Nagyon sok olyan program van, amivel az emberi testet nézhetjük meg. Található ilyen a Sulinet Digitális Tudásbázisban is, de tipikusan olyan téma ez, amiből mindig lehet jobbat, érdekesebbet csinálni. A ShareCare oldalon található emberi test (IDE KATTINTVA) a jobbak közé tartozik.

Nem csak a teljes férfi és női testet nézhetjük meg három dimenzióban körbeforgatva és nem csak az egyes szervrendszereket külön külön, hanem az egyes szervekről is szép 3D modelleket vizsgálhatunk meg. Az oldal segítségével könnyen megérthető és megértethető például a máj érrendszere vagy akár az agykamrák elhelyezkedése. Embertan tanulásához angolul tudó és érdeklődőbb diákok számára nagy segítség lehet.

December 1-je az AIDS világnapja. Ugyan hazánk nem tartozik a legérintettebb országok közé és viszonylag jól körülhatárolható az érintettek köre, fontos feladatunk, hogy a diákjainkat informáljuk magáról a betegségről és a védekezés, megelőzés lehetőségeiről is. Ehhez gyűjtöttünk egybe tíz weboldalt:

1. A KamaszPanasz oldalán (IDE KATTINTVA) remek bevezetőszöveget találhatunk a betegségről. Kiadhatjuk egyéni feldolgozásra is, jól érthető szöveg.
2. A Házipatika tudományosabb, szakmaibb leírással szolgál (IDE KATTINTVA).
3. Magáról a betegségről és a fertőzés mikéntjéről remek anyagot találhatunk az [origo] egyébként is igen magas szinvonalú Egészség rovatában (IDE KATTINTVA).
4. Magát a fertőzés mechanizmusát jól mutatja be ez a videó (IDE KATTINTVA).

Nemrég indult el a TanárBlog új rovata az Angolos ötletek (ITT ÍRTUNK RÓLA), ahol rövid ötleteket sorolunk, olyanokat, amiket érdemes bevinni az angolórára, van hogy egy linket ajánlunk, van, hogy egy teljes foglalkozáshoz adunk ötletet. A pécsi PIL Fórumon aztán meg is kérdezték tőlünk, hogy miért nincsen ilyen azoknak, akik természettudományokat tanítanak. Most már van! A szemfüles olvasóknak már pár napja feltűnhetett, hogy bal oldalon új menüpont jelent meg, a Termtudos ötletek (ITT TALÁLHATÓ), ahol a fizika-, kémia-, biológia- és földrajztanároknak szánunk rövid ötleteket.

Bemutattunk például 20 trükköt, amivel fel lehet dobni egy fizika órát, mélytengeri állatok videóit, 100 projektszerű óravázlatot, biológiás powerpoint gyűjteményt, a minden napra egy molekula oldalt és egy szomorú videót egy elektronikatörténeti érdekességről. A gyűjtemény folyamatosan bővül, egy-két naponta újabb rövid ötlet lesz meghtalálható rajta.

A Nobel-díj kiosztás különleges lehetőség a természettudományokat tanítóknak, pár percre ráirányul a figyelem a tudományokra és a tudósokra, néha még a híradóba is bekerül egy celeb lábköröm műtétje és darabolós gyilkosság közé a hír, hogy miért is adták az elismerést. Ne hagyjuk hát ki a lehetőséget tanárként sem, az idei évben a sejtdifferenciácó tanulmányozásáért, az indukált embrionális őssejtek létrehozásáért járt a díj. Nem feltétlenül középiskolás téma, de pár percet megér egy biológia órán, hátha felkelti egy-két diák figyelmét.

Ehhez a pár perchez szeretnénk segítséget adni itt a TanárBlogon. Elkészítettünk két Prezi-t, mindkettő az idei Nobel-díjhoz ad háttér információkat. Az elsőt (IDE KATTINTVA) kiadhatjuk a diákjainknak, hogy nézzék végig, olvassák el. Ez lehet akár a házi feladat is, de megmutatjuk a linket azoknak is, akik komolyabban érdeklődnek a biológia iránt. A második (IDE KATTINTVA) sokkal kevesebb szöveget tartalmaz és az egyes képek animálva vannak benne. Ez arra való, hogy ennek a felhasználásával beszéljünk mi magunk az órán a díj hátteréről.

