Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Az angol Moneyville (ITT TALÁLHATÓ) oldal kisebb gyereknek készült és a pénz, az üzlet, a gazdaság világát mutatja be játékos formában. A gazdálkodás legalapvetőbb ismereteit segít elsajátítani. Munka, kereset, családi költségvetés, vállalkozás. Ugyan az oldal angolul van, minden elhangzó szöveget olvashatunk is, így szerényebb nyelvtudással is jól használható.

Kicsit nagyobbaknak szól a Control your money (ITT TALÁLHATÓ), ezen az oldalon, gazdálkodni, takarékoskodni segíthetünk elképzelt teenagereknek. Később azonban a saját költségvetésünket is vezethetjük az oldalon. Mindezekhez tanári segédeletek és bemutatók találhatók a Teaching Financial Capability oldalon (ITT). Miközben az utóbbi évek különféle hitelválságai azt mutatják, hogy ma már nem lehet meg senki alapvető pénzügyi ismeretek nélkül, a közoktatásból ez jobbára még mindig hiányzik. Talán ilyen játékos és látványos módon közelebb hozható a gyerekekhez.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

A Penn University oldalán igen impresszív gyűjteményt találhatunk orvosi, anatómiai, élettani animációkból (IDE KATTINTVA). Az egyes animációkat kereshetjük ábécé sorrendben vagy az orvosi szakterületek szerint is. Sokukhoz Quicktime szükséges.

A gyűjtemény nagy előnye, hogy bár a videók angolul vannak, mindegyiknél olvashatjuk az elhangzó szöveget is a film alatt, így könnyen megérthetjük, miről is van szó, ha az orovsi szakkifejezések kiejtése esetleg gondot okozna.

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Ha szavakat tanítok, ebben az esetben az 'arc' részeit kezdőknek, általában megpróbálom valami értelmes tevékenységnek álcázni a tanulást. Persze, lehet érdekes az is, ha egy papíron ott egy arc, és be vannak jelölve a részei. Viszont most kipróbáltam az Anaface nevű alkalmazást (ITT TALÁLHATÓ), és ezentúl ezt mindig így fogom csinálni. Az el sem hangzott, hogy az arc részeit tanuljuk, csak annyit mondtam, hogy most azt fogjuk kideríteni, hogy 3 híres ember egy 10-es skálán mennyire szép (már ami az arcukat illeti). Hogy ezt hogyan lehet az Anaface oldalával 25 perc alatt nagyon viccesen megtudni? Nos, a lapozás után minden titkot megosztunk!

Bár az amerikai tévésorozatokban visszatérő vicc, hogy Kanada valójában nem is létezik, vagy ha igen, akkor is minek, láthatóan nem így gondolkodnak róla a kanadaiak. Talán ezért is készítették el és tették ingyenesen elérhetővé bárki számára a The History Game Canada című játékot (INNEN TÖLTHETŐ LE).

A játék a népszerű Civilization III című játékra épül és valójában annak egy változata. Irányíthatjuk az angolokat, a franciákat vagy a sok indián törzsszövetség közül bármelyiket. Ha ügyesek vagyunk, akár meg is változtathatjuk a történelem menetét és elérhetjük, hogy Kanada hivatalos nyelve ne az angol és a francia, hanem az algonkin legyen. A játék több órányi szórakozást nyújt, de vigyázzunk, erősen addiktív! Azt se felejtsük el, hogy csak Windows XP-n fut megbízhatóan.

Szavakat tanulni nehéz - ezt gondolta a Memrise nevű oldal alapítója is (IDE KATTINTVA található maga az alkalmazás), ahol egy egyszerű regisztráció után vethetjük bele magunkat sok sok nyelv még több szavának a tanulásába. Természetesen (vagy sajnálatosan, ahogy tetszik) az angol nyelv a legfejlettebb az oldalon, hiszen az alapítók maguk ezt a nyelvet bírják. A lényeg: megjegyzést könnyítő technikákkal (mnemonika) segít a szavakat megjegyeznünk. Egy SAT kérdéssort végig is csináltunk, a lapozás után elmeséljük milyen volt!

Zseniális és kiválóan tanítható infografikát közölt a Guardian (IDE KATTINTVA található). A témája a modern zene, a kivitelezése pedig nagyon profi. Egy hatalmas csúszdán haladhatunk 1973 januárja és 2008 júniusa között, és összesen 17 témakörben találhatunk eseményeket (pl. együttes alapítása, halál, összeütközés a törvénnyel stb.). A csúszdán aztán egyre sűrűbben jönnek az események, és mindegyikhez egy cikk is tartozik - ha szeretnénk bővebben is tájékozódni. Órára összeállíthatunk egy pl. 10 eseményből álló listát, a diákoknak pedig a megfelelő sorrendbe kell rakni az eseményeket (pl. én sem tudtam, hogy a 'scratching'-et véletlenül találták ki 1973-ban). Ezután bevihetjük a diákokat a számítógépterembe, választhatnak 2-3 eseményt, és a szövegek alapján feldolgozhatják ezeket. Ha később meg is osztják egymással, akkor akár 90 perc alatt elég kerek képet kaphatunk az elmúlt három évtized könnyűzenei történéseiről.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy horrorfilmekkel nem illik tanítani, és nem is szoktam. Az év utolsó angolóráján azonban erre szavaztak a diákok (16-17 évesek). Még így sem helyes, és ezt tudom, viszont van néhány érdekesség, amiről talán érdemes beszélni. A műfaj szempontjából nem a zombi-filmben, hiszen az elég egysíkú, hanem abban az interaktív, rövid (kb. 1.5 perces) filmrészletekből álló játékban, amely segítségével elég sok szót/kifejezést lehet megtanítani, elégszer ismétlődnek az egyes részletek, végig érdekes, fenntartja a diákok érdeklődését, és elég rugalmas ahhoz, hogy ne üljön le az óra. Szóval erős idegzetűeknek ajánlom megtekintésre a Survive the Outbreak című oldalt (ITT TALÁLHATÓ), arról pedig, hogy az órán mit csináltunk vele, a lapozás után szólunk!