Mindig nagy öröm, ha érdekes hazai kezdeményezésekről számolhatunk be. És a mai egy ilyen alkalom, hiszen Sárközy Zsolt oldalát és új szoftverét ajánljuk minden angolul tanuló figyelmébe. Az oldal neve Angolszalonna (ITT TALÁLHATÓ ) és rengeteg kiejtési tipp, oldal, ötlet gyújtópontja. Talán már ezért önmagában érdemes lenne írni az oldalról, ám az igazán érdekes a HA! nevű ingyenesen letölthető szoftver, amely az angol magánhangzók rejtélyeit fedi fel számunkra. Rengeteg hanganyag a kiejtéshez, bemutató magyarázatok, szintek kezdőknek és haladóbbaknak, játékok, feladatok és tesztek alkotják a szoftver gerincét, kifejezetten érdekesen és felhasználóbarát módon bemutatva ehy olyan szeletét az angol nyelvnek, amely valóban csak olyan sok gyakorlással sajátítható el, amire tanórákon nem nagyon lehet idő.

Pár hónapja írtunk a Prométeusz társaságról, arról a kísérletről, ahol egy történetbe ágyazva próbáltam meg fizikát tanítani (ITT VANNAK a cikkek róla). Azután néztem körbe, hogy vajon van-e más is, aki hasonlóval próbálkozott és így találtam rá a Zombi alapú tanulás oldalára (ITT TALÁLHATÓ). David Hunter amerikai földrajztanár találta ki, hogy a a földrajzot egy zombitámadáson kerestül tanítja meg. A diákoknak ki kell találniuk, hogy hol építsék fel a bázisukat (ehhez meg kell határozniuk a megfelelő helyet), táplálékról, közlekedésről kell gondoskodniuk, mindeközben az alapvető földrajzi fogalmakat ismerik meg a térképezéstől a talaj felépítésén át a folyók tulajdonságaiig. A letölthető mintalecke azzal foglalkozik, hogy mi is a földrajz és mit is csinálnak a geográfusok.

Mire jók és mire nem a közösségi oldalak? Érdekes kérdés, és mivel éppen ezze a témával foglalkozom a 9. osztályban, gondoltam, megosztom azt a pár hasznos oldalt, amit én ahhoz használtam, hogy lehetőség szerint értelmes diskurzust tudjunk folytatni a fentebb említett közösségi oldalak lehetséges hasznát. Mivel egy előző posztomban az iróniát néhány lelkes kommentelőnek sikerült félreértenie, szeretném már most kijelenteni: NEM gondolom azt, hogy a közösségi oldalakat tiltani kellene. Egyáltalán nem. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy tanuljunk a gyerekektől, próbáljuk meg követni, hogy mi most éppen a 'menő', és megpróbáljunk értelmes beszélgetést kezdeményezni a kérdésről. Ezzel nem a szabadságukat korlátozzuk szerintem, mint ahogy a KRESZ órákkal sem a szabad közlekedésnek szabunk gátat. Ennyi a bevezető, a lapozás után következzenek az órán használt anyagok!

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet:

Milyen az izgalmas történelem óra? Erre keresték a választ a National Archives oldalán, ahol rengeteg (tényleg nagyon sok) letölthető, órán használható tananyag található (sajnos angolul). Én magam (bár mezei nyelvtanár vagyok) gyakran és szívesen időzöm ezen az oldalon, különösen nagy kedvencem valamiért a Heroes and villains (kb. Hősök és gazemberek) aloldal, ahol összesen hat tananyagcsomag található - óravázlatokkal, a feldolgozást segítő feladatlapokkal, kérdésekkel és fantasztikusan jól követhető, világos, értelmes szerkezettel. A 20- század ellentmondásos eseményeit dolgozhatjuk fel a tananyagok segítségével (én a legtöbbször a Kennedy és a kubai rakétaválság, illetve a Drezda bombázása anyagokat használom - leginkább végzős diákjaimmal.

