Gyorsan változó világban élünk. Számalan dolog, ami számunkra úgy tűnik nem is olyan régen még a mindennapok része volt, a diákjainknak már relikvia. Ezért is lehet érdekes ez a fényképsorozat (IDE KATTINTVA), ami egy 1985-ös brit áruházi katalógust mutat be. Mi volt a menő negyed századdal ezelőtt? Mi az, ami ma is elmenne és mi az, amiről már azt sem tudják mi lehetett?

Akár angol, akár történelem órán érdekes játék lehet végignézni a katalógust, főleg, ha azt is elmondjuk a diákoknak, hogy mindez a mi számunkra csak elérhetetlen álom volt. Jó foglalkozás lehet az is, ha a gyerekeknek ebből a katalógusból kell összeállítaniuk a karácsonyi kívánságlistát és azt azután összevetik az aktuálissal.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

Nagyon fontos - bár kevésbé kellemes - témáról forgatott dokumentumfilm sorozatot (illetve készített egy nagyon komoly weboldalt) a CNN (ITT TALÁLHATÓ). A téma a rabszolgaság a 21. században. Ez hasonlóan, bár más csatornákon, folyik, mint a klasszikus rabszolgaság. Ebbe beletartozik a prostitúció, az embercsempészet, és még egy sor más dolog. Mindenesetre a kutatások kimutatták, hogy 600-800 000 embert csempésznek át a határokon évente, és mintegy 30 millió ember él rabszolgaként a világban. A CNN tényfeltáró cikkekkel, videókkal, infografikákkal segít abban, hogy megértsük a problémát, és annak nagyságát. Belenézhetünk egy spanyol rendőri akcióba, ellátogathatunk a nyomozókkal indiai bordélyházakba, illegális kínaiakat dolgoztató üzemekbe Európában, és még egy seregnyi egyéb olyan tényt tár elénk, amelyről fogalmunk nem, legfeljebb sejtésünk lehetett. A tanórán szintén csinálhatunk egy 'Freedom project'-et, a lapozás után adunk ötleteket.

Egyre jobban tetszik a megújult Delicious. A nyitóoldalon most már nem csupán érdekes oldalak linkjei találhatóak, hanem ún. stack-ek (azaz kis csomagok), amelyekben több link van összefűzve. Ennek az az eredménye, hogy bizonyos témákhoz csokorba gyűjtött linkeket találunk. Nemrég volt szó itt, a TanárBlogon az ábécé projektről (ITT TALÁLHATÓ a leírása), most viszont egy érdekes II. világháborús anyagot találtam (EZT ITT). Azért tetszik különösen, mert több típusú anyag van egy helyen, azaz pl. nem csupán képek, hanem videókat, világháborús hangfelvételeket, vagy éppen interaktív idővonalat is találhatunk. Érdemes hát nem csupán ismeretszerzés, hanem órai készülés közben is szemezgetni a Delicious kínálatából.

A Pulitzer center rengeteg témához kínál óravázlatokat. A témák aktuálisak, és jó minőségben dolgozták fel őket. Sokszor jelent gondot, hogy egy aktualis eseményből hogyan készítsünk a tanórán valóban használható tananyagot, óravázaltot. Ebben segít az oldal, amely IDE KATTINTVA található, és rengeteg témát tárgyal. Nekem külön tetszett az, hogy egyes témákat, pl. az arab tavasz jelenségét több szinten, több korosztály számára is elérhetővé teszi. Háttéranyagot, az órai munkához ötleteket, feladatokat is letölthetünk (PDF dokumentumként), szóval nagyon a kezünk alá dolgoznak az oldal szerkesztői, érdemes egy pillantást vetni - akár csak a témákra.

Könyvekről, olvasásról, borítókról tanultunk, és én megpróbáltam összegyűjteni néhány kreatív és kevésbé sikerült könyvborítót. Többé-kevésbé sikerült is, de elég sokat szenvedtem vele. Gondolhattam volna, hogy lesz olyan tanítványom, aki tudja a megoldást. A Bad book covers oldalán (ITT TALÁLHATÓ) csokorba összegyűjtve találhatunk többszáz valóban nagyon béna könyvborítót. Ha pedig választottunk néhányat, nincs más hátra, mint megszavaztatni a gyerekeket több kategóriában (legnyálasabb, legrosszabb horror stb.), vagy mondjuk képleírást játszani az oldallal  - itt választani kell egy borítót, és leírni úgy, hogy az 'ellenfél' minél később ismerje fel. Szintén lehet diktálást játszani - elkezdjük leírni az egyik borítót, a diákoknak pedig ki kell választani azt, amelyikről beszélünk.

Népszerű mostanában a 7 milliárdos határt várni - már ami a népességet illeti. A Guardian is így gondolta, azonban nem elégedett meg a gondolattal, hanem egy nagyon egyszerű, világos, informatív interaktív 'Föld népessége' alkalmazást készített (amely ITT TALÁLHATÓ). Tudunk az időben zoom-olni, a fontosabb eseményekről képeket, hanganyagot, sőt videót is találhatunk. Érdekes lehet órán, akár csak 5 percre bevinni, vagy egy rövid feladatlappal megtoldani. Sajnos :) most szünet van, de novemberben biztosan beviszem egy órára. Az ötletet köszönjük Murányi Natáliának!

Mielőtt lecsengene a halloween szezon teljesen, szeretnénk a New York Times gyűjteményét ajánlani angolórákra. Éppen anyagokat kerestem én is, próbáltam őket összerendezgetni, hogy itt, a TanárBlogon közzétegyük, ám szerencsére még a kutatás elején beleakadtam a NYT anyagaiba (ITT TALÁLHATÓ), és be kellett látnom: ezt már valaki jobban megcsinálta előttem. Nem is marad más hátra, ezt beismerve ajánlani az oldalt minden kedves Halloween-kedvelő kollégának.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.