Nagyszerű új alkalmazással gazdagodott a Classtools.net eddig sem csekély arzenálja. Az új eszköz neve Map Treasure Hunt (IDE KATTINTVA), amivel, mint a névből is sejthető térképes kincskeresést készíthetünk. Az oldalra lépve meg kell adnunk a kalandunk nevét és a játékosoknak szánt instrukciókat, szerencsére az oldalnak nincs gondja az ékezetes karakterekkel. Ezután megadhatjuk az egyes pontokhoz adott instrukciókat, kérdéseket és a helyet is, ahová a térképen mutasson. A helyet vagy a név vagy geokód megadásával tehetjük meg.

Ha elkészültünk, kapunk egy linket, ahol elérhető lesz a kincsvadászat. Egy a görög kultúráról készített például IDE KATTINTVA érhető el. A lejátszáskor vannak könnyebb és nehezebb pontok, ez határozza meg, hogy milyen nagyításban lehet látni őket. Az egyszerűbbeket már magasról is észrevesszük, a piros hátterű nehezeket csak nagy nagyításban. Nem csak arra használhatjuk, hogy mi magunk készítsünk ilyeneket a diákoknak, az is érdekes feladat lehet, ha egymásnak csinálnak feladatokat.

A világűr csodái majdnem mindenkit lenyűgöznek. A NASA igyekszik a kedvünkben járni, és rengeteg videót oszt meg a NASA.gov videógalériáiban (ITT TALÁLHATÓ). Amiért ez jó hír nekünk, az az, hogy nem öncélú, érthetetlen és nehezen használható videók kerültek az oldalra, hanem láthatóan nagy gondot fordítottak arra, hogy a jelenségeket közelebb hozzák a nézőkhöz és közérthetően elmagyarázzák, hogy mikor mi miért történik. Akár a Curiosity-n (vagy általa) küldött videók és érdekesek lehetnek, de az is izgalmas, hogy mit is csinálnak az asztronauták, vagy mi mindent érdemes tudni az expedíciókról. A videóknak soh anem érünk a végére, érdemes válogatni, hogy a legjobbak és a legérdekesebbek kerüljenek terítékre.

Mennyire ismerjük a bennünket körülvevő természetet? Szeretjük-e, tiszteljük-e a benne élő növényeket, állatokat? A következő órákon a vadon élő növényekkel, állatokkal ismerkedünk. A mostani, a fejezet bevezető órája volt. A gyerekek csoportban és Classmate PC-n dolgoztak, s gyűjtötték össze előzetes tudásukat a tananyagról. A csoporton belül a „Szóforgó” kooperatív technikát használtuk, így mindenki véleménye, tudása fontos volt a feladat végrehajtásában. Ugyan a csoportmunka során a munkazaj nagyobb, de idővel halkulni fog és megéri, mert eközben az egymásra figyelés, véleményalkotás, vélemények elfogadása, az egymás tanításának képessége fejlődik.  SMART Notebook fájlt szerkesztettem a tananyaghoz (IDE KATTINTVA letölthető - a szerk), mert a gyerekek már nagyon ügyesen tudják ezt kezelni és a program lehetővé teszi az ellenőrzést, a javítást, és ha szükség van rá, akkor egy kattintással megmutatja a helyes megoldást is. Érdemes a SMART Notebook szoftverében is létrehozni saját képgalériát, mert az összegyűjtött képeket a későbbiekben más tananyagokhoz is fel lehet használni. (A feladaton dolgozó diákokról ITT TALÁLHATÓ egy rövid videó - a szerk).

Újabb bejegyzésekkel gazdagodott a Termtudos ötletek rovat (IDE KATTINTVA). Az ötletek rovatokban egyes tantárgyakhoz (angol, magyar, természettudományok) köthető rövid ajánlatokat, kis ötleteket közlünk. Olyanokat, amik egy teljes cikkhez kevesek, de mégis jól használhatók az órán.

A legutóbbi négy ötlet arról szól, hogyan használhatjuk a cseljabinszki meteort matematikai számításokhoz, hol vannak a Föld legnagyobb szeméttelepei, hány kávéba halunk bele valamint hogyan néz ki a nátrium és a víz reakciója lassított felvételen. Az ötletgyűjtemény napról-napra növekszik.

Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?

A szépen elkészített Powerpointok helyett eddig általában az interaktív táblára jegyzeteltem, esetleg pár kép volt bekészítve, amiket feldobáltam a táblára. Az így keletkezett vázlatot azonban nem nagyon volt érdemes megosztani (részben azért mert elég csúnyán írok), a cél amúgy is az lenne, hogy maguk a diákok tanuljanak meg jegyzetelni. Az elmúlt hetekben azonban Ázsia földrajzát tanítottam és eszembe jutott egy alternatív megoldás. Egy Prezire raktam fel Ázsia térképét majd az egyes területekhez, amikor tanultunk róluk mindig odakerült egy-két kép, ami a fontosabb fogalmakkal kapcsolatos, esetleg magyarázatként egy szó alá. Az eredmény IDE KATTINTVA látható.

