Az alábbi óravázlat biológia órára készült, de nagyon könnyen adaptálható nagyon sok más tárgyra is. A lényege, hogy a diákok egy témakörben képeket gyűjtenek majd azt elhelyezik egy nagy bejérható, bebarangolható, zoomolható képre. Az alkalmazás, amit ehhez használtunk a Deep Zoom volt, ami letölthető a Partners in Learning oldalról (IDE KATTINTVA), vagy éppen INNEN.

Biológia faktosokkal tanultuk az emlősöket. Elsőként is megosztottam velük egy Skydrive mappában a Wikipediáról származó és itt is mellékelt képet, ami az emlősök legújabb molekuláris törzsfáját ábrázolja. A törzsfán az egyes családok vannak feltüntetve. Ezután a diákok megkaptak személyre szabva pár családot és az volt a feladatuk, hogy keressenek képet, amin annak a családnak egy jellemző tagja látható. A megtalált képet a család nevével ellátva kellett feltölteniük a Skydrive mappába.

Igazi aranybányát találtam biológiatanárok számára elsődlegesen az állatrendszertan tanításához. Érdemes azonban másoknak is megnéznie, az oldal ugyanis iskolapéldája annak, hogy miként lehet egy filmből tökéletes oktatási anyagok készíteni. Az alap ugyanis egy 2002-ben készült dokumentumfilm sorozat, melynek címe Shape of Life (Az élet formája). A hét egyenként egyórás film megtekinthető a neten is (IDE KATTINTVA), nagyszerű felvételek, logikus felépítés és ragyogó animációk mutatják be az állatok országát, a hangsúlyt a gerinctelenekre fektetve.

Az igazi csemege azonban a filmhez létrehozott oldal (IDE KATTINTVA). Itt megtaláljuk a filmet 3-5 perces részekre szabdalva. Minden rész címkékkel van ellátva így könnyen kereshető. Külön gyűjtemények mutatják az egyes állattörzseket, az animációkat, a nyilatkozó kutatókat és az állatok viselkedését bemutató részeket. A filmeket le is tölthetjük, így internetkapcsolat nélkül is használhatjuk. Tapasztalatom szerint a nagyságuk pont akkora, hogy az jól beépíthető egy tanórába. Az egyes részekhez természetesen kiadható anyagok, óravázlatok is tartoznak. Minden, amire egy tanárnak szüksége lehet. Az angol nyelv ne bátortalanítson el senkit, a pár perces animációkat akár hang nélkül, tanári narrálással is remekül felhasználhatjuk. Nagyon jó látni egy olyan oldalt, ami valóban a tanárok igényeinek megfelelően készült!

Hasznos és érdekes alkalmazás a Google StreetView .... Nem hiszem, hogy ezzel drámaian újat mondtam volna, hiszen a mindennapokban is megkönnyít eligazodni a világban. Megnézhetjük, hogy néz ki az orvosi rendelő, ahová megyünk, vagy éppen milyen a környéke egy szállodának, mielőtt elutazunk. Természetesen az oktatásban is remekül használható (pl. a GeoGuessr nevű játékkal együtt - erről ITT ÍRTUNK). Ma egy gyűjteményt ajánlunk, amely érdekes helyeken barangolhatunk. Mindez IDE KATTINTVA érhető el, szépen tematizálva. Szervezhetünk például osztálykirándulást Angliába, 8 vagy akár 15 állomással, de akár az óceánok mélyére is lenézhetünk.

Izgalmas cikkre akadtam a minap, kutatók az Odüsszeia kapcsolati hálóját vizsgálták meg (ITT LÁTHATÓ), 342 szereplő 1700 ismeretségét térképezve fel. Érdekes módon azt találták, hogy az eposz kapcsolati hálója nagyban hasonlít arra, amilyen a Facebook vagy éppen a Twitter kapcsolatok alapján rajzolódik ki. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a költemény alapja valamilyen valós esemény lehet. Hasonló módon vizsgálták a Beowulfot és az Illiászt ugyanilyen eredménnyel. Az ír hősi eposz, a Tain Bo Cuailnge azonban nem ment át ezen a teszten.

Ennek kapcsán néztem körül, hogy milyen hálózatokat vizualizáló szoftvert lehet találni ingyen. A megoldás a Gephi nevű nyílt forráskódú alkalmazás lett (INNEN TÖLTHETŐ LE), ami igazi hálózatelemző profikká tehet minket. A szoftverben megadhatjuk egyenként a csomópontokat és a köztük levő kapcsolatokat, de akár egy Excel állományból is betölthetjük. Ezek után nagyon sokféleképpen jeleníthetjük meg. Mi mindenre jó ez nekünk?

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Nagy örömünk, hogy egy újabb, a PIL Akadémián született óravázlatot mutathatunk be. Varga Judit, a kiskunhalasi Szilády Gimnázium tanára tartott összefoglaló órát. Az órán a diákok a témából gondolattérképeket készítettek, amiket azután egymással is megosztottak. Az alábbiakban olvasható a teljes óravázlat, a tapasztalatok az óráról és megtekinthetők az elkészült munkák is!

Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Ajánlottunk már több olyan oldalt, olyan programot, ami az emberi testet mutatja be, de ezek közül kiemelkedik a BioDigital Human oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az ingyenes regisztráció után nekikezdhetünk annak, hogy felfedezzük az emberi test felépítését. Rögtön egy három dimenziós csontvázat látunk, amit forgathatunk körbe, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk.

A jobb oldalon található menüben választhatjuk ki, hogy mely szervrendszerek látszódjanak éppen. Így bemutathatjuk akár az emésztőrendszert magában, vagy éppen a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedését is. Maga a modell nagyon részletes, az agynál például az egyes belső magok elhelyezkedését is megtekinthetjük. Ha rákattintunk egy szervre, leírást kapunk róla (angolul) valamint azt is láthatjuk, hogy milyen betegségekkel kapcsolatos. Az egyes szervekre kereshetünk is, ami kifejezetten hasznos lehet, ha meg akarunk mutatni valamit gyorsan. Érdemes a diákoknak az otthoni felkészüléshez is ajánlani az oldalt, nagyban segítheti az embertan tanulását.