Remek kis alkalmazás Android telefonokra a Math Battle, vagyis Matek csata (ITT TALÁLHATÓ). Egyszerű műveleteket gyakorolhatunk vele, összeadást, kivonást, szorzást és osztást három lehetőségből kell kiválasztanunk a helyes megoldást. Amitől igazán izgalmas lesz, az a csata üzemmód. Ilyenkor a telefon (vagy tablet) képernyője két félre oszlik és ketten mérkőznek meg egymással . Beállíthatjuk, hogy mindenki más-más feladatot kapjon, vagy ugyanazon kelljen gondolkodniuk. Ha valaki eltalálta a jó megoldást, kap egy pontot és jön a következő kérdés. Ha valaki rosszul tippel, elveszít egy pontot. Igazi izgalmas verseny, ami segíti a gyors fejszámolást.

Ha egy oldalnak az a neve, hogy matek játékok, akkor nem kell meglepődnünk, ha matekos játékokat találunk rajta. nem okozhat tehát senkinek meglepetést, ha meglátogatja a Math Games elnevezésű oldalt (IDE KATTINTVA). Az oldalon óvodásoknak és az első három osztály tanulóinak vannak feladatok (sajnos csak angolul), olyanok, amik a matematikai készségeket fejlesztik. Jópofa dolog, hogy a feladatokra rá is lehet írni, ami segíti a feladatmegoldást, a gondolkodást. Érdemes megnézni, mi mindent lehet csinálni a diákokkal és talán az sem baj, ha elmondjuk szóban, hogy mi a feladat az egyes játékoknál.

Csinos, szimmetrikus rajzokat készíthetünk gyorsan és könnyedén a Myoats nevű oldalon (IDE KATTINTVA).Olyan képek születnek az egerünk nyomát, amit például kaleidoszkópokban látni. Beállíthatjuk, hogy hányszorosan tükröződjön a kép, milyen színű, milyen vastag legyen a vonal. Az egyes vonalakat utólag is szerkeszthetjük. Nagyon gyorsan készíthető csinos mandalák, amiket aztán lementhetünk magunknak.

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon a gépek, a technika nem fogja-e helyettesíteni a tanárokat? Azok, akik finanszírozzák az oktatást persze vágyakozva gondolnak erre már a rádió megjelenése óta, mások meg komoly fenntartásokkal vagy éppen félelemmel. Most nekem is eszembe jutott ez a kérdés, amikor rátaláltam a Photomath nevű mobil alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Az alkalmazás, ami iOS-re és Androidra is ingyenesen elérhető bármilyen nyomtatott matematikai képletet, egyenletet szépen lépésről lépésre megold. Közben még magyarázatot is fűz az egyes lépésekhez, ráadásul magyarul. Az egyszerű egyenleteken túl elbánik a magasabb matematikai koncepciókkal, szögfüggvényekkel, komplex számokkal is. Ha pedig ez így van, akkor vajon mi szerepe lehet a matektanárnak? Érdemes-e begyakoroltatni azokat a megoldási módokat, amiket a telefon egy pillanat alatt kiad? Ha van egy ilyen eszközünk, akkor nem kellene átgondolni, hogy mit és hogyan tanulunk.

Eratoszthenész a görög földrajztudós a Krisztus előtti 3. században megmérte, hogy mekkora a Föld és ehhez csak egy botra volt szüksége. Mérése egyszerre fontos földrajzi és matematikai szempontból is, Azzal, hogy azonos hosszúságokon, de különböző szélességeken fekvő pontokon mérjük meg pontosan a nap beesési szögét, azzal kiszámolhatjuk a Föld kerületét. Ehhez persze kell egy másik pont is, ahol mérhetünk kellő távolságban, ezzel szolgál az Eratosthenes projekt (IDE KATTINTVA). Ha regisztrálunk az oldalon, megkapjuk olyan iskolák elérhetőségét, amik nagyjából a mi hosszúságunkon találhatók. A mérést magát március 21-én délben (helyi idő és nem zónaidő szerint) végezhetjük el, az adatokat pedig feltölthetjük egy közös adatbázisba.

