Remek játékot ajánlunk ma, kicsit hasonlít a GeoGuessr nevű alkalmazásra, de az sajnos fizetős lett, regisztrálni kell rá - bonyolult. A Cityguesser(ITT TALÁLHATÓ ) egy kicsit kevésbé kidolgozott, egyszerűbb, mégis remekül hazsnálható - áén nylevtanításban szoktam kommunikáció, képek leírása, történetmesélés tanítására használni. Az ötlet nem bonyolult, ledobnak a világ egyes részein (választhatsz, hogy bárhol, de lehet szűkíteni Európa vagy Amerika nagyvárosaira, valamint van híres épületek, emlékművek játékmód is. Emellett ha szeretnénk osrszágokra koncentrálni (pl. Oroszország, Ausztrália stb.), ezt is megtehetjük. Ebben a játékban nem a Google Maps alapján navigálhatunk, hanem egy videót kapunk az adott városról, és ebből kell kitalálnunk, hol járunk.

Remek projektfeladat lehet egy domborzati tékép elkészítése, ahol az egyes szinteket kartonból kivágva ragasztjuk össze a térképet. Én már próbáltam úgy, hogy a turistatérképről másoltuk le az egyes szintek körvonalait, de szinte soha nem sikerült. Szerencsére erre is van jó megoldás. Ha pedig van lézervágónk, akkor az elkészítés is könnyű lesz. Egy videóban mutatjuk meg, hogy miként lehet csinálni.

A CityGuesser nevű alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ ) nyelvtanároknak egyszerűen maga a csoda! A képleírás, vagy egy videó történetének az elmesélése, emberek leírása, éppen történő események stb. nem kis fejtörést okoz. A CityGueser megoldja. Egyrészt egy valódi játék a keret, hiszen annyi történik, hogy ledobnak a világban valahol egy városban - választhatunk, hogy hol (pl. USA, Brazília, vagy éppen egy random hely a világon bárhol), és elkezdünk virtuálisan (egy videó segítségével) sétálni ebben a városban valahol. Az élet zajlik körülöttünk, nézelődhetünk, de - abban amit mi átszottunk - gyalogosan mentünk. Eközben rengeteg dolog történik, amit mind lehet narrálni (én úgy csináltam, hogy párban dolgoztak a diákok és csak az egyik nézte a videót, és mesélte a másiknak, hogy mit lát, aztán cseréltek). A feladat szinte végig izgalmas, az, hogy titok, hogy hol járunk kellemes feszültséget ad, és végig célnyelven beszéltek, és még jól is éreztük magunkat :)

Zseniális interaktív tudásbázist kapunk (sajnos angolul) a World Economic Forum oldalán (ITT TALÁLHATÓ) . Amennyiben a világban zajló folyamatok, fontosabb kérdések, problémák témakörét tárgyaljuk, és nincs esetleg ötletünk, vagy érdekel egy újszerű megközelítés, feltétlenül lapozzunk bele ebbe az intelligens, interaktív adatbázisba, ahol egy kördiagrammon vannak a problémák ábrázolva, és ezen belül lépdelhetünk, amíg egy problémátóül ejutunk egy másikig. Minden témakör esetében láthatjuk, hogy miként viszonyul egyéb problémákhoz, azaz csak barangolni is roppant érdekes a felületen. Ha egy projektet szeretnénk felhúzni rá, az is nagyszerűen működik, vagy csak azt a kezdőlökést adja meg, ami tullendíti a diákokat azon, hogy "nem tudom, miről lehetne írni".

A földrajz és a biológia egyik méltatlanul elhanyagolt területe az iskolában a talajtan. megemlítjük esetleg a talaj szintjeit, esetleg a szikesedést vagy az éghajlatokra jellemző talajokat, de komolyabban nem foglalkozunk vele. A DOSoReMI projekt online atlaszai (IDE KATTINTVA) segíthetnek abban, hogy azt a kis időt, amit ezzel foglalkozunk izgalmasabbá, érdekesebbé, interaktívabbá tegyük. Akár ökológia, akár mezőgazdasági szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a talajok tulajdonságai milyen következményekkel járnak.

Ezerszer hagzott már el, hogy semmi sem jobb annál, mintha a diákok a különféle dolgok megismerése során valós, élő helyzetekkel és adatokkal dolgoznak. Erre ad lehetőséget MAgyarország Nemzetti Atlasza (IDE KATTINTVA) is. Az atalaszban mindenféle statisztikai mutatókat jeleníthetünk meg térképeken és sokat lehet azon gondolkodni, hogy ezek vajon mit jelentenek, miért alakulnak úgy, ahogyan. Természetesen azon is lehet vitatkozni, hogy az atlasz éppen Magyarországot vagy a magyar nemzetet ábrázolja, de ezt a fogas kérdést azzal oldják fel a szerzők, hogy a térképekből találunk olyat, ami részletesen az országhatáron belüli részeket ábrázolja és olyat is, ami a "Kárpát-Pannon térséget", ami egy furcsa négyzet a térképen, éppúgy része Nyékládháza mint Kutná Hora. De ez legyen a legkisebb baj, alnyeg, hogy egy remekül használható eszközt kapunk ahhoz, hogy társadalomföldrajzi, társadalomismereti témákat vitassunk meg a diákjainkkal.