Ha a weben elterjedt térképeket nézzük, azt kell gondoljuk, hogy hatalmas. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyan ez a legnagyobb sziget a Földön, de jóval kisebb, mint akár a legkisebb kontinens, Ausztrália. Mégsem így tűnik a térképre nézve, aminek az oka, hogy egy gömbfelületet kell valamiképpen síkban ábrázolnunk. A Mercator-vetület sajátossága, hogy az Egyenlítőtől távolodva egyre nagyobbnak mutatja a dolgokat, ezért Grönland (vagy az Antarktisz, esetleg Kanada) messze nem olyan nagy összehasonlítva például Brazíliával vagy Ausztráliával, mint elsőre tűnne.

Ez így elmondva kicsit bonyolultan hangzik, de szerencsére van arra is jó megoldás, hogy látványosan megmutassuk a diákjainknak, miről van szó. Ez a Mercator puzzle (IDE KATTINTVA), amiben országok körvonalait kell elhelyeznünk a térképen. Elsőre nem tűnik bonyolultnak, de van benne egy kis csavar, ahogy az országokat mozgatjuk a térképen északról délre, változik a méretük is, a Mercator-vetületnek megfelelően. Így azután összehasonlíthatjuk, mekkora lenne a térképen Ausztrália, ha a sarkoknál helyezkedne el vagy éppenséggel mekkorának látszana a térképen lenne Grönland, ha átszelné az Egyenlítő.

Nemrég indult el a TanárBlog új rovata az Angolos ötletek (ITT ÍRTUNK RÓLA), ahol rövid ötleteket sorolunk, olyanokat, amiket érdemes bevinni az angolórára, van hogy egy linket ajánlunk, van, hogy egy teljes foglalkozáshoz adunk ötletet. A pécsi PIL Fórumon aztán meg is kérdezték tőlünk, hogy miért nincsen ilyen azoknak, akik természettudományokat tanítanak. Most már van! A szemfüles olvasóknak már pár napja feltűnhetett, hogy bal oldalon új menüpont jelent meg, a Termtudos ötletek (ITT TALÁLHATÓ), ahol a fizika-, kémia-, biológia- és földrajztanároknak szánunk rövid ötleteket.

Bemutattunk például 20 trükköt, amivel fel lehet dobni egy fizika órát, mélytengeri állatok videóit, 100 projektszerű óravázlatot, biológiás powerpoint gyűjteményt, a minden napra egy molekula oldalt és egy szomorú videót egy elektronikatörténeti érdekességről. A gyűjtemény folyamatosan bővül, egy-két naponta újabb rövid ötlet lesz meghtalálható rajta.

A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (IDE KATTINTVA).

Kedves kollégánk és barátunk, Barta Géza ajánlotta a figyelmünkbe pár napja és azóta is szívesen játszogatunk vele. Sajnos, a különféle térképek közül csak az egészségügyi témájúak érhetők el ingyenesen, de ezekkel is lehet izgalmas dolgokat csinálni. Az oldal legérdekesebb része a Map Maker, ahol két különféle mutatót ábrázolhatunk egyszerre, az egyiket az országok színével, a másikat pedig kördiagramként. Érdemes játszogatni vele.

Az utóbbi évek technológiai újításai közül a fejlesztett valóság, az AR (augmented reality) volt az, amelyiktől talán a legtöbbet várták az oktatás megújításában. Bár a gigantikus áttörés még nem jött el és az AR dúsított tankönyvek inkább számítanak kuriózumnak mintsem bevett gyakorlatnak, tagadhatatlan, hogy a technikának nagy lehetőségei lehetnének. A dolog lényege, hogy a kamera által látott képre valamilyen plusz tartalmat vihetünk rá, így az eszköz (mobiletelefon, webkamera) egyfajta varázsszemüvegként mutatja meg a dolgokat. A dolog széleskörű elterjedésének egyik gátja talán az, hogy az AR elkészítéséhez elég komoly számítástechnikai ismeret, programozási kapacitás kell.

Vagy legalábbis kellett, ugyanis végre megjelentek olyan eszközök, amikkel nagyon könnyen készíthetünk ilyen alkalmazásokat. Az első ilyen a helyfüggő (GPS alapú) fejlesztett valóságok elkészítését teszi lehetővé. Még indig nem egyszerű a dolog, de kis kitartással bárki elkészíthet egy olyan térképe, ami a mobiltelefon képernyőjére vetít rá információkat. Ehhez legelőször a Hoppala nevű oldalra kell regisztrálnunk (IDE KATTINTVA).

Földrajzból és történelemből is érdekes kérdés, hogy miként alakult a világ országainak népessége az elmúlt fél évszázadban. A klasszikus módszer, amivel egy ország népességét bemutatjuk a korfa, ezen az egyes korkategóriák népessége jelenik meg, külön a nőké és a férfiaké. Érdekes lehet az is, ha ilyeneket egy könyvben nézegetünk, de még izgalmasabb, ha interaktívan jelennek meg.

A Population Pyramids oldal ebben segít (IDE KATTINTVA). Régiók és országok korfáit láthatjuk itt, az 1950 és 2100 között (a jövőre természetesen előrejelzések vonatkoznak csak). Öt évenként váltogathatunk, de az országok és régiók között is egy kattintás a váltás. Az átmeneteket szép animációban látjuk, ami segít megérteni és kihangsúlyozni a különbségeket.