Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Itt van a Föld napja, április 22-én emlékezünk meg egy kicsit arról, hogy nem csak mi vagyunk ezen a bolygón, sőt egyáltalán arról, hogy van egy bolygó is körülöttünk. Talán kevesen tudják, hogy az első Föld napja 1970-ben egyfajta oktatási esemény teach-in volt Amerikában, amikor mindenfelé nyilvános előadásokat tartottak a környezetvédelem ügyéről. Tapasztalataim szerint az ökológiai tudatosság megteremtésének egyik legjobb eszköze az ökológiai lábnyom. A kép, hogy hány Földre lenne szükségünk, ha mindenki úgy élne, mint mi nagyon erős és könnyen befogadható. Érdemes foglalkozni vele egy kicsit.

Szerencsére ehhez is vannak bőségesek IKT eszközök, amikkel megértethetjük mi az ökológiai lábnyom, sőt ki is számíthatjuk. Elsőként érdemes olvasni róla egy kicsit, hogy mi is az, ebben segíthet a nagyszerű Bioetika blog cikke (ITT) vagy egy hosszabb, részletesebb leírás (IDE KATTINTVA). Ha magunk akarjuk kiszámíttatni a diákokkal mekkora az ő lábnyomuk, akkor is van segítség, ajánlunk egy gyors, egy látványos és egy részletes megoldást is.

Gondolom, sokak ifjúkori emlékei között vannak meg a Kaland-Játék-Kockázat könyvek, vagy ahogyan mindenki hívta őket a lapozgatós könyvek. Ezek voltak azok a könyvek, amikben mi magunk hozhattunk döntéseket (bemész-e az ajtón vagy adsz-e pénzt a koldusnak stb.) és a történet ezek szerint alakult. A klasszikus változatban a döntéseink alapján kellett a megfelelő oldalra lapozni és így tudtuk meg, mi történik velünk és mi a következő dötési helyzetünk.

A minap jöttem rá, hogy a SMART Notebook programjával nagyon egyszerűen tudunk ilyet csinálni. Nem kell hozzá más, mint külön oldalkra elhelyezni az egyes leírásokat, felsorolni a döntési lehetőségeket és utána ezekhez hivatkozásokat illeszteni, amik a megadott oldalra mutatnak. Ez így talán bonyolultnak tűnik, de a mellékelt notebook állomány biztosan érthetőbbé teszi.

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Bevallom, engem teljesen meghat néha, hogy a BBC milyen komolyan veszi, hogy közszolgálatot. Nem elkényelmesedett monopólium, hanem valóban minőségi tartalomszolgáltató. A minap éppen a környezetvédelemhez és a jövőhöz kötődő ismeretterjesztő anyagokat kerestem, amikor rábukkantam, és - ahogy mondani szokás - meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg, és rengeteg órán használható ötletet ad. Nekem különösen az 1 perces ötletek tetszettek, ahol érdekes, esetenként ellentmondásos javaslatokat hallhatunk egyetlen percben előadva (pl. felvételi interjúkon a felvételizők viseljenek maszkot, hogy ne legyen előnyük a 'szép' embereknek). Az összes rovat ITT TALÁLHATÓ. Angolosoknak, term.tud-ot tanítóknak érdekes, hasznos, izgalmas. És szép is!

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.

Egészen fantasztikus oldal a Növényhatározó (IDE KATTINTVA). Pontosan az, amit a név és a cím is ígér: egy interaktív fényképes növényhatározó. Jelenleg 873 hazai növény leírását és fényképét találhatjuk meg benne. Az egyes növényeket kereshetjük a nevük és a rendszertani besorolásuk alapján is. A növény adatlapján pedig a legfontosabb információkon túl még érdekességeket is találhatunk.

Az oldal igazi kincse az interaktív növényhatározó, amiben sokféle szempont (virág szín, típus, virágzat stb.) alapján szűkíthetjük le, hogy mi is az a növény, amit éppen határozni kívánunk. Bal oldalon folyamatosan láthatjuk, hogy az összes közül éppen mely növények felelnek meg a kívánalmainknak. Nagyon barátságos a kezelőfelület, igazi élmény vele a határozás, ráadásul egy külön fényképes terméshatározót is találhatunk.

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista: