Az alábbi írás Gyollai Ákos munkája. Köszönjük neki.

A gyerekek érdeklődésének felkeltésére, illetve továbbfokozására kiválóan alkalmas a Földgömb Magazin online verziója (ITT TALÁLHATÓ ). Kulcsszavas keresés alapján érdekes cikkeket kaphatunk tájegységekről, városokról, földrészekről, amelyek a közoktatást színesítik, kiegészítik. Ám ez még nem minden! Például a „Himalája” kulcsszóra keresve nemcsak természetföldrajzi tartalmú cikkek jelennek meg, hanem társadalom földrajzi, történelmi, illetve biogeográfiai anyagok is elérhetőek. Ez azért is lényeges, mert a gyerekek tudása tantárgyakon átívelő lesz. Az oldal további előnyei közé tartozik, hogy kutatók publikálnak, ezért szakmai tartalma megbízható. Tehát a gyerekek jól felkészülhetnek az itteni anyagokból például kiselőadásaik megtartására, illetve szorgalmi feladatokat is adhatunk a honlapról. Másik jó tulajdonsága még a honlapnak, hogy a publikációk ismeretterjesztés céljából készültek, így bárki könnyen megértheti.

A Science 360 oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok videót találatunk mindenféle természettudományos témában. A jól felcímkézett anyagok között könnyű keesni, hamar talál az ember olyat, ami jól jöhet az órán. Jellemzően rövid 2-5 perces anyagokról van szó, Szinte bármiről lehet találni olyasmit, ami főleg tudományos csatornákról és kutatóintézetekről, egyetemekről származik. Remekül használhatjuk akár arra, hogy az órán kivetítve illusztráljuk a mondandónkat, akár arra is, hogy külön videókat adjunk ki a diákoknak, akik azután közösen beszélik meg, hogy mit láttak. Kellemes böngészést!

A mai reggelemet megszépítette az a (Főző Attila kollégánk által megosztott) zseniális oldal, amely a Project 360 nevet viseli, és IDE KATTINTVA látogatható meg. A világ komolyabb hegycsúcsai közül sokat virtuális megmászhatunk a Project 360 segítségével. A jobb oldali menüsorban indulhatunk el, és lépdelhetünk egyre feljebb. Minden állomásnál szöveges információt is kapunk a vizuáklis élmény mellett. A főoldalon a Mount Everest van, de elkészült a panorámamászás több egyéb csúcsról is, így kirándulhatunk a Mont Blanc vagy éppen a Matterhorn csúcsaira. Nagyon látványos és érdekes oldal, nyelvtanároknak érdekes lehet a sok angol magyarázat is.

A lechner Központ oldalán akadtunk pár olyan térképre, amiket az oktatásban is remekül lehet használni (IDE KATTINTVA). A téképeken különféle adatokat jelenítettek meg, sok információval együtt. Biológiából és földrajzból a leghasznosabb a természetvédelmi területeket bemutató térkép (ITT ÉRHETŐ EL), izgalmas lehet megkeresni, hogy az iskola környékén milyen védett területek találhatók meg, akár meg is látogathatjuk őket.

Sokan és sokat beszélnek mostanában a migráció kérdéséről. Ez nem meglepő, az viszont kicsit igen, hogy ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt tapasztalom, hogy a diákok fejében (mint ahogy a felnőttek fejében is, vagy az én fejemben éppen) elég sok, néha egymásnak ellentmondó gondolat kavarog. Talán ezért kifejezetten hasznos néha megpróbálni a tényekhez, adatokhoz visszanyúlni - főleg, ha érdekesen és interaktívan kutathatóan tálalják ezeket az adatokat. Az Independent pont ilyen oldalt mutat be, ahol bármelyik országra kattintva megtudhatjuk, hogy honnan pontosan hányan érkeztek az adott országba. Kiderülhet elég gyorsan például, hogy Mauritius-ról összesen 65-en érkeztek Magyarosrszágra. De ez persze csak a jéghegy csúcsa, érdekes lehet a migráns populációt különböző országokban összehasonlítani. A térkép IDE KATTINTVA található.

