Az 5 nyom feladat (5 clue challenge, ITT TALÁLHATÓ) nagyon egyszerű koncepcióra épül, de remekül használható a tanításban. Az oldalon rövid videók találhatók, a feladat, hogy kitaláljuk, hol készültek. A videóban 5 segítséget, öt nyomot kapunk, ennek alapján kell rájönni a megoldásra. Érdemes kivetíteni a videót és minden nyom után megállni, lehetőséget adni a diákoknak, hogy gondolkodjanak, esetleg kutassanak az interneten, majd írják fel a tippüket. Ha pontozni akarunk, adhatunk 5 pontot annak, aki az első nyom után sikeres volt, 4-et annak, aki a második után és így tovább.

Színezni szinte minden gyerek szeret, de a modern technikával ez az elfoglaltság még izgalmasabb lehet. A Quiver nevű mobil alkalmazás remek felhasználása a kiterjesztett valóság (AR) technológiának (ITT TALÁLHATÓ). Az alkalmazás oldaláról letölthetők és kinyomtathatók színezőlapok, majd ezeket a telefonos (iPhone vagy Android) alkalmazással azok három dimenzióban fognak látszódni, annak megfelelően, ahogyan kiszíneztük őket. Nem csak az óvodás csoportot vagy a napköziseket kápráztathatjuk el vele, hanem akár egy születésnapi partit is feldobhatunk így.

Lassan zárul a Scientix program, az EU természettudomány-oktatást segítő projektje. Ennek egyik része a fordítási szolgáltatás, bármely, az oldalon talált anyagot lefordítanak bármilyen EU-s nyelvre, ha legalább hárman kérik azt. Ehhez regisztrálni kell az oldalon és már kérhetjük is a magyar nyelvű anyagokat. ITT ÍRTUNK például a mérnöki tervezést tanító, remek anyagokról. Érdemes böngészni egy kicsit, mert nagyon sok jó anyag van!

Mi történik éppen az égbolton? Mi hír van a csillagászatban? A kozmológiában? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni az EarthSky nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). A tanításban a leghasznosabb talán az, hogy minden napra megírja, hogy éppen milyen izgalmas dolog látható az égbolton (a Hold pont a Skorpió farka felett áll éppen vagy érkezik egy meteorraj stb.) A csillagászat tanításakor kiadhatjuk a diákoknak, hogy figyeljék az oldalt és nézzék meg mindezeket. Nem csak az éggel kapcsolatos híreket olvashatunk, hanem a környezettel, bolygónkkal foglalkozóakat is.

A NASA oldalán találtuk ezt a remek gyűjteményt, ahol kisebbekenek sorakoznak az anyagok az űrkutatás, az űrhajózás megismeréséhez (IDE KATTINTVA). Vannak itt a megszokott játékok, videók, képek, minden, ami felkelteti vagy fenntarthatja a kisebbek figyelmét. Külön érdemes megnézni a tanároknak és szülőknek szánt részleget (ITT) ahol az online játékokon túl offline foglalkozásokat, színezőket, háttérképeket is találunk.

Aki kirándul, diákokat visz a természetbe, biztosan találkozott már tanösvényekkel. Olyan útvonalak ezek, amiken időről időre táblák segítik az adott környék megismerését, bemutatva azok élővilágát, természeti kincseit. Ha tanösvényeket keresünk, érdemes a Tanösvények oldalra ellátogatni, ahol több száz ilyen útvonalról kapunk részletes leírást (helyszín, pontok száma, az ösvény hossza, témája stb.), külön tanösvénykeresője van a nemzeti parkoknak is. Mi azonban most nem egy már előre elkészített útvonalat jártunk be, hanem a diákok maguk készítettek egyet az erdei iskolában. Természetesen nem kezdtünk el táblákat felállítani, a mi tanösvényünk virtuális volt és a következő lépésekben készült:

Tapasztalataim szerint az égi mechanika az egyik legnehezebben felfogható része a természettudományos tananyagnak. Talán nem véletlen, hogy az emberiségnek is legalább tizenkétezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kibogozza, miként is függenek össze a látszólagos és a valóságos mozgások. Persze az órán sokat rajzolunk, szemléltetünk, de érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha ezt az anyagrészt is konkrét tapasztalatokhoz tudjuk kötni. Ebben lehet segítségünkre a mobiltelefon. A telefon ugyanis nagyon pontosan képes mérni a saját dőlésszögét (a benne levő giroszkópnak köszönhetően) ezt pedig felhasználhatjuk arra, hogy a nap mozgását kövessük az égen.

Szeretjük a panorámaképeket, mert jó bejárni velük a világot. Az Airpano (ITT TALÁLHATÓ ) nem csupán képeket ad, hanem 360-as videókat is. Interaktív táblán zseniális élmény, ahogy Seattle vagy Antarktika felett repülünk. A panorámaképekhez egyébként mindig tartoznak információk is egyébként, megnézhetjük, hogy mi micsoda pontosan, vonatkozó cikket is olvashatunk arról, hogy hol járunk éppen, illetve több panorámakép segítségével rendes bejárást tarthatunk több száz helyen a világon

42 éve már, hogy utoljára járt ember a Holdon, hiába merül fel időről-időre, hogy újra küldetés indulna oda, a Holdvárosoknak, amit a 2001 Űrodüsszeia vizionált nyoma sincs. A legutolsó küldetés az Apollo 17 volt 1972 decemberében. Egy remek oldalnak köszönhetően most újra átélhetjük a nagy kalandot, az Apollo 17 oldalon (IDE KATTINTVA) valós időben hallgathatjuk a hangfelvételeket, hallhatjuk a hanganyagot és nézhetjük az elkészült videókat is. Mintha csak a NASA irányítóközpontjában ülnénk. Természetesen nem kell végig várnunk mindent, szabadon ugrálhatunk is az időben.

Pár napja járta körbe az internetet a régi, cianotípia tervrajzokra hasonlító térkép, a Blueprint Map (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon szép dolog, de vajon mire lehetne felhasználni az órán? Rövid barangolás után rájöttem, hogy mikor lehet kifejezetten hasznos. Akkor, ha a településszerkezetek különféle típusait akarjuk bemutatni. Íme néhány példa is: