Nemrégiben osztották meg a Facebook-on tanár ismerőseim lelkendezve az Érettségi+ app-ot ismertető cikket (ITT OLVASHATÓ), azzal a felhanggal, hogy végre egy applikáció, amely valóban segít a felkészülésben. IKT iránt (és történelem iránt is) érdeklődő átlagos felnőttként azonnal le is töltöttem, és izgatottan nyitottam meg. Bevallom, értem a lelkesedést mindenért, ami online, app, kattintható, tappintható. Ugyanakkor nehéz amellett elmennünk szótlanul, hogy ez az app NEM egy pedagógiai innováció, hiszen teljesen lecsupaszított szövegfájlokat és pár száz tesztkérdést tartalmaz. Slussz. Miért gondoljuk azt, hogy ez egy innovatív megoldás? Mitől lenne szórakoztató? Hol van benne a valódi újdonság? Hiába kerestem, nem találtam. Lehet, hogy lassan érdemes lenne leállni arról, hogy csak azért, mert app formában jelenik meg valami, vajon hordoz-e pedagógiai hozzáadott értéket?

Sokat gondolkozom azon, hogy a nagy gyűjtemények részéről milyen forrásokkal lehetne hatékonyan segíteni a 21. századi iskolai munkát. Ehhez sajnos ismét Angliáig kellett virtuális utazást tennem, ahol a Natinal Archive történelmet tanító forrásaival találkoztam (MEGPEDIG ITT ). Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a korszakot, a diákok évfolyamát, és pár kattintás után máris az autentikus források között böngészhetünk. Projektmunkára kiváló, én nagyon szeretem az egyik régebbi anyagukat, a Heroes and villains gyűjteményt, ahol hatalmas vitákat lehet generálni az osztályban, például arról, hogy Drezda bombázásánál igaza volt-e Churchill-nek, vagy éppen Hruscsov vagy Kennedy volt a 'hős' a kubai rakétaválság idején. Mindehhez viszonylag kiegyensúlyozott forrásokat kapunk, szerintem öröm így történelmet tanulni (ez mondjuk nem mindig tükröződik a diákok arcán, de sebaj :)

A university of South Caroline készítette el az iWitness eszközt, ami a történelem tanítását segíti videó részletekkel. Több ezer interjúrészletből állítottak össze tanayagokat, nagy szerencsénkre magyarul is. Az anyagok a 20. század nagy eseményeivel foglalkoznak, külön hangsúlyt fektetve a holokauszt feldolgozására (az együttműködők között a Shoah Alapítvány), de vannak anyagok a propaganda működéséről és '56-ról is. Egy külön anyag foglalkozik a Mindenki című rövidfilmmel. Mindez IDE KATTINTVA érhető el.

A Google Arts and Culture ITT TALÁLHATÓ szinte kimeríthetetlen forrása tartalmaknak, amelyek kiválóan használhatóak a tanórán. Itt van rögtön a Történelem almenü (ide úgy jutunk el, hogy a felső menüsorban az Explore-ra kattintunk), ahol nem kevesebb, mint 6250 történelmi személyről tanulhatunk, de feldolgozhatunk történelmi eseményeket is. Intelligens az oldal elrendezése, ezért rendkívül átlátható a tartalom - lehet neveket adni, és meg kell keresni, hogy ki volt, de feladhatunk életrajzokat is, esetleg emberek azonosítását, stb. Emellett híres épületeket, helyszíneket, művészeket (pl. 304 Gauguin képet), vagy akár gyönyörű helyeket is felkereshetünk. További aktuális tartalom a heti top történet, mindig megújuló tartalommal. És ami még érdekes: külön kiemelik, hogy nem robotok, hanem emberek, szakértők által összeválogatott tartalomról van szó! Meg is látszik.

Pár hete komoly hullámokat vetett egy iskolai újságban megjelent cikk a történelemtanításról (ITT OLVASHATÓ), a cikket író diák hiányolja, hogy keveset tanulnak történelemből a mindennapokról, a nem kiemelkedő emberek életéről. Ha bárki egyetért vele, biztosan örülni fog, hogy már weben is elérhető a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (IDE KATTINTVA). Az 1880 és 1928 között kiadott jegyzékek tartalmazzák Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a képviseleti és az államhatalmi szervek, hivatalok adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá Budapest lakosainak betűrendes lakcímjegyzékét. Bár keresni nem lehet a jegyzékben, a lapok között érdemes böngészni. Megtudhajuk például, hogy a VII. kerület Huszár utca 7-ben volt a Villanyos izzólámpagyár-részvény-társaság székhelye, melynek igazgatója dr. Deutsch Izidor volt. De arról is meggyőződhetünk, hogy 1882-ben két bélkereskedő is működött a városban.

