Gyakran felmerülő kérdés, hogy az online biztonság és netikett témakörében mi az, amit hasznos, érdemes lenne megtanítani, és főleg azt, hogy miként. A TanárBlogon jelenleg dolgozunk egy talán életképes koncepció megvalósításán, amelyről majd hosszabban is szólunk nemsoká, mindenesetre egy apró gyöngyszeme megosztanék itt, ami nekem működött nyelvórán. A BoredPanda oldalán találtam egy 20 képből álló sorozatat (MÉGHOZZÁ ITT), tanácsokkal Természetesen ezek nem voltak egyértelműek, és a diákjaim nagy örömmel vitatkoztak az egyes gondolatokról. MIndegyik főszereplője Bill. Íme egy példa magyarul: "Ez itt Bill. Bill fent van Facebook-on. Bill nem posztolja ki, hogy holnap már hétvége, vagy hogy éppen kedd van. Bill tudja, hogy mindenkinek van naptára. Te is legyél olyan, mint Bill". És így tovább. Megpróbálok a diákjaimmal egy magyar verziót is elkészíteni, várhatóan mindenki nagy örömére. Hangsúlyozottan: ezek NEM kötelező érvényű szabályok, hanem tanácsok - de hogy jó- vagy rossz tanácsok, azt mindenki eldöntheti.

Az iskolánkban már egy ideje a OneNote a diákok munkafelülete és jól látszik, hogy ez a digitális svájci bicska egyszerre alkalmas tananyag készítésre, órai jegyzetelésre és közös munkára is. Nagyszerű lehetőségeket ad az értékelés hatékonyabbá tételére is. A napokban jelentették be, hogy a Microsoft egy hivatalos kiegészítővel teszi még jobban tanulóbaráttá a felületet. A Learning Tools IDE KATTINTVA tölthető le a program 2013 és 2016 változataihoz (ezeket a Tisztaszoftver keretében minden diák és tanár ingyen használhatja). A beépülő modul elsődlegesen az olvasást, szövegértést segíti, külön figyelmet fordítva a részképesség zavarosokra. Egyfelől van benne egy kifejezetten hatékony diktálás modul, ami az elhangzó szöveget írja le (a hatékonyságáról az győzött meg, hogy még engem is jól megértett), valamint egy kapcsoló, amivel a szöveget könnyebben olvashatóvá tehetjük. Ez utóbbi tulajdonságok egy része (pl. a szófajok külön színnel jelölése, szótagolás) csak angol szövegben működik, de a betűk elrendezése, a színek beállítása már magyar szövegnél is könnyítheti az olvasást. Az angol szöveget ráadásul fel is olvassa a program.

Furcsa, lehetetlen vagy csak valószerűtlen híreket kerestem, mert ezt kívánta a tankönyv. Olyan rövid, érdekes, ám mégis nyelvileg talán használható történetekre volt szükségem, amelyek alapján érdekessé tudom talán tenni a cikkírást, ami - lássuk be - ritkán a diákok kedvence. Rengeteg oldalt átlapoztam, végül az Express nevű bulvárlapra esett a választásom (ITT TALÁLHATÓ, és nem bántam meg. Ezt csináltuk: először kiválasztottam hat hírt (pl. az időutazó Putyin, vagy az ember, aki 34(!!) évig ugyanazt a nejlonzacskót használta), a képeket a történetekről kivetítettem, a diákok pedig megbeszélték, hogy mi van a képen, illetve, hogy mi lehet a történet mögötte. Folytatás a lapozás után!!

Több mint 400 kiadványát tette letölthetővé a New York-i Metropolitan Museum (IDE KATTINTVA). Az elmúlt évek kiállításainak katalógusai érhetők el pdf formátumban. Remekül használható a képanyaguk, de a szöveg és a témák magukban is izgalmasak lehetnek. Különösen a művészettörténetből érettségizők számára lehet érdekes ebben az online könyvtárban böngészni, de az általános kultúrtörténethez, életmódtörténethez is sok hasznos anyagra lelhetünk itt.

Kellemes böngészést kívánunk mindenkinek!

Mit várhat el az ember egy olyan oldaltól, aminek az a neve, hogy Tanítás filmekkel? (Angolul Teach With Movies, IDE KATTINTVA érhető el). Nem kell csalódnunk, számtalan olyan óravázlatot, kérdéssort kapunk, ami valamilyen (gyakran nálunk is elérhető) filmhez kapcsolódik. Ha nem akarunk egy egész filmet megnézni a diákokkal, akkor érdemes a Snippets and Shorts menüpontra kattintani, ott ugyanis gyakran YouTube linket is megtaláljuk a tanításban felhasználható részlethez. Sajnos az oldal angolul van, de ötletadónak mindenki számára jó lehet.

