Október 24. és 26. között rendezik a természettudományokat (és informatikát és matematikát) tanító tanárok legnagyobb európai konferenciáját a Scientix 2-t Brüsszelben. A három napos rendezvényen előadások, kerekasztal beszélgetések, bemutatók, ötletbörzék követik egymást. Összesen 500 tanárt várnak az eseményre, amiről részletek itt olvashatók. Ami a legfontosabb, hogy 200 tanárnak fizetik a szállását és utazását is, erre jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. A jelentkezőket az országok között arányosan és a jelentkezések sorrendjében választják ki, ezért érdemes hamar regisztrálni.

Tanítás közben gyakran veszem elő régi egyetemi jegyzeteimet, vagy azért, mert utána akarok nézni vagy azért, mert kiemelkedő tehetségű vagy érdeklődésű diákjaim kezébe adom. Ahogy telnek az évek úgy lesznek ezek a könyvek egyre elavultabbak, de azt nem látom, ahogy gyakorló tanárként pár évente frissíteném az egyetemi jegyzeteimet. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam az ELTE Reader nevű oldalra (és mobil applikációra is) (ITT TALÁLHATÓ), ahonnan egyetemi jegyzetek érhetők el pdf formátumban.

Korábban már írtunk a Chronozoom nevű alkalmazásról (ITT TALÁLHATÓ). Elég ambiciózus alkalmazásról van szó, a teljes világegyetem történetét végignézhetjük benne. Elindulhatunk a Nagy Bummtól és befejezhetjük a mai napnál. A rendszer nagy előnye, hogy dinamikusan zoomolhatunk, egyes szakaszokat tehát akár napokra lebontva megnézhetünk, míg akár évmilliók eseményeit is átfoghatjuk egy pillantással.

Most azért említjük meg újra a Chronozoomot mert új szolgáltatással bővült, most már a saját idővonalunkat is elkészíthetjük benne. Definiálhatunk szakaszokat és azok pontjaiban elhelyezhetünk gyűjteményeket. Egy gyűjtemény állhat képekből, videókból, szövegekből és ezek leírásaiból. Kifejezetten könnyű ilyeneket csinálni. Azt, hogy miként is lehet, egy videóban mutatjuk be a Bővebben után. Itt egy példa, amit a biológia faktosokkal közösen készítettünk a pszichológia történetéről. Az oldal nagy előnye még, hogy semmilyen kiegészítő telepítésére nincs szükség hozzá, minden modernebb böngészőben elfut.

Látványosan szép térképeket találhatunk az Aqueduct Commodities oldalán (IDE KATTINTVA), ahol azt tekinthetjük meg, hogy az egyes haszonnövényeket hol milyen mennyiségben termelik. Választhatjuk az egyes növényeket, de a haszonnövények csoportját is (gabona, takarmány, gyümölcs stb.). Nagyon látványos, hogy mit hol találunk meg és magyarázza az egyes országok mezőgazdasági felépítését is. A színek azt mutatják, hogy mennyire vízigényes a termelés az adott területen. Az oldal elsődleges célja, hogy a hatékony vízhasználatra hívja fel a figyelmet, így az egyes növényeknél azt is olvashatjuk, hogy egy tonna előállításához hány köbméter vízre van szükség.

A másik térképen (IDE KATTINTVA) azt nézhetjük meg, hogy mennyire veszélyeztetett a vízügyi helyzet az egyes helyeken, majd lebontva azt is, hogy mik a veszélyforrások. Megnézhetjük, hogy mely területek vannak áradásnak kitéve és melyeket fenyegeti az aszály. használhatjuk demonstrációra is a térképet, de érdemes lehet azt a feladatot is kiadni, hogy a térkép segítségével vonjanak le következtetéseket, fogalmazzanak meg állításokat egyes országokra vagy területekre.

Augusztus végén diákjaimmal a Mátrában voltunk táborban. 10.-eseknek tartottunk természettudományi terepgyakorlatot öt napon át, ahol a cél a vidék megismerése, biológiai és kémiai mérések elvégzése volt. Ezzel a korosztállyal már érdemes mindenféle technikai eszközöket is bevetni, idén a filmkészítés is feladatuk volt. Magam is kíváncsi voltam, hogy pár nap alatt milyen minőségű filmet tudnak készíteni a mobiltelefonjukkal és egyszerű laptopokkal. Többféle téma közül is választhattak, az egyik a Másfélmillió lépés Magyarországon vonatkozó részeinek újraforgatása volt. A Kékes tövében voltunk és ez a vidék részletesen is szerepel a mára már kultikussá vált túrafilmben. Azt kértük tőlük, hogy próbálják meg megtalálni ugyanazokat a helyszíneket, amik a filmben is szerepelnek.

Segítségül megkapták azt a követelménylistát, kisokost, amiről már korábban is írtunk (IDE KATTINTVA). Nagyjából egy délutánt vett el a forgatás, azután egy napon át tartott a szövegek megírása, rögzítése és a vágás. A végeredmény a Bővebben után látható:

Három jópofa eszközt is találtam a Free Map Tools oldalon (IDE KATTINTVA), olyanokat, amiket jól használhatunk földrajz, történelem vagy éppen matematika órán is. A használatukhoz nem kell felinstallálni semmit, elég hozzá az internet kapcsolat és már kezdhetjük is a munkát velük.

Az elsővel egy kijelölt terület nagyságát kapjuk meg (ITT VAN).  A területmérés a térképen a vetület miatt persze nem teljesen egyértelmű, nem mindegy, hogy az egyenlítőtől milyen távolságban van az a terület, amit mérni próbálunk. Érdekes feladat lehet földrajz órán, ha össze akarjuk hasonlítani Grönland és Indonézia területét. Ha kisebb léptékre nagyítunk, ez a probléma nem jelentkezik annyira, itt a területmérésre használhatjuk matematika órán. Megnézhetjük például, hogy mekkora az egyes kerületek pontos területe a fővárosban. Külön érdekes lehet, ha először megbecsültetjük  az eredményt a diákokkal és azután mérünk csak.

A Geography games nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) az, aminek mondja magát. Földrajzi tudást sajátíthatunk el érdekes (még ha nem is úttörően kreatív) játékokkal. A szokásos 'Afrika országai', vagy 'Európa országai' játékok mellett vannak érdekesebbek is - például hegyek, szorosok, tengerek, óceánok stb. Összességében nem annyira újszerű, de esztétikus és jól használható az oldal.

Szeptember eleje az osztálykirándulások egyik szokásos időpontja. Jó alkalom lehet ez arra is, hogy felkeltsük a diákok érdeklődését egy remek hobbi, az ásványgyűjtés iránt. Az ásványgyűjtés nem túl nehéz dolog, nem szalad el, nem bújik el, keresni kell és ott van. Az egyetlen fontos dolog, hogy tudjuk, hol kell keresni. Ebben lehet segítségünkre a Geománia oldal (IDE KATTINTVA). A lelkes amatőrök által fenntartott oldalon megtalálhatók hazánk lelőhelyei és az ott található ásványok leírása is.

IDE KATTINTVA találhatjuk meg az egyre bővülő listát, ahol a hegységek, tájak szerint kereshetjük meg az egyes helyeket. Minden helyről kapunk egy pontos geológiai leírást, a megközelítés mikéntjét valamint egy listát arról, mire számíthatunk ott. Minden lelőhelynél fotókat is találunk magáról a helyről, esetlegesen a környező látnivalókról. mindezeken túl még az ott található ásványokat is megnézhetjük fotón, ami segíti a pontos meghatározást. Fantasztikus és hasznos gyűjtemény a Geománia, érdemes megnézni!

Hasznos és érdekes alkalmazás a Google StreetView .... Nem hiszem, hogy ezzel drámaian újat mondtam volna, hiszen a mindennapokban is megkönnyít eligazodni a világban. Megnézhetjük, hogy néz ki az orvosi rendelő, ahová megyünk, vagy éppen milyen a környéke egy szállodának, mielőtt elutazunk. Természetesen az oktatásban is remekül használható (pl. a GeoGuessr nevű játékkal együtt - erről ITT ÍRTUNK). Ma egy gyűjteményt ajánlunk, amely érdekes helyeken barangolhatunk. Mindez IDE KATTINTVA érhető el, szépen tematizálva. Szervezhetünk például osztálykirándulást Angliába, 8 vagy akár 15 állomással, de akár az óceánok mélyére is lenézhetünk.

Ezt a bejegyzést nyílttengeri agyagos, agyagmárgás aleuriton ülve írom éppen, házunk ugyanis a kiscelli agyag nevű alapkőzetre épült. És mindezt honnan tudom? Természetesen Magyarország földtani atlaszából, ami végre a weben is elérhető (IDE KATTINTVA) a Földtani Intézet honlapján az atlaszon kívül még más térképek is vannak, azokat is érdemes megnézni (IDE KATTINTVA).

Az atlasz nem csak azt mutatja meg, hogy milyen kőzet van egy adott helyen, hanem a geológiai tanösvényeket is jelöli. Megtalálhatók még a térképen a földtani látványosságok is és ezekhez részletes leírás is tartozik. Ezeken felül még a hőforrások, termálfürdők is jelölve vannak. Ha kirándulásra, erdei iskolába indulunk, érdemes ránézni a térképre, lehet, hogy van egy meglátogatásra váró tanösvény a közelben. Ha a környéket akarjuk részletesen bemutatni, akkor is hasznos leht, ha tudjuk, milyen kőzetek találhatók meg a környéken.