kevés izgalmasabb dolog van, mint megfigyelni, milyen sokféle állat lakik egy patakban, vagy éppen tavacskában. A nagy klasszikus Vizipók, csodapók sorozat rajzfilmben hozta közelebb ezt a világot a gyerekekhez. Minden egyes rész valamilyen élőlényt mutatott be, a biológiai információk pontosságáról pedig a legendás Kertész professzor gondoskodott. Hasonlóra vállalkozik egy új sorozat a Pataklakók kalandjai (IDE KATTINTVA). A filmben, amiben animációk és valós felvételek keverednek két tegzes izgalmas kalandjait követhetjük. Arról, hogy pontos ismereteket is kapjunk a vizek élővilágáról a sorozat másik két szereplője, az iskolás Lili és ökológus nagyapja, Papó gondoskodnak.

Sok olyan kezdeményezés van, ahol oktatóvideókkal próbálják feldobni a tanítást, a leghíresebb ilyen talán a Khan Akadémia (már magyarul is), de vannak hazai követői is, például a Zanza TV. Minden ilyen próbálkozásnál az egyik legfontosabb kérdés, hogy mádia szempontból mennyire jók ezek a filmek. Többször kiderült már, hogy a lelkesedés nem elég, a tanítsi tapaztalat sem, a filmkészítés magában is egy szakma és bizony ahhoz, hogy olyan film készüljön, ami leköti a szupehős filemken és Star Wars-on felnőtt diákokat, kell némi filmes ismeret is. Ez persze nem vonatkozik feltétlenül arra, ha tanárként készítünk az osztályunknak egy videót például mert a kifordított osztályterem modellt akarjuk használni. Abban az esetben az amatőrség még erény is lehet, hiszen a saját tanárunktól kapjuk az információt, ami a hiteleségét is növeli, de amint az Iskola tV irányába mozdulunk el, már szükség lesz a minőségre.

Ez a hosszú bevezető azért került ide, mert pont a minőség az, ami kiemeli a Kurzgesagt (IDE KATTINTVA) videóit a többi közül. Egységes animációs világ, jól megírt forgatókönyv, izgalmas témák. Nem véletlen, hogy így csak havonta egy új videóval tudnak jelentkezni, Szerencsére sok éve dolgoznak már, így van miből válogatni.

Kevés becsapósabb dolog van térképeknél. Amikor egy gömb (vagy méginkább geoid) felületet síkban akarunk ábrázolni, elkerülhetetlen, hogy valahogyan ne torzítsunk. A leggyakrabban használt Mercator-vetület például a sarkok felé sokkal nagyobbnak mutatja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Ezért van aztán, hogy sok diák (és felteszem nem egy felnőtt is) azt gondolja, hogy Grönland nagyjából akkora mint Afrika, vagy hogy Kanada sokkal nagyobb, mint az USA (valójában nagyjából egyforma méretűek). A torzítást talán segít megérteni, ha nem a megszokott központtal késítünk el egy vetületi térképet és ezt meg is tehetjük IDE KATTINTVA. Elég csak egy országra bökni, vagy bármely pontra a térképen és már láthatjuk is, hogyan nézne ki a térkép, ha az a pont vagy ország lenne a középpontja. Magyarország középponttal például így nézne ki, egészen izgalmas méretű Szvázifölddel.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

Gyakran van olyan helyzet, hogy pár gyerek éppen hamarabb készen van a feladatával órán, főleg, ha igyekszünk differenciáltan tanítani. Ilyenkor jöhet jól, ha van pár feladat, elfoglaltság a tarsolyunkban, amit kedvvel csinálnak, de a tanításhoz is van köze. Fokozottan jelenik meg ez, ha az embert bedobják helyettesíteni és nincs igazán ideje felkészülni az adott tananyagból (esetleg nem is szakja az). Az ilyen feladatokat, amiknek azért mégis van valami értelme szoktam én időkitöltőnek nevezni. Fizikából, földrajzból ilyen időkitöltő feladat lehet az ISS Docking Simulator (IDE KATTINTVA).

A hashtag.school megpróbál minél több irányból segítséget nyújtani! Ebben a posztban Zakariás Péter földrajz szakos tanár elkészült digitális tananyagait ajánljuk, amelyet a #school-ra történt egyszerű regisztráció után kiosztható a tanulócsoportoknak. Minden tananyaghoz videó, feladatlapok tartoznak. Íme Péter üzenete (a lapozás után az összes link megtalálható!) Kedves Kollégák!

