Középiskolai interaktív földrajzi atlasz-Interaktív tanári oktatóanyag Felhasználóbarát program: A CD-k kezelése különösebb informatikai ismereteket nem igényel. Eszközigény: A térképek projektorral a falra vetítve vagy bármilyen interaktív tábla segítségével az egész osztály számára láthatóvá válnak. Interaktív: A „digitális fóliatérképek” mozgathatók, cserél-hetők, egyes földrajzi jelenségek animációval szemléltethetők. A térképek felépítése: A térképek rétegei szabadon összeállíthatók, más-más sorrendben összeépíthetők. A térkép jelzései igény szerint ki-be kapcsolhatók. Az elemek elkülönülő vagy összekapcsolt bekapcsolása elképesztő számú lehetőséget, új, áttekinthető egyedi térképeket teremt. Munkaforma: Emeli a frontális munka színvonalát, de alkalmazható csoport- vagy projektmunka során is. Játékossá teszi az ellenőrzést. Fokozza a tanulók motivációját, leköti figyelmüket, önálló következtetések levonására sarkallja őket. Nyomtatási lehetőség: Akármelyik összeállított képernyőkép, például a vaktérképként szolgáló alaptérkép is kinyomtatható. Ha a képernyőképet lementjük (Print Screen gombot lenyomjuk) azt szövegszerkesztő programba beilleszthetjük és a feladatot melléírva feladatlapként kinyomtathatjuk. Bemutató: Ingyenes bemutatót vállalunk minimum 8 fő részére. Érdeklődni az [email protected] címen, vagy a 06-1/463-9012-es számon lehet.

Cartographia.org

Középiskolai interaktív földrajzi atlasz-Interaktív tanári oktatóanyag Felhasználóbarát program: A CD-k kezelése különösebb informatikai ismereteket nem igényel. Eszközigény: A térképek projektorral a falra vetítve vagy bármilyen interaktív tábla segítségével az egész osztály számára láthatóvá válnak. Interaktív: A „digitális fóliatérképek” mozgathatók, cserél-hetők, egyes földrajzi jelenségek animációval szemléltethetők. A térképek felépítése: A térképek rétegei szabadon összeállíthatók, más-más sorrendben összeépíthetők. A térkép jelzései igény szerint ki-be kapcsolhatók. Az elemek elkülönülő vagy összekapcsolt bekapcsolása elképesztő számú lehetőséget, új, áttekinthető egyedi térképeket teremt. Munkaforma: Emeli a frontális munka színvonalát, de alkalmazható csoport- vagy projektmunka során is. Játékossá teszi az ellenőrzést. Fokozza a tanulók motivációját, leköti figyelmüket, önálló következtetések levonására sarkallja őket. Nyomtatási lehetőség: Akármelyik összeállított képernyőkép, például a vaktérképként szolgáló alaptérkép is kinyomtatható. Ha a képernyőképet lementjük (Print Screen gombot lenyomjuk) azt szövegszerkesztő programba beilleszthetjük és a feladatot melléírva feladatlapként kinyomtathatjuk. Bemutató: Ingyenes bemutatót vállalunk minimum 8 fő részére. Érdeklődni az [email protected] címen, vagy a 06-1/463-9012-es számon lehet.

Cartographia.org

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Nincsen az a webhasználó ember, aki ne töltött volna el órákat a különféle webes térképek a Google és Bing Earth előtt. Ha pedig tanárról van szó, akkor biztosan azon is gondolkodott már, hogy mennyire jól lehetne ezeket használni a tanításban. Természetesen lehet is, akár történelemből, akár idegen nyelvből és mindenek előtt földrajzból. Viszont azonnal beleütközik az ember abba a problémába, hogy milyen jó lenne, ha ezek a térképek tudnának egy halom olyan dolgot, amit minden középiskolai atlaszban megtalálhatunk, a webes programokban viszont nem.

Josh Williams amerikai középiskolai tanár túl lépett a sopánkodáson és felépített egy oldalt, ami a tanításban használható funkciókkal ruházza fel a webes földgömböt, ez a geteach (IDE KATTINTVA). Az oldalon a Choose an Earth gombra kattintva választhatjuk ki, hogy részletesebb domborzati képet akarunk-e látni, esetleg természetföldrajzi jellemzőket (tengeráramlások, vegetációs index, hőmérséklet), vagy éppen társadalmi mutatókat (gyermekhalandóság, fejlettségi index stb.). A térképeken a megszokott módon navigálhatunk, de nagyon felnagyítani nem érdemes, nem a részletgazdagság ezeknek a térképeknek a fő előnye. Külön nagyszerű lehetőség a Two Earths gomb, erre kattintva két földgömböt láthatunk egymás mellett, mindegyik más-más mutatót jeleníthetünk meg.

Mostani cikünkben egy olyan foglalkozást mutatunk be, amiben az online és az offline tevékenységek kéz a kézben haladnak. A diákok a Föld gömbhéjait tanulták, csoportokban dolgoztak. Elsőként gépteremben kellett adatokat gyűjteniük a Föld gömbhéjainak tulajdonságairól (ehhez kiindulás volt a Wikipedia (IDE KATTINTVA)), különös tekintettel az egyes héjak halmazállapotára.

A következő órára egy olyan tortát kellett készíteniük, ami tükrözi a Föld szerkezetlét, a megfelelő halmazállapotú rétegek követik benne egymást. A tortákat röviden be kellett mutatniuk, majd mindenki megkóstolhatta őket. Ezek után pontoztunk a tudományos alaposság, a külalak és az íz alapján. A tortákról fotógaléria is készült, itt látható:

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)