Közismert, hogy a ma már teljesen meghonosodott blog kifejezés a webes naplóból (web blog) ered. De hol vannak ma már ezek a valódi naplóktól? Itt a TanárBlogon sem lekünk finom rezdüléseit osztjuk meg a világgal, hanem szakmai tartalmat, szakmai segítséget kívánunk kínálni. A valaha olyan népszerű én-blogok ideje lejárt (és nem is biztos, hogy ezen nagyon bánkódnunk kell).
A Maildiary oldal (IDE KATTINTVA) most érdekes formában találja fel újra a webes naplót. E-mailben írhatunk naplót és ráadásul még emlékeztetnek is erre a feladatunkra. A regisztrációhoz a nevünket és az e-mail címünket kell megadnunk és már kész is a naplónk. Az oldal naponta küld érdeklődő leveleket nekünk arról, hogy mi történt velünk, nincs más dolgunk, mint válaszolni a levélre és már kéesz is az aznapi naplóbejegyzés. Nyelvatnulóknak ideális megoldás lehet arra, hogy naponta fogalmazzanak egy kicsit. Külön öröm, hogy mindezt nem csak angolul, hanem németül is megtehetjük (IDE KATTINTVA).

Nemrég írtunk arról a kísérletről, mely során diákoktól azt kértem, hogy hetente osszanak meg egymással egy-egy olyan érdekes oldal, ami hasznos lehet a többieknek is, és az angolhoz kapcsolódik. Valóban igaz, hogy ha hagyjuk, hogy saját maguktól írjanak a gyerekek, egészen meglepően jó dolgokat tudnak hozni. Ma a Kids react című YouTube csatornát ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol különböző rövid, online terjedő 'vírus' videókat, vagy a világ egyéb érdekes, fura jelenséget mutatnak gyerekeknek, tinédzsereknek, és megkérdezik a véleményüket. Nagyon viccesek a válaszok, és nem is nehezek, ráadásul egy-két mondatosak, azaz gond nélkül lehet szerkeszteni, vagy akár csak 3-4 mondatot kivenni belőle, illetve megkérdezni a mi diákjainkat arról, hogy ők mit gondolnak a videóról. Összesen egyébként 215 videó tallható a csatornán, szóval lesz mit szemezgetni. Az ötletet köszönjük Bráder Edinának!

A mai poszt nem kifejezetten IKT, bár tartozik egy letölthető feladatlap hozzá. Nemrégiben 'csoportok' volt a téma, és arról kezdtünk beszélgetni a gyerekekkel, hogy vajon az amerikai filmekben látható középiskolás 'típusok' mennyire igazak itthon. Aztán elkezdtem utánaolvasni a dolognak egy picit, és készítettem egy gyűjteményt. Ezt most mellékelem csatolmányban. Az óra így zajlott:  kerestem 6-7 képet, amin ezek a típusok voltak láthatóak (pl. számítógépes 'nerd', pompomlány stb.), és megkérdeztem, hogy mit gondolnak, milyenek lehetnek ezek a diákok. Ezután mindenki kapott 1-2 kártyát a típusok leírásával, és körbejártak a teremben, mindenki elmesélte a másiknak, hogy ő mit tud (a kártyák alapján). Ezután párban megpróbálták az összes típust felidézni, akiről hallottak (nem volt szabad jegyzetelni, de mondtam nekik, hogy nagyon figyeljenek). Végül a párok egymást tesztelték. Ha a csoport nyitott, arról szoktunk még beszélgetni, hogy vajon ezek a kategóriák mennyire jellemzőek a magyar iskolákra.

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Nagyon népszerű lett a 'first world problems' nevű mém. Ebben 'tipikus', a fejlett világban élő emberek panaszait hallhatjuk, illetve készíthetünk mi is ilyeneket (pl. 'nem tettek fahéjat a kávémra'). Mindez attól lesz vicces, hogy nagyon szenvedő emberek képeit teszik hozzá. Idén, újévi fogadalmak helyett ilyeneket fogunk írni a gyerekekkel. Természetesen az újévi fogadalmakat a Future Me segítségével küldünk magunknak az év végére (ITT ÍRTUNK ERRŐL). Visszatérve a 'first world problems'-re, nagyon vicces, helyenként még tanulságos is lehet akár mindaz, amit mi problémaként él(het)ünk meg. Természetesen némileg demagóg az ilyen játék, de ez legyen a legkevesebb :)) A lapozás után néhány mutatunk néhány vicces gondot.

A Guardian közzétette 2011 Nagy-Britanniában legnézettebb YouTube videóit. A lapozás után mi is megmutatjuk őket. Édekesség, hogy Charlie Sheen itt csak a második, egy beszélő kutya az első - értjük, persze, hogy ez miért vicces, de hogy 80 millióan nézzék ... a listára természetesen befutott az év vírus-előadója (Rebecca Black), de csak a dobogóról leszorulva. A lapozás után mind a 10 videót megosztjuk (igen, nyan cat is szerepel), ha másra nem is lesz jó, arra talán igen, hogy felvidítsuk magunkat a szolveszteri buli előtt, vagy az első tanítási napon a diákokat (ha az önmagában nem elég vidámságra ad okot, hogy ismét a padokban szívhatják magukba a tudást :) Kellemes szórakozást, boldog új évet kíván a TanárBlog teljes szerkesztősége!!

Mihez kezd a Mikulás, amikor éppen nem dolgozik? Rendben van, hogy a december sűrű hónap a számára, de mit csinál a fennmaradó 11 hónapban? És egyáltalán, hogyan érinti a Télapót a modern technika? Webkettes már? Van Mikulás 2.0? Égető kérdések ezek, de szerencsére van rájuk válasz.

Az alábbi videóból megtudhatjuk, hogy mi is az igazság a fenti kérdésben. Kifejezetten jó indítás lehet a januári első órára. Jó szórakozást!

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.