Amikor 21. századi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy jó lenne valós problémákon és valós adatokkal dolgozni a diákokkal. Ahelyett, hogy Kukutyin zabtermelését számolnák, nyugodtan számolhatnának a hazai gabonaipar adataival is. A világháló abban is segíthet, hogy ilyen adatokat gyűjtsünk. Itt van például a madárvonulás, ami szinte minden embert lenyűgöz, a Magyar Madártani Egyesület oldalán (IDE KATTINTVA) megnézhetjük, hogy merre járnak a műholdas jeladóval felszerelt madarak. Ez a módszer az elmúlt évtizedben több információt adott amadárvonulásról, mint az előző száz év kutatásai. Mi mindenre is lehetne használni a jeladós madarakat?

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van:

Tavaly szeptemberben mutatkozott be a Microsoft természettudományos oktatást megújítani törekvő programja a Hacking STEM. Akkor azt mutatták be, miként lehet nagyon egyszerűen szélmérőt készíteni és annak adatait rögtön rögzíteni is egy Excel állományban. A jó hír, hogy azóta sem pihennek, IDE KATTINTVA található meg az oldal, ahol minden hónapban egy-egy újabb projektet tölthetnek le az érdeklődők. A novemberi az áramtermelés, a decemberi a földrengések köré szerveződött. A projektek jellemzője, hogy a diákok maguk építhetnek mérőeszközöket, amiket könnyen lehet adaptálni más célokra is. Mindegyik projektnél találunk egy egyszerűbb (1 órás) és egy bonyolultabb több órás változatot is találunk.

Ki ne szeretne sarkkutató lenni? Most végre minden özépiskolásnak lehetősége van rá, az EDU-ARCTIC projekt keretében. A programhoz a magyar iskolák és iskolások is csatlakozhatnak, ha regisztrálnak ITT. A projekt résztvevői maguk is sarkkutatók lehetnek, részt véve a kutatómunkában. További részletek a honlapon (IDE KATTINTVA). (A projekt a Scientix portálról is elérhető.) Ha kellően izgalmas sarkkutató programot talál ki egy diákcsapat, elutazhat valamelyik valódi kutatóállomásra!

Fantasztikus online könytárat hozott létre az Akadémiai Kiadó, amiben nagyon sok alapmű található meg. Az oldal IDE KATTINTVA és ingyenes regisztráció után használható. Igazi tudományos alapművek vannak itt, amik része vagy egésze a közoktatásban is jól használható. Nagy előnye, hogy tudunk csak egy-egy bekezdésre is hivatkozást kérni, így nagyon hatékonyan irányíthatjuk a diákokat a megfelelő tartalomhoz. Így mutatja be maga a kiadó az oldalt (érdemes végigolvasni, mert a végén egy remek ajánlat is rejtőzik):

A Matador Network (ITT TALÁLHATÓ ) érdekes játékot fejlesztett, amelyben országok körvonalai alapján kell felismernünk, hogy hol is járunk. Miután találgattunk, további érdekes információkat kapunk az országokról (igaz, hogy angolul). Akár angolórán is érdekes feladat lehet, ismétlésnek, vagy rövid levezető játéknak is kitűnő.

Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.

A Kahoot! hihetetlen sikere után lehetett arra számítani, hogy előtűnnek azok a játékok, amik hasonló mechanikára épülnek. Ilyen a GameOn World nevű is (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon vagy indíthatunk egy saját játékot, vagy csatlakozhatunk egy elindított játékhoz. Ha saját játékot indítunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen kérdések legyenek. Lehetnek városok, amiket el kell helyezni a térképen, események, amiknek az időpontját kell megbecsülni vagy éppen sporttal, tudománnyal, filmekkel kapcsolatos kérdések. It a kérdések véletlenszerűen jönnek, nem mi állítjuk össze őket.

Mit csinál az űrhajós, a szomjas? Űrkutat ás. Erről, az űrkutatásról szól a látványos Space Challenges oldal (ITT TALÁLHATÓ). Küldetéseket kapunk, amik mindenféle űrkutatással kapcsolatos ismereteket takarnak. Neves előadók, tudósok előadásait nézhetjük meg és a feltett kérdésekre is válaszolnunk kell. Ha bizonyos küldetéseket teljesítettünk, akkor a megfelelő jelvényt is megszerezhetjük. Az oldal nagyon nyelvfüggő, de érdemes csak azért is megnézni, hogy milyen egy látványosan felépített, a tanulónak sok szabadságot engedő tananyag.