Hogyan változik Európa népessége? Nagyszerű interaktív térképen nézhetjük meg a Die Zeit jóvoltából (IDE KATTINTVA). Jól látható, hogy miként nő egyes nagyvárosok és azok környékének lakossága. Máshol viszont a mezőgazdasági vidékek elnéptelenednek. Milyen lesz Európa képe ezek alapján egy-két évtizeden belül? Nem csak földrajz-, de nyelvórára is érdekes lehet, hiszen sok beszélgetésre ad alapot és a jövő időt is sokat lehet használni közben!

Nincs elég a Föld-ből ahhoz, hogy a jelenlegi szinten fogyasztva és használva az erőforrásait, hosszabb távon is fenntartható legyen az életünk, Ezt már tudjuk egy ideje. Hogy közeledik a globális kklíma katasztrófa - nos, ezt is mondogatják már. Akárhogyan is gondolkozunk, az nagyjából látható, hogy az egyes emberek szintjén is érdemes lenne kezdeni a helyzettel valamit. Angolórán ehhez egy első lépés - akár vitaindító - lehet az Ecological Footprint Calculator (ITT TALÁLHATÓ ), ahol röpke 10 perc alatt megtudhatjuk, hogy hogy is állunk mi a Föld erőforrásainak fehasználásával. Vannak olyan kérdések, amelyekre esetleg nem tudják a diákok a választ - annál jobb! Most esetleg utána is nézhetnek, és a jövőben dönthetnek felelősebben. (Érdekes játék lehet az is, hogy különböző kisebb csoportokban egyes részeit - pl. az otthon, vagy étkezés - 'kimaxolhatják' a diákok, így össze lehet hasonlítani, hogy mi menniyre van hatással a lábnyomunkra.). Végül akár több ökológiai lábnyom kalkulátort is kipróbálhatunk, összevetve az eredményüket (pl. a WWF-é itt található).

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

A térképek lenyűgöző dolgok, talán mindenkinek van olyan emléke, hogy egy atlaszt nézeget vagy éppen egy térkép előtt áll és vizslatja hosszasan. Mi lehet jobb egy atlasznál? Természetesen az, ha saját térképet is tudunk készíteni. Ezt kínálja fel a Mapchart oldal (IDE KATTINTVA). Különféle térképeket választhatunk (akár megyékre lebontott Magyarországot is) és azután az egyes részeit olyanra színezhetjük, amilyenre csak szeretnénk. A kész térképet letölthetjük magunknak vagy akár el is menthetjük a konfigurációját, amit azután eltöltve később is módosíthatjuk a térképet. Történelem és földrajz órára is remek eszköz lehet, de még a biológia tanításában is hasznát lehet venni.

A szünetben talán mindenkinek lesz egy kis ideje arra, hogy kimozduljon és ledolgozza a töltött káposzta-bejgli kombináció következményeit. Ebben egyre több telefonos alkalmazás is a segítségünkre lehet, ezek közül mist kettőt mutatunk be a Természetjáró, a túravezető (ITT TALÁLHATÓ) és az Országos Kékktúra (IDE KATTINTVA) nevűeket.

A földi éghajlatok rendszere nagyon jól használható arra, hogy többféle a természettudományokban fontos koncepciót is megtanítsunk. Ilyen például a mintázatfelismerés, amire a zonalitás ad szép példát, de azután az egyes anomáliák vizsgálata is segít abban, hogy megtanítsuk, miként kell a különféle hatásokat összegezni és leszűrni a szabályszerűségeket a vártaktól való eltérések alapján. Külön érdemes a klímadiagramokkal foglalkozni, minthogy azok hatékony reprezentáció az adatoknak (a klíma és az időjárás különbségének megismertetése is fontos). Nos, mindehhez kínál fantasztikus segítséget a ClimateCharts nevű oldal (IDE KATTINTVA) ahol a Föld több ezer pontjáról nézhetjük meg a klímaadatokat és az abból készült diagramot.

Több mint húsz éve indultak az első reality show-k, ahol egy villába betekintve nézhettük emberek mindennapjait. Szerencsére most itt egy olyan reality, amit nem csak elrettentő példának használhatunk a tanításban. A Nautilus expedíció kalifornai partjainál portyázik és kéát merülő egység folyamatosan kémleli és kutatja az óceán mélyét, új fajokat fedeznek fel és izgamas megállapításokat tesznek az élőlények viselkedésével kapcsolatban. Szerencsénkre mindezt folyamatosan élőben követhetjük is (IDE KATTINTVA), ráadásul a kutatók folyamatos narrációjával, akik vpégig kommentálják, hogy mit látunk éppen, mi benne az értdekes, mire lehet ebből következtetni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a hajóban velük együtt és hallgatnánk őket. Izgalmas lehet biológia- vagy földrajz órán is akár pár percet nézni belőle, de be kell vallanom, hogy kifejezetten addiktív a dolog, gyakran tévé helyett szoktam én is nézni.

Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!