Nagyon nehéz jól megragadni az összetett történelmi eseményeket, főleg, ha a minél több oldalról és minél több nézőpontból szeretnénk megmutatni. Milyenek voltak a mindennapok egy háború alatt, hogyan élték meg akik részt vettek benne és mi alakította a sorsukat? Nehéz minden kérdésre választ adni. A Fríz Ellenállási Múzeum olyan érdekes módszert választott a második világháború bemutatására, amit akár mi is elleshetünk. Weboldaluk a Világháború 100 tárgyban azt teszi, amit a címe is ígér: 100 tárgyon kersztül mutatja be a háború hollandiai történetét, eseményeit, mindennapjait (ITT TALÁLHATÓ). Bár az oldal maga is nagyon izgalmas még érdekesebb lehet lelopni az ötletet és projektet építeni rá.

Sokan és soket gondolkodtak azon, hogy milyen is lesz/lehet a világ a jövőben. Nos, az Earth 2045 nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) is eljátszott a gondolattal, de nem álltak meg itt, hanem el is készítettek két szcenáriót. A képernyőn két videó fut végig párhuzamosan, elhúzhatunk egy csúszkát, és ugyanazt láthatjuk két verzióban (pl. a szép jövőben friss zöldségeket esznek a hűtőből, míg a csúnya jövőben minden műannyag flakonban érkezik már). Sok ilyen rövid, viszonylag igényesen megszerkesztett és kivitelezett szcenárió található a videóban, órán kitűnően használható, hiszen az osztály egyik fele az egyik, a másik pedig a másik jövőt nézheti meg, majd összevetik a tapasztalatokat, és végül megnézik a másik jövőt is. Nyelvi akadály nem lehet, nem beszélnek a videóban. Remek 20 perc lehet bármileyn órán, ahol a környezetvédelem, vagy a fenntarthatóság előtérbe kerül.

Ritkán tudunk az angolon kívül más nyelveknek is kedvezni érdekes anyagokkal, hiszen valahogy minden angolul van a neten. A rossz hír az, hogy ez nagyrészt a Teledocumentales oldalán is így van (IDE KATTINTVA látogatható meg), viszont kapunk legalább spanyol feliratot. Tematikusan kereshető gyűjteményről van szó, összesen 12 témakörben kereshetünk rengeteg érdekes, és akár órán is használható, dokumentumfilm között.

Az 5 nyom feladat (5 clue challenge, ITT TALÁLHATÓ) nagyon egyszerű koncepcióra épül, de remekül használható a tanításban. Az oldalon rövid videók találhatók, a feladat, hogy kitaláljuk, hol készültek. A videóban 5 segítséget, öt nyomot kapunk, ennek alapján kell rájönni a megoldásra. Érdemes kivetíteni a videót és minden nyom után megállni, lehetőséget adni a diákoknak, hogy gondolkodjanak, esetleg kutassanak az interneten, majd írják fel a tippüket. Ha pontozni akarunk, adhatunk 5 pontot annak, aki az első nyom után sikeres volt, 4-et annak, aki a második után és így tovább.

Mennyire van vajon értelme önmagukban szavakat tanulni a kontextus nélkül? Nos, ez egy jó kérdés, amelyre a válasz jó eséllyel az, hogy pont annyi értelme van, amennyire hisz benne valaki, bár talán érdemes kevéssé hinni benne. Mindegy is, hiszen a Knoword (IDE KATTINTVA látogatható meg) egy játék, ahol pont ezt tehetjük meg, definíciókat kapunk, amelyek segítségével ki kell találnunk, hogy milyen szóra gondoltak. Kapunk pontokat, ha tudjuk, és levonnak pontokat, ha nem. Ha gyorsan tudjuk, plusz időt is kaphatunk gondolkozni. Én nem akartam játszani vele, mégis eltöltöttem 10 percet az oldalon. Kissé addiktív, és idegesítő, ha egy szót nem tud az ember. Ha nem jut eszünkbe a válasz, nem kell az egy percet kivárni, elég a mezőben felsejlő X-re kattintani. Megkapjuk a választ, levonják a pontokat és mehetünk tovább. Szerintem talán a definíciókból többet lehet tanulni, mint a szavakból, mert ott sokat és gyorsan kell olvasni.

