Milyen egy mérföldnyi pí? Hogyan lehet stabil házasságokat szervezni egy faluban? Hogyan nyerjünk autót Rózsa Gyuritól? A Berkeley Egyetem Matematikai Intézete által készített oldal a Numberphile (IDE KATTINTVA) ilyen kérdésekre ad szórakoztatóan választ videókban. Matematikusok magyarázzák el a megoldásokat. A videókban remek animációk is segítik a megértést. Minden problémához két videó tartozik, az első inkább a józan észre hagyatkozva mutatja be a megoldást, a második már formalizáltabban, matematikusabban magyaráz.

Szép dolog érdekes oldalakat találni, de azárt talán mégis az a legszebb, ha a diákjaink segítenek a keresésben. A mai órára érdekes turisztikai célpontokat kellett keresni, és az egyik végzős diákom a Béna Művészetek Múzeumát (Museum of Bad Art) ajánlotta. Hazaérve sikerült az oldalt megnéznem, és muszáj volt azonnal billentyűzetet ragadnom. A múzeum (IDE KATTINTVA látogatható meg a tárlat) egyszerű, sallangmentes weboldalon kínál egyedi esztétikai élményt. Nagyon nehéz valóban 'jó' rossz festményeket találni - itt sikerült. Pont úgy rossz minden, ahogy kell, érdemes esztétikailag körbenézni!

Ma egy egyszerű, ám mégis nagyszerű oldalt ajánlunk, a neve Naminum (IDE KATTINTVA látogatható meg) és segítségével vicces - ám mégis reális - modern cégneveket kreálhatunk. Választnunk kell egy szót (pl. learn) és a generátor úgy forgatja a betűket, hogy rengeteg webkettes cégnév közül válogathatunk (pl. learny, luarno, learnotor stb.). Az oldal többmindenre is jó lehet. Megtehetjük azt, hogy gyártunk cégneveket és a diákoknak ki kell találniuk a cég profilját, de az is vicces, ha a diákok találnak ki bizonyos témakörökhöz cégeket kitalálni, majd a többieknek megtippelni, hogy az adott cég mivel is foglalkozhat.

Egészen furcsa élmény a The Knotted Line idővonal használata (ITT TALÁLHATÓ), nem nagyon hasonlít a megszokottakra. Kapunk egy furcsa tekergőző vonalat, ami az egér közelítésére hol elmozdul, hol kitágul. Ha éppen kitágul képek lesznek láthatók mögötte és ha szerencsénk van valamilyen eseményről látunk valamit. A festmények az amerikai történelemhez, azon belül is a szabadságjogok történetéhez kötődnek. A csomózott szalag (ezt jelenti a cím) nem adja meg magát könnyen, de a képek és információk feltárása kifejezetten hívogató.

A természet a legnagyobb tervezőmester, mondjuk néha az órán, de nem árt, ha sikerül ezt néhány példával is alátámasztani. Ebben lehet segítségünkre az Ask Nature nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol kérdéseket tehetünk fel a természetnek. Hogyan minimalizálja a légellenállását? Hogyan szűri a vizet? Hogyan hőszigetel? Számtalan lehetséges kérdés és mindegyikre van izgalmas válasz.

Az Ask for evidence oldalán adatokat gyűjtenek és nem hisznek el mindent. Az oldal úgy működik, hogy egyrészt kérdezhet tőlük bárki, ami egy érdekes interaktív órai feladat lehet - esetleg term.tud. tanárokkal karöltve, másrészt megtehetjük azt is, hogy böngésszük az eddigi kérdésekre összeszedett válaszokat tematizáltan. Az egészség témakörben például 15-20 (és egyre több) kérdésről tanulhatunk, például, hogy működnek-e a méregtelenítő kúrák, valóban létezhet-e olyan 'okos' fogkrém, amelyik alkalmazkodik az emberhez, aki éppen használja, vagy igaz-e az, hogy semmit nem veszthetünk, ha kipróbáljuk a varázsmódszereket, fogyasztó csodaszereket stb. És mindez csupán egy témakör, összesen 10 ilyen található az oldalon. Kellemes böngészést! Megéri.

