Az Ancient Egypt oldalán (IDE KATTINTVA érhető el) egy komplex tananyagot találhatunk (sajnos egyelőre csak angolul) az ókori Egyiptomról. Az oldalért a British Museum is felelős, szóval ezzel nincs is semmi baj. Az oldal azonban technikailag picit elavult, nem annyira csillog, mégis remekül használható kéttannyelvű gimnáziumokban, vagy akár angolórán bárhol - haladóbb csoportokban.

A mostani óravázlat sokféle tevékenységre ad lehetőséget a diákoknak. A téma a fosszilis nyersanyagok termelése és felhasználása a világban. A diákok közösen készítenek el az interaktív táblán egy térképet a Föld fosszilis energiahordozóinak elhelyezkedéséről, termeléséről és felhasználásáról, majd ezt tárgyalják meg.

A Globalis (ITT TALÁLHATÓ) nem mai csirke, de így is hasznát vehetjük az órán. Nagyon sokféle statisztikai adat közül választahtunk, amiket azután a térképen megjelenítve vizsgálhatunk. A térképeket kimenthetjük vagy akár csak a linkjét is megkaphatjuk. A számtalan statisztikai adaton túl még tematikus térképek is a rendelkezésünkre állnak, ahol klimatikus és könyezeti adatokat vizsgálhatunk meg.

Jó eséllyel nem a közoktatás volt a Regionális Egészségügyi Adattár (ITT ELÉRHETŐ) létrehozóinak elsődleges célcsoportja. Mégis, többféleképpen felhasználható a tanórán is. nagyon sokoldalú adatbázisról van szó, ahol megyékre lebontva vizsgálhatjuk a különféle megbetegedések előfordulását, a születési és halálozási adatokat, mindezekből látványos grafikonokat és térképeket is készíthetünk. Hogyan használhatjuk az órán?

A Maps of War oldalain (IDE KATTINTVA) többféle térképet találáhatunk. Általában valamilyen aktuális és gyakrna politikai probléma háttérét igyekszenek megvilágítani ezek az animációk. Ugyan angolul vannak nem kell hozzájuk túl sok nyelvtudás. A történelmi pontosságukkal lehet ugyan vitatkozni, de arra biztosan jók, hogy egy átfogó és látványos képet adjanak valamilyen témáról. A térképek nagy előnye, hogy beágyazhatóak, sőt külön-külön le is tölthetőek, így akár internetkapcsoalt nélkkül is használhatjuk őket. Példaként ide is illesztünk egyet, ami a Közel-Kelet történetét mutatja be:

A Timetoast (ELÉRHETŐ ITT) nem tud sokkal többet mint más időszalag készítő oldalak, de kevesebbet sem. Az ingyenes regisztráció után ltérehozhatunk időszalagokat, azokra eseményeket helyezhetünk el, amihez leírást és képeket fűzhetünk. Itt nincs lehetőségünk arra, hogy videókat illesszünk be és egyes ékezetes karakterekkel is meggyűlik a rendszer baja. A kész időszalagot természetesen beiágyazhatjuk a saját oldalunkra is, az időszalag kinézetének meghatározásában elég nagy szabadságot kapunk. Így néz ki például a Tanárblog időszalagja:

A Szeptember 12. nagyon furcsa játék, ha egyáltalán játéknak lehet nevezni (ITT TALÁLHATÓ). Megjelenésekor nagyon sok vitát kavart, de érdemes megnézni, mivel mindenképpen gondolkodásra késztet. A játék lényegét csak a Bővebben után olvashatja, aki nem szeretné maga felfedezni, de legyen elég annyi, hogy ennek a játéknak nincsen vége és nem lehet benne nyerni semmiképpen sem.

Emlékszik még valaki a narancs forradalomra? 2004-ben Ukrajnában ezen a néven folyt le egy vértelen forradalom, aminek végeredményeként Juscsenkó lett az ország elnöke. A folyamat többször fenyegetett eszkalálódással, különösen azáltal, hogy nyugati és orosz érdekek ütköztek benne. Az Orange Revolution (ELÉRHETŐ ITT) különös módon mutatja be az eseményeket. Egyszerre kell döntéseket hoznunk a két ellenfél nevében, miközben ezek a döntések fokozzák vagy csökkentik a feszültzséget az országban.

A most bemutatott játékban (ITT TALÁLHATÓ) megélhetjük, milyen egy fejlődő ország beli gazdálkodó sora. A 3rd World Farmer-ben el kell döntenünk, milyen növényeket vetünk, hány családtagot küldünk iskolába és költünk-e gyógyszerekre vagy sem. Még a legalaposabb tervezés sem véd meg olyasmiktől, mint a nemzeti bank csődje vagy a polgárháború.

A NationMaster (ITT TALÁLHATÓ) nevű oldal minden földrajztanár álma lehet. Többféle adatbázisból gyűjti össze a világ országainak ezerféle adatát. Külön előnye, hogy az egyes adatok pontos forrását is megjelöli. Érdemes egy pillantást vetni kis hazánkra (IDE KATTINTVA). Itt nem csak azt tudhatjuk meg, mekkora volt az éves kukoricatermés, hanem azt is, hogy ez a világ országaival összehasonlítva mekkorának számít, valamint sok esetben még több évre visszamenően is megismerhetjük az adatokat.