Az Ásványkincs.hu oldalt (ITT TALÁLHATÓ) láthatóan a bányászati lobbi hozta létre, de ezzel nincsen semmi baj. Olyan információk, anyagok vannak itt, amik a középiskolai tananyagnak a perifériáján vannak a legjobb esetben is, pedig érdekesek lehetnek. Az oldal szerzői ügyesen gyűjtenek egybe olyan anyagokat, amik a geológia, geofizika tanításában hasznosak lehetnek (ITT). A legizgalmasabb ezek közül számomra a geo-origami volt, olyan kivágható és hajtogatható minták, amik segítenek megérteni a rétegek mozgását és annak következményeit.

Egyre többet hallani arról, hogy az internet leginkább a dezinformáció forrása, a legjobb médium az álhírek, fabrikációk terjesztésére, a valóságon túli világ motorja. Ez részben igaz is, tényleg hihetetlen mennyiségben áradhat ránk és a diákokra is a megalapozatlan információ, de azért ne felejtsük el, hogy az internet arra is lehetőséget ad, hogy minden korábbi módnál gyorsabban és könnyebben jussunk megbízható információkhoz és adatokhoz is. Ilyen forrás az Our World in Data nevű oldal is (IDE KATTINTVA), ahol nagyon alaposan egybegyűjtött (és a források pontos megjelölésével ellátott) adatokat találunk a világ helyzetéről. Legyen szó az oktatásról, energiahordozókról vagy éppen a népességről nem csak adatokat találunk, hanem látványos és interaktív diagramokat is, valamint részletes elemzéseket is. Ha a világ helyzete, a környezetvédelem kerül szóba az órán, érdemes forrásként felhasználni.

A mikrokontrollerek és a 3D nyomtatók mellett a modern sufni mozgalom alapeszköze a lézervágó. (meguntam, hogy magyarul is minenhol a maker kifejezést használjam erre a csináld-magad mozgalomból kinőtt modern iárnyzatra, így mostantól sufni néven hivatkozok majd rá. A sufni mozgalom a modern technikát használja arra, hogy mindenki meg tudja valósítani a saját elképzeléseit, átélje a tervezés és az alkotás örömét.) Nekünk is sikerült egyre szert tenni itt az iskolában és már el is készítettünk vele egy 3D térképet. Az alábbi Sway bemutatja, hogy miként:

Talán már közhely, hogy a mai technikai lehetőségekkel nem az a nehéz, hogy adatokhoz férjünk hozzá, adatokat szerezzünk meg, hanem az, hogy a hihetetlen mennyiségű adatot informatív, könnyen érthető formában mutassuk be. Ebben segíthet a FindTheData nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sokféle adatot találhatunk meg és vethetünk össze könnyen érthető formában. Nagyon sokféle dolgot találunk itt meg, amiket azután összevethetünk egymással: színeket, híres műalkotásokat, exobolygókat és dinoszauruszokat, országokat és vallásokat.

Nagyszerű dolog, hogy a a NASA, mint adófizetők pénzéből működő kutatóintézet szinte minden adatát, fejlesztését szabadon elérhetővé teszi (IDE KATTINTVA), ezért is érdemes az oldalán böngészni. Most egy helyre gyűjtötték egybe a 3D modelleket, vizualizációkat, amiket bárki szabadon letölthet. Találunk itt modelleket űrhajókról, égitestekről, galaktikus objektumokról. Ezeket letölthetjük, beilleszthetjük a saját digitális tananyagunkba, vagy akár ki is nyomtathatjuk 3D nyomtatóval.

VIGYÁZAT! Olyan oldalt mutatunk be, amivel mérhetetlen időt el lehet tölteni! A Radio Garden nagyon egyszerű ötletre épül, egy térképre rakja fel az interneten szabadon fogható rádiók adását (ITT TALÁLHATÓ). Nincs más dolgunk mint pörgetni a glóbuszt és belehallgatni, hogy éppen mi szól Nairobiban, Bogotában vagy éppen Kiribatiban. Egészen izgalmas így bejárni a világot, amit csak még különlegesebbé tesz, hogy valóban élőben hallhatunk mindent.

Amikor 21. századi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy jó lenne valós problémákon és valós adatokkal dolgozni a diákokkal. Ahelyett, hogy Kukutyin zabtermelését számolnák, nyugodtan számolhatnának a hazai gabonaipar adataival is. A világháló abban is segíthet, hogy ilyen adatokat gyűjtsünk. Itt van például a madárvonulás, ami szinte minden embert lenyűgöz, a Magyar Madártani Egyesület oldalán (IDE KATTINTVA) megnézhetjük, hogy merre járnak a műholdas jeladóval felszerelt madarak. Ez a módszer az elmúlt évtizedben több információt adott amadárvonulásról, mint az előző száz év kutatásai. Mi mindenre is lehetne használni a jeladós madarakat?

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van:

Tavaly szeptemberben mutatkozott be a Microsoft természettudományos oktatást megújítani törekvő programja a Hacking STEM. Akkor azt mutatták be, miként lehet nagyon egyszerűen szélmérőt készíteni és annak adatait rögtön rögzíteni is egy Excel állományban. A jó hír, hogy azóta sem pihennek, IDE KATTINTVA található meg az oldal, ahol minden hónapban egy-egy újabb projektet tölthetnek le az érdeklődők. A novemberi az áramtermelés, a decemberi a földrengések köré szerveződött. A projektek jellemzője, hogy a diákok maguk építhetnek mérőeszközöket, amiket könnyen lehet adaptálni más célokra is. Mindegyik projektnél találunk egy egyszerűbb (1 órás) és egy bonyolultabb több órás változatot is találunk.