Zseniális, egyszerűen tényleg zseniális interaktív oldalt fejlesztett a BBC ismét. A Your life on earth nevű oldal (IDE KATTINTVA látogatható meg) egyszerűségében megnyerő, kivitelében igényes és akár több angolórát elvisz, annyi érdekesség van benne. A lényeg annyi, hogy be kell írni a születési dátumunkat és a testmagasságunkat, és megtudhatjuk, mi minden történt a világban mióta megszülettünk. Statisztikákat kapunk, pl. hány kilómétert tettünk meg vagy hányat dobbant a szívünk, de az is megtudható, hogy hány faj halt ki, mennyire változott a világ, illetve mennyire változtattuk meg mi, emberek, a világot. Grafikonok, ábrák elemzésére kiválóan alkalmas, sőt, lehet olyat is játszani, hogy különböző korú embereket képzelünk el, majd összehasolítjuk, hogy a számok hogyan változnak a megadott korok függvényében. Természetesen nem csak angolosoknak lehet hasznos és érdekes az oldal, szerintem vizuális élményként is remek!

Valóban érdekes térképek gyűjteményére akadtam ( IDE KATTINTVA található), amelyek segítenek másképpen nézni a világra, mint eddig. Összesen 22 ábra található az oldalon, minden esetben magyarázatokkal és némi háttérrel. Az egyik kedvencem a poszt elején található, amely azokat az országokat mutatja pirossal, amelyeket már meghódított Nagy-Britannia :) (itt azért hozzáteszik, hogy a 'hódítás'-t elég tágan értelmezik - érnek például a kalózok is. Mindenesetre érdekes tanórán kicsit másképpen nézni a világra, vagy eltöprengeni akár azon, hogy valójában mekkora is is Afrika, és mekkorának látszik a térképen, vagy hogy melyik országba a legjobb megszületni, melyik országok férnének az USA államaiba ( Magyarország akkora, mint Indiana a térképen). Arra is választ kaphatunk, hogy melyik a legérzelgősebb ország, vagy hogy hol a legmagasabb az átlagéletkor. Nyelvórán kiváló alkalom ezekről a kérdésekről a térképek alapján kiscit elbeszélgetni.

A Factslides ( IDE KATTINTVA látogatható meg) sokoldalúbb oldal, mint gondolnánk - tekintve, hogy csak egy dolgot tud. Ez pedig nem más, mint hogy vizuálisan izgalmas módon jelenít meg érdekes tényeket rengeteg témakörben. Közel 100 ilyen témakör van (pl. Kína, Arany, Filmek, Válás) és témánként kb. 15 random érdekes tény. Lehet olyat játszani velük például, hogy kivetítjük az egyik ilyen diát, a csoport egyik fele olvashatja csak el, és úgy kell párban a másik felével (akik nem láthatják a képet) kimondatni a tényt, amit olvasnak, hogy egyetlen olyan szót sem használhatnak fel, amely a táblán olvasható. Sokkal viccesebb és érdekesebb a feladat attól, hogy vizuálisan is érdekes. Az oldalnak még egy komoly előnye van, az eddig általam használt prezentációkban minden tényhez volt forrás (Source - bal alsó sarokban) is megadva, ami azért remek, mert így akár egy-egy tényt azonnal lenyomozhatnak, és az adatoknak utánaolvashatnak a diákok.

A Text Compactor oldala ( IDE KATTINTVA érhető el) egy nagyon hasznos szolgáltatást ígér, ám érdemes kissé óvatosan közelíteni hozzá. Az ötlet minden diák álma: egy szövegdobozba bemásolunk egy hosszú szöveget, egy csúszkán beállítjuk, hogy mennyire foglalja össze, majd elolvassuk az így elkészült zanzát, megkímélve magunkat a hosszú szövegek böngészésétől, ne adj isten, kijegyzetelésétől. Ez csodálatos és vonzó, természetesen, ám mielőtt elkezdenénk vadul és ellenőrzés nélkül bemásolgatni szövegeket, jó tudnunk, hogy hogyan működik az oldal. Egyszerűen gyakoriságot számol, azaz azt, hogy egyes szavak milyen sűrűn fordulnak elő. Ezeket a gyakorisági adatokat aztán mondatonként számolják, megállapítva, hogy egyes gyakori (tehát fontos) szavak hányszor fordulnak elő az adott mondatban. Így hát minden mondat egy 'pontot' kap, és ha ez a pontszám magas, akkor megtartják az összefoglalóban. Ha nem, kidobják. Érdekes kísérlet a diákokkal összefoglalót íratni egy szövegből, majd megnézni, hogy a Text Compactor mit csinál ugyanazzal a szöveggel, majd kritikusan értékelni az eredményt.