Mennyire van vajon értelme önmagukban szavakat tanulni a kontextus nélkül? Nos, ez egy jó kérdés, amelyre a válasz jó eséllyel az, hogy pont annyi értelme van, amennyire hisz benne valaki, bár talán érdemes kevéssé hinni benne. Mindegy is, hiszen a Knoword (IDE KATTINTVA látogatható meg) egy játék, ahol pont ezt tehetjük meg, definíciókat kapunk, amelyek segítségével ki kell találnunk, hogy milyen szóra gondoltak. Kapunk pontokat, ha tudjuk, és levonnak pontokat, ha nem. Ha gyorsan tudjuk, plusz időt is kaphatunk gondolkozni. Én nem akartam játszani vele, mégis eltöltöttem 10 percet az oldalon. Kissé addiktív, és idegesítő, ha egy szót nem tud az ember. Ha nem jut eszünkbe a válasz, nem kell az egy percet kivárni, elég a mezőben felsejlő X-re kattintani. Megkapjuk a választ, levonják a pontokat és mehetünk tovább. Szerintem talán a definíciókból többet lehet tanulni, mint a szavakból, mert ott sokat és gyorsan kell olvasni.

Nagyon érdekes oldal a BoomWriter (ITT TALÁLHATÓ), ami az íráskészséget próbálja fejleszteni. A rendszer lényege, hogy a diákok kapnak egy első fejezetet, majd ehhez kell mindenkinek megírnia a következőt, a beadott fejezeteket értékelik (anonim módon, mindenki legfeljebb négyet) majd szavaznak, hogy melyik legyen az elfogadott változat. Ezután jön a következő fejezet, amíg a végére nem érnek a könyvnek. Persze nem csak fikció írásához lehet használni, hanem készíthető ilyen módon könyv a honfoglalókról is, ahol nem fejezeteket, hanem témaköröket kell kidolgoznia mindenkinek. A rendszer még számos eszközt felajánl (például megadhatunk szavakat, amiknek szerepelnie kell a műben) és ingyen is van.

Gondolt egy vicceset egy magyar cég, és kitalállt egy ún. mashup alkalmazást a Facebook messenger alá. Az ötlet alapvetően elég egyszerű, de az eredmény tényleg vicces. Ha üzenetet szeretnénk küldeni Messenger alatt, az app letöltése utána a szavakat filmekből vághatjuk össze, így egy rengeteg filmből vet rövid részletcunamival üzenhetünk ismerőseinknek. A veszélye természetesen fennáll annak, hogy annyira érdekes ahogy az üzenetet elküldjük, hogy kevesebbet figyelnek majd a tartalomra, de ebben az esetben ez egy olyan kockázat, amit érdemes vállalni. Újító kedvű olvasóink IDE KATINTVA találják a Clipdis oldalát, ahol minden további megtalálhatunk. Találtunk egy videót is, amiben ezzel az alkalmazással üzentek, ez ITT TALÁLHATÓ. Jó szórakozást :)

Vajon milyen érdekes filmekre lehetne órákat alapozni, merül fel gyakran a kérdés nyelvtanárokban. Nincs ez másképp velem sem, ezért is voltam nem kevéssé elragadtatva, amikor 100 dokumentumfilmből álló, érdekes gyűjteménybe akadtam bele, MÉGPEDIG ITT. Rengeteg érdekes, sok ellentmondásos, néhány hatásvadász és nem kevés a világot keményen kritizáló film közül válogathatunk. Ráadásul nem csak a leírást, hanem a filmet magát is beágyazva találhatjuk az oldalon. Összeesküvés, környezetvédelem, antropológia, vagy éppen a kapitalista világ kritikája érdekel? Itt minden megtalálható.

Mi hogyan és mivel reagál? A kémia egyik alapkérdése ez, ráadásul olyan kérdés, ami leköti a diákokat. Mivel nem sok laborban van az összes elemből, nem baj, ha a számítógépen is próbálkozgatunk. Ezt teszi lehetővé a GoReact nevű oldal (IDE KATTINTVA. Az összes elemet megpróbálhatjuk egymással reagáltatni, aztán nézhetjük az eredményt. Természetesen nem tudunk mindent megcsinálni és az sem feltétlenül mindegy, hogy milyen sorrendben próbálkozunk. Az oldal elsődleges szempontja a mindennapi kémia, az elkészült anyagokról ugyanis azonnal kapunk egy képet és egy pár mondatos leírást, ami arról szól, hogy hol találkozhatunk vele, mire használják.