Érdekes írás jelent meg a PLOS ONE tudományos folyóiratban, a kutatók leírták, hogy miként lehet párezer forintos befektetéssel a mobiltelefonokból egészen elfogadható mikroszkópot készíteni (ITT OLVASHATÓ). Természetesen nem kalsszikus (kétlencsés) mikroszkópról van szó, hanem egy nagyon erős nagyítóról. De olyanról, amivel a sejtek is szépen láthatóvá válnak. A dolog lelke egy miliméteres átmérőjű gömblencse, amit főleg a száloptikában használnak. Itthoni forgalmazót nem találtam, de külföldről 25 dollár körüli áron rendelhető (például INNEN vagy INNEN).

A Wired magazin fényképes útmutatót is közöl az elkészítésehez (IDE KATTINTVA a cikk alján). Ugyanitt az is látható, miként készülhet egy mobiltelefonból egy optikai rács segítségével spektrométer.

Az új NAT már előírja, hogy a diákoknak az alapvető elsősegélynyűjtási ismeretekkel is rendelkezniük kell. Kevesen vitatják, hogy ez mennyire fontos, elég csak arra gondolni, hogy hány hirtelen szívmegállás lenne gyógyítható, ha mindenki tisztában lenne az újraélesztés alapjaival. Természetesen sok kérdést is felvet az új szabályozás, ezekről részletesen ír az elsosegely.hu oldal (IDE KATTINTVA). Mi azonban nem ezeket szeretnénk megismételni, ehelyett egyfajta hathatós segítséget ajánlunk, tanároknak is diákoknak is egyaránt.

Korábban már emlegettük az ingyenesen elérhető webes tananyagot (ITT), most viszont egy androidos telefonokra telepíthető alkalmazást mutatunk be. Az Elsősegély - Mit kell tennem? elnevezésű applikáció ingyenesen telepíthető (INNEN), használható vészhelyzetekben, hiszen az egyes esetekben, lépésről lépésre, fényképes illusztrációkkal visz végig a követendő eljáráson, akár mérgezésről, vérzésről vagy éppen újraélesztésről van szó. Már az is életmentő lehet, ha egy osztálykirándulás alatt, ott van a tanár telefonján ez a kisokos, de ugyanilyen jól használható tanulásra, gyakorlásra is, amit a beépített teszt is segít.

Izgalmas és mindenképpen tanulságos próbálkozás volt a 2011-es SciCast verseny, amit érdemes megnéznie minden természettudományokat tanítónak (IDE KATTINTVA). A diákok között versenyt hirdettek, hogy készítsenek olyan rövid videókat, melyek valamilyen tudományos fogalmat, koncepciót mutatnak be. Vannak köztük komoly kísérletek és vicces dalok egyaránt, a lényeg, hogy mindegyiket diákok készítették.

Ma már annyira könnyű filmet készyíteni, hogy nyugodtan feladhatjuk a diákjainknak hasonlók készítését. A nyomás fogalmáról készítették például az én diákjaim az alábbit:

Blogunk most egy blogot ajánl, olyat, aminek az osztálykirándulások elkövetkező szezonjában jó hasznát vehetjük. Az őskövületek gyűjtése izgalmas program lehet minden kiránduláson és erdei iskolában egyaránt. Ugyan nagy figyelem és türelem kell ahhoz, hogy az ember megtalálja egy adott helyen az első izgalmas fosszíliát, de utána a többi már könnyedén meglesz. Az az érzés pedig, hogy sokmillió évvel korábban élt élőlények nyomait tarthatjuk a kezünkben semmi máshoz sem fogható. A jó őslény-vadászathoz azonban tudni kell, hogy hova menjen az ember, ebben segít az Őslénytani lelőhelyek blog (IDE KATTINTVA).

Az egyes helyekről képeket és pontos szakmai leírást egyaránt találhatunk. Érdemes böngészni a (remélhetőleg bővülő) blogot, mi is így jutottunk el Pénzesgyőrbe, ahol az alábbi példányt is találtuk:

A biotechnológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány, ami már most is nagy hatással van a mindennapi életünkre. Fontos lenne, hogy a naprakész ismeretek a középiskolai oktatásba is bekerüljenek, az érettségizők tisztában legyenek a molekuláris biológia lehetőségeivel, korlátaival és dilemmáival.

A Európai Bioinformatikai Intézet 2Can csomagja (ELÉRHETŐ ITT) ebben nyújt hasznos segítséget.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.