Izgalmas oldalt indított el a Google, az A Google a Day oldalon (IDE KATTINTVA) minden nap egy-egy olyan kérdést találhatunk, amire némi kereséssel választ kaphatunk. Ugyan a kérdések angolul vannak, de gyakran magyarul is megtalálható rájuk a válasz. A tegnapi kérdés re például (Melyik amerikai alelnök olvasott a görög és latin mellett a ma második leggyakrabban tanult idegen nyelven?), könnyen megtalálhatjuk a választ.

Az oldal érdekessége, hogy rajta az egyes kérdésekkel kapcsolatosan úgy kereshetünk, mintha a kérdés feltevése előtti nap lenne, így a kérdésről szóló weboldalak nem zavarnak meg minket a kutatásban.

A DoodleBuzz (ITT TALÁLHATÓ) izgalmas módját választotta a hírek megjelenítésének. Beírhatunk egy szót vagy kifejezést amivel kapcsolatos híreket akarunk keresni, majd az oldalon firkantanunk kell egy vonalat. A program mindenféle hírügynökségek írásai között keresgélni kezd, majd ezeket az általunk rajzolt vonalra helyezi. nem éppen hatékony módja a hírolvasásnak, de kifejezetten látványos.

Ha az egyes hírektől húzunk egy vonalat, akkor az adott hírrel kapcsolatos további híreket kapunk, ha pedig a hír címére kattintunk (a szöveg ekkor pirosra vált) és onnan húzunk vonalat, a vonal végén megjelenik a hír rövid összefoglalója és az azzal kapcsolatos kulcsszavak is. A kulcsszavakra kattintva pedig újabb hírgyűjtemény vonalát húzhatjuk meg. Az egésznek nagyon sok értelme nincsen, de mégis jó szórakozás, 10-15 percet remekül elszórakozik vele az ember, és közben angolul olvas híreket. Példaként IDE KATTINTVA rajzolhatjuk meg Magyarország híreit.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.

Iszonyatosan sok rövid flash játék található IDE KATTINTVA. Az oldal nem kifejezetten oktatási céllal készült, de a játékok nagyon jól használhatóak. Zavarba ejtően sok téma közül böngészhetünk (mi most a kb. 300! menekülős játékot választottuk ki), de ha az oldalon picit jobban körülnézünk, akkor találhatunk öltöztetős, 'főzős', vagy éppen kártyajátékokat is. Ha van 5 percünk, akár a számítógépteremben, vagy csak az interaktív táblán nagyon jól működnek.

A Better Writing (IDE KATTINTVA található) az AskOxford oldal egyik rendkívül hasznos szolgáltatása. Mindent megtalálhatunk itt, ami a levélíráshoz szükséges. Találhatunk itt egy listát a leggyakrabban helytelenül írt szavakról, de vannak hasznos kifejezések a levelekhez, nem is beszélve a sok letölthető mintalevélről. Órán különböző módon hasznosulhat az oldal, hiszen akár sorban haladva a honlap alapján fel lehet dolgozni a levélírás különböző folyamatait a diákokkal, de lehet a levél típusaival kezdeni, aztán a kifejezéseket beleilleszteni egy levélbe, folytatásként a helyesírást lehet gyakorolni, majd végül fel lehet adni házi feladatként, hogy a diákok írjanak egy levelet.

Mi ez? Az oldal különböző népek meséit gyűjti össze nagyon világos, átlátható szerkezetben (IDE KATTINTVA található). Hogyan használhatom? Válasszunk ki egy mesét, akár ki is nyomtathatjuk, vagy online olvastassuk el a gyerekekkel. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy ilyen mesét miképpen lehetne is feldolgozni, akkor látogassunk el a módszertani segédletek oldalra, ahol további ötleteket találhatunk.
Feladat: Rendezzünk a gyerekeknek mesefordító versenyt.

Fontos az órán használandó anyagoknál, hogy ne legyenek túl hosszúak. Igaz ez videókra, olvasmányokra, vagy éppen feladatlapokra egyaránt. Ezért is nagyon hasznos, és jól használható a Time magazine 10 kérdés című sorozata (IDE KATTINTVA érhető el), ahol ismert, híres slots embereknek tesznek fel - bizony - pont 10 kérdést. A kérdéseket egyébként az olvasók küldhetik be, a válaszok pedig rövidek, velősek, gyakran érdekesek is. Órán érdemes egy-egy híres embert kiadni gyerekeknek párban, majd az érdekesebb információkból egy gyűjteményt csinálni (mindehhez nem hogy webkettő, de web sem kell, hiszen a kérdéseket kinyomtatva is tökéletesen működik a dolog!) A mellékelt képen Mike Tyson látható, állítólag nem harapta le a kezében tartott galamb fülét :)

Valamiért nagyon szeretek már középhaladó diákokkal is tartalom alapú órákat tartani,a melyek tipikusan a 20. századi történelemhez kapcsolódnak. Ehhez szoktam használni néha a Storming Juno oldalát (IDE KATTINTVA található), ahol egy 360 fokban bejárható harcmező-részletet találhatunk, valamint a különböző alakulatok tagjai szólalnak meg, és osztják meg rövid videókban saját élményeiket Normandiával kapcsolatban. A tálalás (egy doku-dráma alapján) elég izgalmas ahhoz, hogy felkeltse a diákok érdeklődését, a videók pedig elég informatívak, hogy tanulhassanak belőlük (érdemes végighallgatni először, hogy kinek a történetét válasszuk ki, a kiejtésük nem mindig könnyen érthető).

Paul Nation a szókincstanulás kutatásának egyik kiemelkedő élő legendája. Ma az ő oldalán néztünk körül, és hatódtunk meg, hogy mennyi mindent oszt meg ő is a kutatók közösségével. Ezek a programok, illetve letölthető dokumentumok elsősorvban - ám nem kizárólag! - kuatóknak lehetnek érdekesek. Letölthetjük például a szókincs mélységét mérő szoftverét, ami arra jó, hogy bármilyen szöveget összemérjen a leggyakoribb 1000, 2000 és 3000 szóval szemben. Azaz, ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyik How I met your Mother epizódnak mennyire nehéz a szókincse, nem kell mást tennünk, mint bemásolni a szöveget a programba, ami megmondja, hogy melyik listából hány szó található a szövegben. Az oldalról egyébként szókincs mélységet mérő teszt is letölthető, amely azt mutatja meg, hogy egyes tanulóknak milyen széles a szókincse. Szóval sok érdekesség található Nation prof. oldalán, érdemes körülnézni, letöltögetni, olvasgatni dolgokat - akár csak úgy is!

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az angol nyelvű Google-ben már él a nyelvi szintek szerint keresés - azaz, ha például álkezdő csoportunk van, akkor kérhetjük a keresőmotortól, hogy csak könnyebben olvasható anyagokat keressen nekünk. Most egy újabb alkalmazás segít nekünk abban, hogy nyelvi szintek szerint kereshessünk anyagokat, a neve Twurdy (IDE KATTINTVA található). Egyszerűen írjuk be, hogy miről szeretnénk anyagot, majd a keresési eredmények között egy skálán választhatjuk ki, hogy mennyire legyen nehezen, vagy éppen egyszerűen olvasható a szöveg, amit kapunk.