Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

Hogy mik nem történnek, miközben az érettségik lázában égnek a középiskolák! Tizenöt ország angolos app-fejlesztő csapata verseng egymással, hogy ki tudja a legjobb angoltanulásra használható, ráadásul a társadalmi felelősségvállalás finom szövetével hálózott alkamazást készíteni. A verseny 2015 május 4-8. között zajlik, a csapatok bemutatkozó filmjeit már most meg lehet tekinteni (ITT TALÁLHATÓAK). De ez mind semmi, mert a szervezők a pénteki (május 8.) bemutatót, ahol minden csapat bemutatja az ötletét pár percben, ÉLŐBEN KÖVETHETIK az érdeklődők (délután 2 és 4 óra között) . Hol ebben a TanárBlog? Az asztal másik oldalán, a zsűriben :) És akinek még ez sem elég interaktivitás, az a bemutatók ideje alatt szavazhat is kedvenc appjára!

Bár nem letölthetőek ezek a tanynagok, mégis - némi internetkapcsolattal - remekül használhatóak. A forrás a New York Times, ahol az alábbi ötlettel álltak elő: mi lenne, ha az aktuális hírekből egy-egy nyelvtanulók (diákok) számára érdekes, rövidebb (kb. 5 perces) anyagot kiemelnének, és ahhoz mindig feltennének 6 (azaz pont hat) kérdést. A gondolatból egy rovat lett, amely minden nyelvtanuló (nyelvtanár) számára kincsesbánya. Sok tanár próbál meg 'aktuális' lenni, ezek az anyagok remekül működnek így is, nem kell tovább keresgetni, be lehet vinni a kész anyagot, ami ráadásul garantáltan naprakész. Külön kedvesség, hogy a kérdéseket két szinten szerkesztik; vannak tényszerű, rövid kérdések, de találhatunk összetettebb, gondolkodtató kérdéseket is. Az oldal IDE KATTINTVA érhető el.

Nyakunkon az angol érettségi, de a május a nyelvvizsgák szezonja is. Hogyan készülhetünk hatékonyan a szóbelikre? Nos, erre sajnos általános receptet nem tudunk adni, de annyit megtehetünk, hogy ajánlunk pár oldalt. Ha tanárként, tematikus anyagokat keresünk, érdemes Michelle Henry oldalára bekukkantani. Ha vitáztatni szeretnénk, a Debatabase remek kiindulópont lehet - nem csak témák, hanem kidolgozott érvek is várnak ránk. Ha hasznos kérdéseket szeretnénk feltenni, ájánljuk az ITELSJ oldalát, de nekem még ennél is hasznosabbnak bizonyult az ESL Discussions. És végül ajánljuk magunkat is, hiszen 50 érettségi tételek szerint rendszerezett kérdéshez készítettünk mintaválaszt amerikai emberrel. Az összes hangfájl ingyenesen letölthető itt.

A YouTube-on annyi videó van, hogy csak na. A kérdés az, hogyan igazodunk el a kínálatban, mert könnyen eltölthetünk akár 3-4 órát is videók nézegetésével, amíg sikerül az órára kiválasztani egy-két hasznosat. Ebben szeretnénk segíteni, mégpedig azzal, hogy összeszedtünk 10 csatornát, amely segíthet. A legtöbbjük angol nyelvű, de kerestünk magyart is. Az első a BIO nevű csatorna, ahol életrajzi videók találhatóak - a gond az, hogy Magyarországon nem elérhetőek. Most nem adunk tippeket, hogy ezt hogyan lehet kikerülni, én megnézem a videókat, lopom az ötletet, aztán rákeresek a YouTube-on máshol. Meg szoktam találni. Magyar oktatóvideó adatbázisként talán a Zanza TV használható leginkább, sok és jó minőségű videóval.

42 éve már, hogy utoljára járt ember a Holdon, hiába merül fel időről-időre, hogy újra küldetés indulna oda, a Holdvárosoknak, amit a 2001 Űrodüsszeia vizionált nyoma sincs. A legutolsó küldetés az Apollo 17 volt 1972 decemberében. Egy remek oldalnak köszönhetően most újra átélhetjük a nagy kalandot, az Apollo 17 oldalon (IDE KATTINTVA) valós időben hallgathatjuk a hangfelvételeket, hallhatjuk a hanganyagot és nézhetjük az elkészült videókat is. Mintha csak a NASA irányítóközpontjában ülnénk. Természetesen nem kell végig várnunk mindent, szabadon ugrálhatunk is az időben.

Zseniális oldal az Analyze my writing (ITT TALÁLHATÓ ), bár nyilván nem lesz mindenki lelkes követője. Azért, ha angolt tanítunk, vagy akár csak angolul tanulunk, érdemes idelátogatni és próbát tenni az oldallal egyszer. Látszatra nem egy különösen igényes oldal, és ez talán a gyengéket elriaszthatja ... ne hagyjuk magunkat. A menetrend egyszerű: fogunk egy szöveget, amit írtunk, a megadott mezőbe betöltjük, majd élvezzük a rengeteg adatot, amit kapunk. A szavak gyakorisága mellett az olvashatóságát is elemzik a szövegünknek, a szavak hosszáról kaphatunk grafikonokat, a mondatok, szavak számát elmondják (jó, ez nem annyira kurrens), viszont a leggyakoribb szókapcsolatokat is elemzik. Végül kapunk egy szófelhőt is az írásunkból. Na, ebbe kössön bele, aki tud.

Lefordítunk gyakran egy szórt szótár segítségével, majd rájövünk, hogy abban a mondatban nem pontosan azt jelenti. és ez gond, mert a szótár nem lehet felkészülve arra, hogy minden szó minden árnyalatát visszaadja - még jó, ha néhányat. Nyilván nem lesz a legnépszerűbb jelentésrétegekkel gond, de azért a finamhangolt apróságokon sok múlik / múlhat. Ezért érdekes a Linguee ötlete (IDE KATTINTVA látogatható meg az oldal), hogy a szótárat egy több százmillió szövegben keres - az oldal szerkesztői szerint legalábbis - majd a példamondatokat a fordítással kiköpi nekünk. (Az ötlet természetesen nem egyedülálló, minden szótár korpuszokkal dolgozik, de a nyers kétnyelvű korpusz érdekes lehet nekünk, magyaroknak).