Január 30-án zajlott le a Microsoft nemzetközi online konferenciája, aminek Hackeljük meg a tanítást! (Hack the Classroom) volt a címe. Az izgalmas előadások mellett egy verseny is kapcsolódott az eseményhez, a világ minden részéről várták tanárok ötleteit, hogy ők milyen trükköket használnak, amivel egyszerűbbé, modernebbé tehető a tanítás. Most a versen első három helyezettjét mutatjuk be:

Az oktatási rendszert ért kritikákban többször is előkerül, hogy miért nem oktatnak alapvető pénzügyi ismereteket a diákoknak. Ugyan a NAT már tartalmazza, hogy ezeket az ismereteket mindenféle tárgyhoz kapcsolódva tanítani kell, gyakran nem jut nekik idő. A Populus nevű oldalon talált kalkulátor (IDE KATTINTVA) izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk a közpénzekről a diákokkal és akár matematikából is felhasználjuk az adatokat. Az oldal a 2013-as költségvetés adatain alapul, megadhatjuk, hogy mennyi a nettó fizetésünk (vagy a szülőké, esetleg egy elképzelt polgáré) és azt is, hány gyerek van, ezután megnézhetjük, hogy mire mennyit költünk naponta, azaz az adóként befizetett pénz mire megy el.

Nagyon izgalmas oldal a Yummimath (IDE KATTINTVA), ahol matematikához találhatunk ötleteket, foglalkozásokat, projekteket. Sajnos, az oldal angolul van, de ahhoz, hogy az ötleteket megértsük nem kell nagy nyelvtudás. A foglalkozásoknak közös, ogy aktualitásokhoz, a mindennapokhoz kapcsolódnak. Jelen pillanatban például az 50. Superbowllal, az amerikai futbalbajnokság döntőjével kacsolatos feladatokat találhatunk (milyen függvény fektethető a reklámárak alakulására?, megjósolható az eredmény?, mik is a római számok, amikkel jelölik a verseny sorszámát? és így tovább). Az ötletek könnyen adaptálhatók akár a foci EB-re vagy éppen az olimpiára, a lényeg, hogy valami nagyon aktuális alapján jön elő a matematika. Vannak persze mással kapcsolatos feladatok is, kiszámolhatjuk például, hogy mennyire pontos időjárás előrejelző a híres mormota.

Amikor 21. századi pedagógiáról van szó gyakran előkerül, hogy mennyire jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkozhatnának. Amilyen jól hangzik az elv, annyira nehéz lehet gyakran olyan problémát találni, ami megfelel az adott tananyagnak, életkornak és valóban valós adatokkal dolgozik. Az Imaginary oldalon (IDE KATTINTVA) olyan programok sorakoznak, amik megfelelnek ennek a célnak. A szabadon letölthető programok többségével matematikai úton modellezhetünk földrajzi, geológiai jelenségeket. A programok között vannak olyanok, amik inkább matekosok és olyanok is, amik inkább a földrajz szempontjából érdekesek, de mindegyik jól használható és ami a legjobb, ingyen elérhető.

A szabaduló szobák egyre népszerűbbek, sőt sokak szerint a romkocsmák mellett Budapest fő turisztikai vonzerejét jelentik. A lényeg, hogy adott helyzetből csak fejtörők megoldásának sorával lehet kijutni, gyakran úgy, hogy a bezárt szoba ajtaja csak akkor nyílik ki, ha minden rejtvényen túl jutottunk. Nem kellett sokat várni, hogy valakinek eszébe jusson, hogyan lehetne ezt a tanításban is használni. A Breakout EDU oldalon (IDE KATTINTVA) tanításban használható szabadulószobák forgatókönyvét találjuk meg. A regisztráció után megkapjuk a jelszót, amivel megnézhetjük a már elkészült szcenáriókat.