Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Bevallom, engem teljesen meghat néha, hogy a BBC milyen komolyan veszi, hogy közszolgálatot. Nem elkényelmesedett monopólium, hanem valóban minőségi tartalomszolgáltató. A minap éppen a környezetvédelemhez és a jövőhöz kötődő ismeretterjesztő anyagokat kerestem, amikor rábukkantam, és - ahogy mondani szokás - meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg, és rengeteg órán használható ötletet ad. Nekem különösen az 1 perces ötletek tetszettek, ahol érdekes, esetenként ellentmondásos javaslatokat hallhatunk egyetlen percben előadva (pl. felvételi interjúkon a felvételizők viseljenek maszkot, hogy ne legyen előnyük a 'szép' embereknek). Az összes rovat ITT TALÁLHATÓ. Angolosoknak, term.tud-ot tanítóknak érdekes, hasznos, izgalmas. És szép is!

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.

Egészen fantasztikus oldal a Növényhatározó (IDE KATTINTVA). Pontosan az, amit a név és a cím is ígér: egy interaktív fényképes növényhatározó. Jelenleg 873 hazai növény leírását és fényképét találhatjuk meg benne. Az egyes növényeket kereshetjük a nevük és a rendszertani besorolásuk alapján is. A növény adatlapján pedig a legfontosabb információkon túl még érdekességeket is találhatunk.

Az oldal igazi kincse az interaktív növényhatározó, amiben sokféle szempont (virág szín, típus, virágzat stb.) alapján szűkíthetjük le, hogy mi is az a növény, amit éppen határozni kívánunk. Bal oldalon folyamatosan láthatjuk, hogy az összes közül éppen mely növények felelnek meg a kívánalmainknak. Nagyon barátságos a kezelőfelület, igazi élmény vele a határozás, ráadásul egy külön fényképes terméshatározót is találhatunk.

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szexuális nevelés, szexuális felvilágosítás mindig nehéz ügy. Főleg, ha egy harminc fős osztálynak kell megtenni. Van aki nem mer kérdezni, van aki túlságosan is mer. Sokan inkább vihognak, mert kínos számukra a dolog. Nehéz eltalálni, hogy kinek mit kellene elmondani, hiszen van, akinek nem sok újdonsággal szolgálhatunk míg másoknak csak azzal. Ilyenkor minden segítség jól jöhet. Ilyen segítő próbálkozás az A-HA program weboldala is (IDE KATTINTVA).

A fiatalos dizájn mögött elég bőséges tartalom rejlik. Van itt szó fogamzásgátlásról, anatómiáról, betegségekről egyaránt, mindarról, ami a kalsszikus felviágosítás terepe. Ezen felül van egy orvos válaszol rovat és fórum is.  A keresd meg az óvszert a szobában játék nekem egy kicsit sok volt, de mindenért kárpótolt a Sub Bass Monster dal a gumiról, ami itt nálunk is megtekinthető: