Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Nagy örömünk, hogy egy újabb, a PIL Akadémián született óravázlatot mutathatunk be. Varga Judit, a kiskunhalasi Szilády Gimnázium tanára tartott összefoglaló órát. Az órán a diákok a témából gondolattérképeket készítettek, amiket azután egymással is megosztottak. Az alábbiakban olvasható a teljes óravázlat, a tapasztalatok az óráról és megtekinthetők az elkészült munkák is!

Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Ajánlottunk már több olyan oldalt, olyan programot, ami az emberi testet mutatja be, de ezek közül kiemelkedik a BioDigital Human oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az ingyenes regisztráció után nekikezdhetünk annak, hogy felfedezzük az emberi test felépítését. Rögtön egy három dimenziós csontvázat látunk, amit forgathatunk körbe, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk.

A jobb oldalon található menüben választhatjuk ki, hogy mely szervrendszerek látszódjanak éppen. Így bemutathatjuk akár az emésztőrendszert magában, vagy éppen a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedését is. Maga a modell nagyon részletes, az agynál például az egyes belső magok elhelyezkedését is megtekinthetjük. Ha rákattintunk egy szervre, leírást kapunk róla (angolul) valamint azt is láthatjuk, hogy milyen betegségekkel kapcsolatos. Az egyes szervekre kereshetünk is, ami kifejezetten hasznos lehet, ha meg akarunk mutatni valamit gyorsan. Érdemes a diákoknak az otthoni felkészüléshez is ajánlani az oldalt, nagyban segítheti az embertan tanulását.

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból:

Egészen fantasztikus gyűjteményt, igazi kincsesbányát találtunk a KÖRINFO oldalán. Képtárukban ugyanis az összes hazai védett állat rövid leírása, eszmei értéke, és ami a legfontosabb, fotója is megtalálható. A fokozottan védett fajokhoz IDE KELL KATTINTANI, a védettekhez pedig IDE. A fajokat nagy rendszertani csoportokba kategorizálva, azon belül pedig ábécé sorrendben találjuk meg.

Felhasználhatjuk természetesen akkor, ha mi magunk akarunk hazánk természeti értékeiről bemutatót tartani, mivel innen bármilyen védett fajról találunk képet. De kiadhatjuk a diákoknak is, hogy egy-egy fajról készítsenek hosszabb leírást (hol fordul elő, mi veszélyezteti, mit tehetünk a védelme érdekében), amihez jó kiindulópont lehet a kép és az itteni oldal. Használhatjuk arra is, ha védett fajok kvízt akarunk összeállítani, például egy kollázsból (amit készíthetünk az AutoCollage-zsal, vagy a minap bemutatott Collage maker programmal is, kell megtippelni, hogy melyiknek a legmagasabb az eszmei értéke.

Izgalmas oldalt készített a Google, amit nagyon jól használhatunk, ha az ember hatását akarjuk szemléltetni a Földön. A Google Earth programmal már eddig is körbenézhettünk bolygónkon, de most időutazást is tehetünk. Egybeszerkesztették az 1984 és 2012 között készült műholdfelvételeket így megnézhetjük, hogy miként változott as vidék 30 év alatt. Mindehhez IDE KELL KATTINTANI.

Maga az oldal felkínál pár érdekes helyet, amit érdemes megnézni (erdőpusztítás Amazóniában, Las Vegas növekedése, az Aral-tó kiszáradása stb.). Találunk azonban Magyarországon is izgalmas látványt, kettőt ajánlunk is rögtön. Az egyik egy pozitív példa, a Kis-Balaton létrehozása (ITT LÁTHATÓ), jól megfigyelhető a Hídvégi-tó kialakítása 1984 és 1985 között. A másik egy szomorúbb esemény, a bősi erőmű létrehozása (ITT LÁTHATÓ), amit 1992 és 1993 között tekinthetünk meg.

Felmérések szerint a középiskolások 30%-a dohányzik, rendszeresen. A különféle elrettentő kampányok elég korlátozott hatékonyságúak. Magam is tapasztalom, amikor hosszasan mondom el a diákoknak, hogy a kátrány és a nikotin milyen folyamatokhoz járul hozzá a szervezetükben, hogyan alakítja ki a tüdőtágulást, a rákot, a COPD-t. Fel is kavarja ez a gyerekeket, egyeseket annyira, hogy rögtön rá is kell gyújtaniuk a nagy idegességre. Ha minden igaz, júliustól más világ jön, a dohányboltokban majd komolyan igazoltatják a gyerekeket és nem nagyon lesz lehetőségük arra, hogy maguknak vásároljanak cigit. Remek alaklom tehát ez a leszokásra azoknak, akik már rákattantak füstre. Ehhez még segítséget is kaphatnak a mobiltelefonjukra is!

Ha magyar nyelvű alkalmazást akarunk ajánlani nekik, akkor ott a Kell a dohány című (ITT TALÁLHATÓ), ezzel folyamatosan láthatjuk, hogy mennyi pénzt takarítottunk meg a leszokással, valamint azt is, hogy miként javulnak az egyes érzékszervek a leszokásnak köszönhetően.Az angol nyelvűek közül a leghatékonyabb a Quit Now nevű (EZ ITT VAN), ez is számon tartja a megtakarítást, de emellett folyamatosan mutatja azt is, mennyi idő telt el az utolsó szál óta. Ezen felül még különféle célokat is állít elénk, amiket elérhetünk. Segítsünk a diákjainkat, hogy valami igazán jó célra használják okos telefonjaikat!

Az interneten mindenre van megoldás. Gyakran kétkedve gondolok erre a közhelyre, de ma megint kiderült, hogy igaz. Milliméterpapírra lett volna szükségem. Elsődlegesen ahhoz, hogy a diákok megmérhessék az adott talajminta szemcséinek nagyságát, utána pedig ahhoz, hogy felrajzolhassák a napi hőmérsékleti görbét a korábbi méréseik alapján. (Persze mondhatja bárki, hogy miért nem géppel készítenek diagramot, de szerintem fontos, hogy mielőtt az ember az Excel diagram varázslójára kezd böködni egyszer-kétszer maga számolgassa ki, papíron, hogy mennyi is az annyi. Akkor ugyanis jobban fogja érteni azt is, hogy mit varázsol a számítógép.) A gond nem csak az, hogy elfelejtettem hozni magammal milliméterpapírt és nem is csak az, hogy ma már csak a legnagyobb papírüzletekben lehet kapni, hanem az is, hogy éppen a Bükk lábánál egy táborban vagyok a hatvan lurkóval.

Nézzük hát, van-e megoldás az interneten? Van bizony, a neve GridOmatic (ITT TALÁLHATÓ), az ingyenesen letölthető program azt tudja, amire nekem éppen szükségem volt: milliméterpapírt nyomtatni. Beállíthatjuk, hogy mekkorák legyenek a beosztások, így akár kétmilliméterpapírt is nyomtathatunk magunknak. Kipróbáltam, egyszerű, de ragyogóan működik. (A szemcseméret pedig 0,5 és 2 mm között adódott.)