Zseniális, egyszerű és mégis sok-sok dologra használható infografikát találtunk. Az ITT TALÁLHATÓ interaktív grafika azt mutatja be, hogy híres emberek milyen rendszerben élték mindennapjaikat. Közel harminc híresség napi rutinját követhetjük, köztük Thomas Mann, Beethoven, Vonnegut, Kant, vagy éppen Murakami életének eseményeit. Mindegyik ismert emberről egy rövid leírást is találhatunk, ami segíthet, ha órán használnánk az anyagot, nem kell magyarázni, ki is volt Styron, Amis vagy éppen Nabokov. Emellett izgalmas, hogy a megadott 6 kategóriát (kreatív munka, alvás, napi teendők, pihenés/étkezés, mozgás és egyéb) külön színnel jelzik nekünk, sőt, azt is megtudhatjuk, hogy mi volt az adott ember életében az, amit a kategóriában végzett (pl. ki sétált, ki futott vagy éppen gyúrt testmozgás gyanánt). Órán további lehetőségeket is kínál az oldal ...

Izgalmas játék angolul tudóknak a Cellcraft (ITT ÉRHETŐ EL). Egy vicces történetben egy sejt felépítését, működését ismerhetjük. Sorban kell beszerezni az egyes sejtalkotókat, majd megvédeni a sejtet mindenféle támadás, például a vírusok ellen. Ha valaki végigcsinálja a játékot, valóban megtanulja, miként épül fel és működik egy állati sejt.

Ma egy nem annyira kedves oldalt ajánlunk, amelyben egy képzőművész a legrejtettebb és legkomolyabb belső félelmeinket jeleníti meg rajzok formájában. Az oldal ITT TALÁLHATÓ és tényleg nem minden csoportban használható. Én most éppen egy olyan anyagrésznél tartok, ahol nagyrészt szociálpszichológiával foglalkozunk, ezért érdekes volt és a (már 18 éves) diákok nagy örömmel és borzongással írták le egymásnak a képek tartalmát (angolul) és beszélték meg, hogy kinek melyik a visszatérő rémálma. De azért nem biztos, hogy minden csoportba minden képet bevinnék!

Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy milyen is lehetne egy jó közszolgálati médium. Hogyan szolgálhatná a nemzet felemelkedését, próbálhatna meg nem politikai (na jó, nem kizárólag politikai) igények kiszolgálására berendezkedett szervezetként egyre kevésbé népszerű élni életét. És ilyenkor gyakran hozzuk fel a BBC-t, hogy no lám, bezzeg ők. Ha valaki rendszeresen többet időzik a BBC oldalán (vagy nézi az adásait), ennek virtuálisan kézzel fogható bizonyítékait is találja. Kedvencem a BBC Future cikkgyűjteménye, de említhetnénk a GCSE Bitesize oldalát is, ahol az angol érettségire készülhetünk fel. Most egy YouTube csatornát ajánlunk minden angolul tanuló vagy tanító figyelmébe, melynek Head squeeze a neve, és rövid - 4-6 perces, azaz órán is kiválóan használható - videók segítségével tanít, magyaráz, segít megérteni a világot (IDE KATTINTVA érhető el).

Nagyon tetszik a New York Times Chronicle nevű oldala, ahol szavak/kifejezések előfordulási gyakoriságát nézhetjük meg 1860-tól napjainkig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és rengeteg érdekességet rejt. Ha például a 'love' (szeretet) szót beírjuk, érdekes megnézni, hogy mely években szerepelt gyakran az újság cikkeiben (fura, de éppen 2014 volt az az év, amikor kiemelkedően sokszor használták ezt a szót - a cikkek 15%-ában volt megtalálható), és mikor volt kevésbé népszerű (nem meglepő módon 1944 volt a mélypont, 1.32%-os előfordulással). Az oldal gyors, egyszerű és megbízható, ezért órán is tudjuk használni. Hogy miként, azt a lapozás után elmondjuk!