A Biography online egy nem túl bonyolult gyűjtemény, ugyanakkor egy szerintem érdekes projektet sikerült az egyszerű adatbázisból keríteni. A recept: az oldalon keressük meg a 100 legbefolyásosabb 20. századi embert (ITT TALÁLHATÓ ), majd válasszunk ki öt párt (pl. Hillary Clinton és Diana hercegnő; Dali vagy Madonna). Ezeket én kivetítettem és párban el kellett dönteniük, hogy melyik személyiség a befolyásosabb és miért. ... További részletek a lapozás után!!

Nem véletlenül van elnevezve Gróf Széchényi Ferencről hazánk legnagyobb könyvtára, végrendeletében nem csak a könyvtárát hagyta a nemzetre, hanem okirat és térképgyűjteményét is. Pár éve ez utóbbiak katalógusa készült el és ennek kapcsán a térképgyűjtemény remek internetes oldala is (IDE KATTINTVA. Az oldalon tematikusan böngészhetünk az igazi kincsek között. A földrajzórán a régi megyetérképek vagy éppen a hajózási térképek tehetnek jó szolgálatot. Történelemből pedig a hadi térképeket használhatjuk fel. Mindkét tárgyból különlegesen érdemes figyelmet szentelni a lenyűgöző várostérképeknek!

Izgalmas városismereti füzetet található IDE KATTINTVA. Budapest belvárosát járhatjuk be a letölthető, rendkívül ízlésesen elkészített füzetecske segítségével rengeteget tanulhatunk az egyes épületek, terek, szobrok történetéről, szimbólumairól. Szinte minden épülethez vagy oldalhoz találhatunk feladatokat, amelyek sokszor még idősebb diákoknak is érdekes lehet. Persze azért nézzük át először, én nem biztos, hogy minden osztállyal lerajzoltatnám, hogy milyen cselekedettel segítenék az emberiséget, és ezért milyen szobrot állítanának maguknak, de ettől eltekintve a Titkos füzet az a kiadvány, amelynek silányabb, összevágott mását szoktam például én elkészíteni osztálykirándulások során az az adott város, helység kapcsán. Ha nem is használjuk fel a füzetet egy az egyben, remek alapanyag egy tartalmas sétához.

A Wolfram nyelv egészen különleges programnyelv, amivel tényleg mindenki képes pár sor megírásával izgalmas és érdekes dolgokat létrehozni. Nagyszerű benne, hogy bármilyen tantárgyból felhasználhatjuk, matematikából legalább annyira mint irodalomból vagy történelemből. Erről szól a Digitális Témahétre felkészítő egyik előadás, amit volt szerencsénk megtartani. Bemutatjuk a nyelv alapfelpítését és ötleteket ahhoz, hogy különféle tantárgyakból miként lehet felhasználni. A videó (a közepén található elmaradhatatlan bénázással együtt) itt lent tekinthető meg:

Egyre gyakrabban lehet a digitális történetmesélés kifejezést hallani, ami valamiféle izgalmas, új, a tanításban használható eszköz lehet. Tény, hogy a digitális világ nagyon sok olyan eszközt ad a kezünkbe, amikkel sokkal gyorsabban, sokrétűbben vagy akár viccesebben mondhatunk el, mutathatunk be egy történetet. Ilyen a Google Story Builder is (ITT TALÁLHATÓ), amivel egy közös dokumentumszerkesztésen keresztül mutathatunk e egy történetet. Meg kell adnunk a szereplőket,majd azt, hogy ki mit mond vagy ír és már kész is a videó, amit megoszthatunk a többiekkel. Talán érthetőbb ha egy példán keresztül mutatjuk meg IDE KATTINTVA látható Kossuth és Széchenyi vitája, az ifjú Petőfi közbeszólásaival.