Nem csalás, nem ámítás. Az IBM fejlesztése nem kevesebbet állít, mint hogy megfelelő mennyiségű szöveg bevitele esetén (ez kb. 3500 szó, de működik sokkal kevesebbel is) pontos és hiteles képet kaphatunk személyiségünkről a szuperszámítógép elemzése alapján. Akik már megcsinálták, azt mondják, hogy félelmetesen pontos képet adott róluk a gép - ami persze jelentheti azt is, hogy csak félelmetesen pontosan visszaigazolta azt, amit eleve gondoltak magukról - és írásgyakorlatnak is kiváló (jelenleg angol és spanyol nyelven működik. Az oldal IDE KATTINTVA található meg, jó szórakozást és merítkezést az önelemzésben.

Az elmúlt hetek egyik kisebb szenzációját a Speechyard nevű oldal jelentette (ITT TALÁLHATÓ), ahol angol sorozatokból tanulhatunk angolul. Feliratokkal, szókincsfejlesztéssel. Rengeteg sorozat epizódjai közül válogathatunk, mindegyik feliratot is kap, majd ha a feliraton rákattintunk bármely szóra, megtudhatjuk a jelentésüket magyarul. Ez azonban még nem minden, mivel a megtanulandó szavakat a jelentésükkel együtt elmenthetjük, majd megtanulhatjuk különböző játékok segítségével (itt már nem minden ingyenes - egy játék az, a többi már 'pro', azaz fizetni kell érte). Az ötlet nagyon jó (ha valaki ugyanezt oroszból szeretné, ajánljuk az Ororo-t (ITT), kérdés, hogy meddig működhet. Elképzelhető (bár igen kevéssé valószínű), hogy az oldal üzemeltetői minden film felhasználásának a jogdíjait megfizették. Ha mégsem, akkor csak népszerűség kérdése, hogy a Speechyard meddig él. Nyelvtanulóként és nyelvtanárként drukkoljunk, hogy sokáig! :)

Sokat beszélünk manapság a menekültekről. Íme egy régebben már megosztott játék arról, hogy milyen Szíriából menekülni. Nagyon jól működik. Már megint a BBC, mondhatnánk. És igazunk lenne. Közszolgálatiság másképpen. Itt az is feladata az állami médiának, hogy megértesse többek között azt a polgárokkal, hogy mi miért történik a világban. Így készült az az interaktív 'játék', amelyben végigélhetjük egy szíriai menekült dilemmáit, sorsát. Angolul kell tudni a játékhoz, nem is túl bonyolult, de rendkívül intelligens és érdekes. Kiterjedt kutatások és személyes beszámolók összegzése után készült el. Tanórán (ha van internet) is érdemes lehet végigjátszani a játékot (amely ITT TALÁLHATÓ ) nem hosszú és van elég játékelem benne, hogy valóban érdekes legyen.

Arra érdemes figyelni, hogy a játék ne vegye át az irányítást az információszerzés felett. Azaz, ne csak vadul kattintgassanak a diákok egészen addig, amíg nem oldják meg a feladatot, hanem például minden zátonyra futott próbálkozás után írják le, hogy hol és miért akadtak el. Később a jegyzeteik alapján tudnak beszámolni egymásnak a tapasztaltakról, végül akár egy esszében ezt othon meg is lehet írniuk.

Többször írtunk már a TED ('technology, education, design' - eredetileg) nevű oldalról, amely (hitem szerint) a 21. századi tudás tárháza. A kérdés az, hogyan lehet az előadások közül a legérdekesebbeket, leghasznosabbakat kiválasztani. Erre - mivel lassan 10 éves a program - előttünk is gondoltak tanárok, így hát most megpróbálok pár olyan olyan oldalt ajánlani, ahol elindulhatunk. Az egyik egy megosztott OneNote fájl, ahol mától kezdve heti rendszerességgel teszek közzé ingyenesen elvihető, használható, változtatható komplex óravázlatokat és tananyagokat, amelyekben az a közös, hogy egy-egy TED talk köré épülnek. A TED LESSONS anyagai IDE KATTINTVA érhetőek el. Emellett érdekes lehet az az egyszerű Excel fájl, amelyben az összes TED talk fel van sorolva naprakészen.

Izgalmas, használható, szép alkalmazás a Storyboard That! (ITT TALÁLHATÓ), amely segítségével pillanatok alatt tudunk meglepően érdekes, jól használható történeteket készíteni három kockában. Természetesen bármilyen hosszú lehet a történet, de a három kockás mindig ingyenes marad. Én ezt csináltam: nem a főoldalon, hanem az IDE KATTINTVA elérhető 'próbaterepen' dolgoztam, megcsináltam a 3 kockás képregényt, majd a Windows "Képmetsző" nevű kis alkalmazásával (ha valaki nem ismerné, és nem tudná, hogy valószínűleg az ő gépén is van ilyen, az KATTINTSON IDE kivágtam és elmentettem. Így bármennyit lehet készíteni. Képleíráshoz, történetmeséléshez stb. kiválóan alkalmas.