon van a tantervekben. Ha azonban valahova mégis bekerül, a családi költségvetésre mindenképpen érdemes némi időt szánni. Ebben lehet segítségünkre az MNB házi költségvetés számító programja (ITT TALÁLHATÓ) ami ugyan nem tud sokkal többet, mint egy Excel táblázat, de szépen összeszedi, hogy milyen kiadásokkal, bevételekkel számolhat egy család majd azt diagramon is ábrázolja. Ezután megpróbálhatjuk a költségvetés egyensúlyba hozni a költségek lefaragásával.