Szeretnénk ingyenesen elérhető tartalmakkal is hozzájárulni a rendkívüli helyzet kezeléséhez, amely ezúttal a földrajz szakos kollégáknak jelenthet jó hírt. A saját videókkal ellátott feladatlapok mától használhatóak minden kolléga és diák számára, akár regisztráció nélkül is. A tananyagok az általános iskolai földrajz tanulásában is tanításában és értékelésben nyújtanak segítséget. 6 témakörben 19, videóval, szöveggel és csaknem 200 feladattal ellátott digitális tartalomhoz férhetsz hozzá. Az oldal felhasználóinak az összes feladatlap igény szerint módosítható, kiegészíthető vagy rövidíthető lesz. A tananyagcsomag segítségével egyszerűen kialakítható egy játékosított értékelő rendszer, amely segítségével a diákok virtuális pontok megszerzésével juthatnak közelebb a kívánt földrajz osztályzat megszerzéséhez. A jelenleg 5 kontinenst, az időjárás és éghajlat témakörét valamint a Föld szerkezetét tárgyaló leckék a jövőben bővülni fognak, az általános iskolai tananyag további elemeivel. A feladatlapok az alábbi linkeken elérhetők:

Hans Rosling és csapata hosszú ideje küzd azért, hogy a világról alkotott képünk legalábbrészben tükrözze azokat az adatokat, tényeket, amelyeket pl. az ENSZ nyivánosságra hoz. A Gapminder nevű oldalról először mi is több mint 10 évvel ezelőtt írtunk (például ITT, ám a szerzők azóta is gőzerővel dolgoznak ki újabb és újabb anyagokat, előadásokat. Angolórán zseniális, de mindenkinek feltétlenül ajánlott az a rövid, esztétikus kérdőív, amelyben mi is felmérhetjük, hogy vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy a világon merrefel haladnak a dolgok. Ha valaki próbát szeretne tenni, IDE KATTINTVA pár perc alatt megteheti. A Factfulness (magyarul Tények - nem összekeverendő a sikeres magyar hírműsorral!!) címmel könyvet is jelentettek meg, ez már kapható, rendelhető. Hasznos, érdekes, ugyanakkor egyszerre felemelő, helyenként elszomorító, gyakran pedig vicces. Ideális karácsonyi ajándék.

A napóra egészen csodálatos dolog és biztosak lehetünk benne, hogy sok diák érdeklődését leköti. Mindezek mellett kiválóan használható arra is, hogy a Föld mozgásairól, esetlegesen a geometriai vetületekről tanítsunk vele. Az INNEN LETÖLTHETŐ ingyenes Shadows szoftver arra használható, hogy megunknak is készítsük egyet. Vagy akár sokat és nagyon sokfélét is. Érdemes akár csak arról is beszélgetni a diákokkal, hogy vajon miért pont azokat az adatokat igényli a program, amiket meg kell adnunk neki. Ha pedig valami még komolyabbra vágyunk a programmal akár asztrolábiumot is készíthetünk magunknak.

A klímaváltozás talán a legnagyobb probléma a világban és olyan dolog, ami a legjobban a fiatalokat érinti. Nem véletlen, hogy olyan erőteljesen rezonálnak erre a témára, tulajdonképpen a fiataloknak köszönhető, hogy megkerülhetetlen üggyé vált mára. De miközben azt mindenki tudja, hogy ez fontos dolog és valamit tenni kellene, arról már keveseknek van fogalma, hogy pontosan mit is lenne érdemes csinálni. Ebben segíthet a CNN remek anyaga, amit akár földrajz, akár angolórára érdemes bevinni (IDE KATTINTVA).

A klímaválság napjainkra az egyik legfontosabb kérdéssé vált és különlegesen érinti a diákokat. Egyre többen vesznek részt a tüntetéseken, egyre több gyerek érzi azt is, hogy ez olyan kérdés, ami őt érinti igazán. Sajnos azonban a kérdés, hogy mi és milyen formában okozza a változást rettentően bonyolult, nem véletlen, hogy a világ legnagyobb számítógépei klímamodelleket futtatnak. Az sem segít, hogy olyan sokféle dolgot lehet hallani a teljes tagadástól a világvége jóslatokig. De hogyan vigyük be a tanításba? Hogyan tegyünk kézzelfoghatóvá egy ilyen összetett kérdést a diákjaink számára? Ebben segíthet nekünk a Monash University által publikált, kifejezetten oktatási célú modell gyűjtemény (IDE KATTINTVA).