Nagyon érdekes oldal a BoomWriter (ITT TALÁLHATÓ), ami az íráskészséget próbálja fejleszteni. A rendszer lényege, hogy a diákok kapnak egy első fejezetet, majd ehhez kell mindenkinek megírnia a következőt, a beadott fejezeteket értékelik (anonim módon, mindenki legfeljebb négyet) majd szavaznak, hogy melyik legyen az elfogadott változat. Ezután jön a következő fejezet, amíg a végére nem érnek a könyvnek. Persze nem csak fikció írásához lehet használni, hanem készíthető ilyen módon könyv a honfoglalókról is, ahol nem fejezeteket, hanem témaköröket kell kidolgoznia mindenkinek. A rendszer még számos eszközt felajánl (például megadhatunk szavakat, amiknek szerepelnie kell a műben) és ingyen is van.

Gondolt egy vicceset egy magyar cég, és kitalállt egy ún. mashup alkalmazást a Facebook messenger alá. Az ötlet alapvetően elég egyszerű, de az eredmény tényleg vicces. Ha üzenetet szeretnénk küldeni Messenger alatt, az app letöltése utána a szavakat filmekből vághatjuk össze, így egy rengeteg filmből vet rövid részletcunamival üzenhetünk ismerőseinknek. A veszélye természetesen fennáll annak, hogy annyira érdekes ahogy az üzenetet elküldjük, hogy kevesebbet figyelnek majd a tartalomra, de ebben az esetben ez egy olyan kockázat, amit érdemes vállalni. Újító kedvű olvasóink IDE KATINTVA találják a Clipdis oldalát, ahol minden további megtalálhatunk. Találtunk egy videót is, amiben ezzel az alkalmazással üzentek, ez ITT TALÁLHATÓ. Jó szórakozást :)

Vajon milyen érdekes filmekre lehetne órákat alapozni, merül fel gyakran a kérdés nyelvtanárokban. Nincs ez másképp velem sem, ezért is voltam nem kevéssé elragadtatva, amikor 100 dokumentumfilmből álló, érdekes gyűjteménybe akadtam bele, MÉGPEDIG ITT. Rengeteg érdekes, sok ellentmondásos, néhány hatásvadász és nem kevés a világot keményen kritizáló film közül válogathatunk. Ráadásul nem csak a leírást, hanem a filmet magát is beágyazva találhatjuk az oldalon. Összeesküvés, környezetvédelem, antropológia, vagy éppen a kapitalista világ kritikája érdekel? Itt minden megtalálható.

Mi hogyan és mivel reagál? A kémia egyik alapkérdése ez, ráadásul olyan kérdés, ami leköti a diákokat. Mivel nem sok laborban van az összes elemből, nem baj, ha a számítógépen is próbálkozgatunk. Ezt teszi lehetővé a GoReact nevű oldal (IDE KATTINTVA. Az összes elemet megpróbálhatjuk egymással reagáltatni, aztán nézhetjük az eredményt. Természetesen nem tudunk mindent megcsinálni és az sem feltétlenül mindegy, hogy milyen sorrendben próbálkozunk. Az oldal elsődleges szempontja a mindennapi kémia, az elkészült anyagokról ugyanis azonnal kapunk egy képet és egy pár mondatos leírást, ami arról szól, hogy hol találkozhatunk vele, mire használják.

Nem csalás, nem ámítás. Az IBM fejlesztése nem kevesebbet állít, mint hogy megfelelő mennyiségű szöveg bevitele esetén (ez kb. 3500 szó, de működik sokkal kevesebbel is) pontos és hiteles képet kaphatunk személyiségünkről a szuperszámítógép elemzése alapján. Akik már megcsinálták, azt mondják, hogy félelmetesen pontos képet adott róluk a gép - ami persze jelentheti azt is, hogy csak félelmetesen pontosan visszaigazolta azt, amit eleve gondoltak magukról - és írásgyakorlatnak is kiváló (jelenleg angol és spanyol nyelven működik. Az oldal IDE KATTINTVA található meg, jó szórakozást és merítkezést az önelemzésben.