Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

Nagyszerű eszközt találtunk (vagyis talált Kerékgyártó Edit kollégám) a KSH oldalán (IDE KATTINTVA). Egy interaktív korfáról van szó, amiben szabadon nézelődhetünk. Az egérrel rábökve egy évre adatokat kapunk az adott év népességi statisztikájáról, az egérgombot nyomvatartva pedig akár több évet is kiválaszthatunk egyszerre. Animációban is megnézhetjük, hogyan változott a korfa az elmúlt 110 év során, mikorra tűnt el például a II. világháború hatása.

Társadalomföldrajz tanításánál lehet hasznos, akár úgy, hogy a diákokat ráengedjük, ismerkedjenek vele, akár úgy, hogy feladatlapot készítünk hozzá, rákérdezhetünk, miért nem egyenletes a korfa, mi lehet az oka a megugrott születéseknek, vagy éppen a születések csökkenésének. Természetesen frontális oktatáshoz, főként interaktív táblán is nagyon jól használható ez az eszköz.

Se szeri, se száma az interneten a különféle csillagászati programoknak, az IKT AKADÉMIA egyik fejezete is ezekről szól (IDE KATTINTVA). ezek a programok többnyire azt segítik, hogy felismerjük a csillagképeket, vagy valódi virtuális távcsőként tárják elénk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb felvételeket.

A Universe Sandbox (ITT TALÁLHATÓ) tovább megy egy lépéssel, nem csak nézegethetjük a csillagokat és bolygókat, ahnem játszhatunk is velük. Az ingyenes demó változatban csak az előre elkészített szimulációkat nézhetjük meg, de már az is nagyon izgalmas. Mi történik, ha ütközik az Androméda-galaxis és a Tejút? Mi lenne, ha a Jupiter kétszer olyan nagy lenne? Játszhatunk az égitestekkel és a fizika törvényeivel is.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.

Nem tudom, hogy írtunk-e már a Power League alkalmazásról (ITT VAN), ha nem, akkor igazán kellett volna. Nagyszerű kis eszközről van szó: a ligában különböző dolgokat versenyeztethetünk egymással. A játékosok párokban kapják a versenyző dolgokat és el kell dönteniük, hogy melyik a jobb. Ebből azután a a program egy listát készít, minél többször aratott egy dolog győzelmet, annál magasabbra kerül a rangsorban.

Talán nem egyértelmű, hogy mi mindenre jó az egész, pedig nagyon sok mindenre használhatjuk fel. Ez liga például a globális problémákról szól (IDE KATTINTVA TALÁLHATÓ a használatához a jelszó: globalis). Ennek a témakörnek a feldolgozásánál rögtön a kezdéskor, mielőtt a részleteket megismerhették volna odaültethetjük a diákokat, hogy nyomkodják egy kicsit a Ligát, majd kezdhetjük a témát azzal, hogy megnézzük, milyen sorrendet alakított ki az osztály, mit gondolnak fontos, lényeges problémának. Miután a részleteket is megtanulták, érdemes újra megcsinálni velük, majd megtárgyalni, miként változott a véleményük és ennek mi lehet az oka.

Sokaknak lehet ismerős a MÉTA program, melynek keretében elkészült hazánk növényzeti térképe. Az adatbázis a weben is elérhető (ITT), szabadon böngészhető. Különlegesen hasznos a hozzá kapcsolódó fotótár (ITT), ebben minden hazai társulásról találunk fényképet.

Az oldal nemrég diákoknak szánt részekkel gazdagodott és nagyszerű oktatási segédanyag található meg rajta (ITT VAN). A diákoldalon a program leírásán túl egy szószedetet, egy élőhelyhatározót és egy az élőhelyek természetességének megállapítására használható határozókulcsot. Ez utóbbit itt a TanárBlogon swf és exe fromátumban is közzétesszük. A letöltött állományt kicsomagolva kapjuk meg a két fájlt.

A Magyar Levéltár Portálon találtunk egy nagyszerű eszközt (ITT VAN), ami akár a történelem, akár a földrajz tanításában jó szolgálatot tehet. 1860 körül készült el hazánk második katonai felmérése, ennek a térképeit vizsgálhatjuk meg, de nem akárhogyan, hanem összevetve a mai térképekkel.

A katonai felmérés térképeit rávetíthetjük a mai műholdas képekre, nagyíthatunk, kicsinyíthetünk kedvünkre és beállíthatjuk a katonai térkép átlátszóságát is. A tájékozódást segíti a katonai térkép mellett elhelyezett mai térkép is.

Nemrég volt a víz világnapja és a nagy dunai árvíz évfordulója is, ezekhez kapcsolódik a mai cikk. Az árvízről leírást találhatunk a magyar Wikipedián (IDE KATTINTVA) és természetesen a weben megnézhető a Kárpáti Zoltán híres árvízi jelenete is (ITT VAN). A Dunai Szigetek blog pedig nagyszerű összeállítást közölt az árvíz emléktábáiról (ITT OLVASHATÓ).

A fenti blogbejegyzésből született két térkép, amik segíthetnek megtalálni ezeket a mementókat. ITT TALÁLHATÓ a Bing változat, ITT PEDIG ugyanaz a Google Mapsben, mindenki választhatja a kedvére valót.

A mellékelt Notebook állományban a Smart Response szavazórendszerhez készült kérdéssort tralálhatunk. A Föld éghajlatainak tanítása után használható jól összefoglaló órára. A diákoknak klímadiagramok alapján kell megállapítania, hogy azok milyen éghajlatot mutatnak be, az utolsó öt kérdésben az éghajlatokat a térképen kell elhelyezni.

A képeknél  a város helyét és a földrajzi koordinátáit fekete csík takarja, ha átnézzük együtt a kérdéseket, ezeket a radírral könnyen letörölhetjük és láthatóvá válik, pontosan milyen éghajlatot is mutat a diagram. (Az állomány megtekinthető a Notebook Express programmal IDE KATTINTVA).