Jön az érettségi szünet és vele együtt az osztálykirándulások időszaka is. ilyenkor van lehetőség arra, hogy a diákokkal kiránduljunk, akár egy erdei iskolában, akár egynapos túrákon. Az OpenStreetMap oldalán egy nagyszerű alkalmazást találhatunk, amin szerepel az összes hazai jelzett turistaút (IDE KATTINTVA). Ami talán még jobb hír, hogy az oldalon egy teljesen jól használható útvonaltervező is van (IDE KATTINTVA). A tervező a megadott pontokon keresztül számolja ki a túra útvonalát, arról pontos leírást ad, megtekinthetjük a magasság profilt és akár képként is lementhetjük az adott túra térképét.

Eratoszthenész a görög földrajztudós a Krisztus előtti 3. században megmérte, hogy mekkora a Föld és ehhez csak egy botra volt szüksége. Mérése egyszerre fontos földrajzi és matematikai szempontból is, Azzal, hogy azonos hosszúságokon, de különböző szélességeken fekvő pontokon mérjük meg pontosan a nap beesési szögét, azzal kiszámolhatjuk a Föld kerületét. Ehhez persze kell egy másik pont is, ahol mérhetünk kellő távolságban, ezzel szolgál az Eratosthenes projekt (IDE KATTINTVA). Ha regisztrálunk az oldalon, megkapjuk olyan iskolák elérhetőségét, amik nagyjából a mi hosszúságunkon találhatók. A mérést magát március 21-én délben (helyi idő és nem zónaidő szerint) végezhetjük el, az adatokat pedig feltölthetjük egy közös adatbázisba.

Emlegettük már, hogy egy Craftbot+ 3D nyomtató érkezett az iskolánkba. Most egy új felaszálását mutajuk be. A víz körforgását tanítva akadt egy kollégám erre a feladatra, a diákok kilenc állomáson követhetik végig egy vízmolekula útját. Minden egyes állomáson dobniuk kell egy kockával, ez alapján dől el, hogy merre mennek tovább. A bolyongás közben rögzítik, hogy merre jártak és így követhetik végig ezt a ciklust. Az eredeti leírásban szabályos dobókocka szerepel és ki kell nézni, hogy az adott ponton melyik szám mit jelent. Nekem eszembe jutott, hogy 3D nyomtatóval könnyedén készíthetnénk olyan kockákat, amiken a célpontok ikonjai szerepelnek.

Nagyon izgalmas alkalmazást fejlesztett az Emirates View from above címmel, (ITT TALÁLHATÓ ) amelyet egy valóban nagyon szép, interaktív földgömbön helyeztek el. A földgömböt kedvünkre forgathatjuk, így sok országról találhatunk bemutatkozó filmeket, amelyeket a YouTube-ról fűznek be. Nekem külön tetszett, hogy a filmek szerkezete megegyezik, és nincs hang, csak zene. Előnyös oktatási felhasználás szempontjából, hogy az adot ország neve csak a videó elején, és a legvégén látható. Én használtam képleírásra - nézték a videókat, és csak az egyik diák látta, a másik becsukta a szemét, és hallgatta a leírást. Végül közösen megpróbálták kitalálni, hogy a világ mely részén járhattunk. De ha nem nyelvet tanítunk, akkor természetesen a kitalálós játék is elég lehet önmagában.

Csodaszép földgolyót találtunk a Szertárnak köszönhetően IDE KATTINTVA. A valós adatokból dolgozó vizualizáción láthatjuk, hogy épen milyen erősségű szelek és merre fújnak, milyen tengeráramlatok áramlanak, milyen a szén-dioxid eloszlása a bolygón vagy éppen a relatív páratartalom. Mindezek között egy kattintással válthatunk, amiként a különféle kartográfiai vetületek között is. Ez utóbbi kifejezetten hasznos, hiszen annyira hozzá vagyunk szokva két típushoz, hogy gyakran nem is érzékeljük azok torzításait.