Tudjuk jól, hogy egy kép ezer szóval, de vajon mennyi képpel ér fel egy interaktív vizualizáció? Szerencsére nem kell töprengenünk, kipróbálhatjuk az Engaging Data nevű oldalon (IDE KATTINTVA), ahol kedvünkre válogathatunk az érdekes vizualizációk között. Vannak itt kifejezetten a természettudományokhoz kapcsolódók, mint például az, amin azt nézhetjük meg, melyik bolygó van egy adott pillanatban a legközelebb a Földhöz (ITT). Környezetvédelemmel kapcsolatosak, mint az, ami azt mutatja meg, mekkora terhelést is jelent egy repülőút (ITT). Érdemes keresgélni, ha másért nem, hogy lekössük pár ilyen azokat a diákokat, akik esetleg a többieknél gyorsabban végeznek egy-egy feladattal.

kevés izgalmasabb dolog van, mint megfigyelni, milyen sokféle állat lakik egy patakban, vagy éppen tavacskában. A nagy klasszikus Vizipók, csodapók sorozat rajzfilmben hozta közelebb ezt a világot a gyerekekhez. Minden egyes rész valamilyen élőlényt mutatott be, a biológiai információk pontosságáról pedig a legendás Kertész professzor gondoskodott. Hasonlóra vállalkozik egy új sorozat a Pataklakók kalandjai (IDE KATTINTVA). A filmben, amiben animációk és valós felvételek keverednek két tegzes izgalmas kalandjait követhetjük. Arról, hogy pontos ismereteket is kapjunk a vizek élővilágáról a sorozat másik két szereplője, az iskolás Lili és ökológus nagyapja, Papó gondoskodnak.

Sok olyan kezdeményezés van, ahol oktatóvideókkal próbálják feldobni a tanítást, a leghíresebb ilyen talán a Khan Akadémia (már magyarul is), de vannak hazai követői is, például a Zanza TV. Minden ilyen próbálkozásnál az egyik legfontosabb kérdés, hogy mádia szempontból mennyire jók ezek a filmek. Többször kiderült már, hogy a lelkesedés nem elég, a tanítsi tapaztalat sem, a filmkészítés magában is egy szakma és bizony ahhoz, hogy olyan film készüljön, ami leköti a szupehős filemken és Star Wars-on felnőtt diákokat, kell némi filmes ismeret is. Ez persze nem vonatkozik feltétlenül arra, ha tanárként készítünk az osztályunknak egy videót például mert a kifordított osztályterem modellt akarjuk használni. Abban az esetben az amatőrség még erény is lehet, hiszen a saját tanárunktól kapjuk az információt, ami a hiteleségét is növeli, de amint az Iskola tV irányába mozdulunk el, már szükség lesz a minőségre.

Ez a hosszú bevezető azért került ide, mert pont a minőség az, ami kiemeli a Kurzgesagt (IDE KATTINTVA) videóit a többi közül. Egységes animációs világ, jól megírt forgatókönyv, izgalmas témák. Nem véletlen, hogy így csak havonta egy új videóval tudnak jelentkezni, Szerencsére sok éve dolgoznak már, így van miből válogatni.

Kevés becsapósabb dolog van térképeknél. Amikor egy gömb (vagy méginkább geoid) felületet síkban akarunk ábrázolni, elkerülhetetlen, hogy valahogyan ne torzítsunk. A leggyakrabban használt Mercator-vetület például a sarkok felé sokkal nagyobbnak mutatja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Ezért van aztán, hogy sok diák (és felteszem nem egy felnőtt is) azt gondolja, hogy Grönland nagyjából akkora mint Afrika, vagy hogy Kanada sokkal nagyobb, mint az USA (valójában nagyjából egyforma méretűek). A torzítást talán segít megérteni, ha nem a megszokott központtal késítünk el egy vetületi térképet és ezt meg is tehetjük IDE KATTINTVA. Elég csak egy országra bökni, vagy bármely pontra a térképen és már láthatjuk is, hogyan nézne ki a térkép, ha az a pont vagy ország lenne a középpontja. Magyarország középponttal például így nézne ki, egészen izgalmas méretű Szvázifölddel.