Sajnos csak angolul elérhető az iCivics (ITT TALÁLHATÓ, amelyet amerikai diákoknak fejlesztettek (sajnos nem ma, ami a grafikán és az oldal megjelenésén tettenis érhető), és abban segít, hogy a jog útvesztőiben megállják a helyüket, vagy legalábbis tudjanak véleményt formálni. Ehhez rengeteg (tényleg) óravázlat, előre elkészített tananyag tölthető le (ingyenes regisztráció után, ahol bár megkérdik, hogy melyik USA államban élünk, ha bármit beírunk, elfogadják, és beenged a rendszer!). Van tehát egy Teach rész, ahol százszámra kereshetünk tananyagot (pl. a Média szerepe címmel), aztán ott a Play, ahol interaktív játékokkal múlathatjuk az időt (pl. bírósági tárgyaláson kell érvelni az ellen, hogy az iskolában ne lehessen diákokat megmotozni - itt a személyes szabadság és a biztonság feszül egymásnak). Sok segítséget kapunk, végig szépen fogja a felhasználó kezét a rendszer, jól használható órán.

A legegyszerűbb óravázlatot szeretném most megosztani abban a hitben, hogy csak tanárok olvassák ezt az oldalt - legalábbis mostani (és jövőbeni) diákjaim nem. Mivel minden csoport szereti a nyomozós, 'gyilkosos' kommunikatív játékokat, minden évben játszunk 3-4 alkalommal ilyeneket (Jill Hadfield kommunikatív játékötletei pl. tökéletesen beválnak). Amikor megszokják egy picit, hogy kártyát kapnak, azon információ van, erről beszélni kell, és valaki megpróbálja 'megúszni', némi félrebeszéléssel, akkor lehet robbantani azt a játékot, ahol MINDENKI gyilkos. A feladatuk az, hogy figyeljenek arra, amit a másik mond, ők minél kevesebbet áruljanak el magukról, de minél többet beszéljenek, majd azt felhasználva, amit hallottak, próbálják vagy kitalálni, hogy ki még a gyilkos, vagy próbáljak rájönni, hogy ki a rendőr, és őket vezessék félre. Mivel semmilyen valós info nincs, és mindenki csak saját magára hagyatkozhat, B1 (és felette) szinten egy órát végigbeszélnek, és találnak ki mindenfélét.

Egy levelet dobott a postaládámba a virtuális postás, egy W-edi nevű kezdeményezésről. Azt gondolom, hogy ha bárki ingyen megpróbál másoknak azzal segíteni, hogy tananyagot fejleszt, általában üdvözlendő. Nos, ebben az esetben nem. Bármi mással érdemesebb lett volna ezt az időt eltölteni. Igyekszem rövidre fogni, mégis fontos, hogy lássuk, mi NEM az e-learning, és milyen weboldalt SOHA ne kezdjünk el fejleszteni - hacsak nem ismét 1968-at írunk. Szóval a W-edi 100 leckét fejlesztett nekünk, amelyek jellemzői: 1) statikusak, semmi interakció nincs bennük, 2) ha mégis van, azt egy másik oldalról vették át és beágyazták, 3) angolul próbálnak angol nyelvtant táblázatokban magyarázni kezdőknek, 4) nincsenek még csak gyakorló feladatok sem 5) a példamondatok, ahol akár csak némi nyoma lenne a kommunikációnak, néha teljesen abszurdak. Ha valaki mégis megnézné az oldalt, saját felelősségére IDE KATTINTVA teheti meg. Részletek a lapozás után.

A PBS oldalán találtuk a 60-Second Presidents Activities című oldalt (IDE KATTINTVA látogatható meg) , ahol egy-egy percben elmesélik az összes tudnivalót az összes amerikai elnökről. És ez még mind semmi, hiszen a videókhoz letölthető kiegészítő anyagokat (pl. esszéket) is kaphatunk, hogy a tananyag feldolgozása még zökkenőmentesebben történhessen. Amellett, hogy angolul történelmet tanulóknak komoly kincs az oldal, 'csak' mezei angoltanulóknak is rendkívül hasznos. Érdemes kiválasztani négy-öt fontosabb, érdekesebb, vagy csak történelmileg jobban ismert elnököt, és a videókból elindulva igencsak izgalmas projektek kerekedhetnek ki.

Nagyon vicces, hasznos, ugyanakkor gyorsan és rendkívül egyszerűen használható ötletet osztunk meg a Classtools boszorkánykonyhájából. Televíziós hírműsorok képernyőképét készíthetjük el hitelesen, személyre szabhatóan, és azonnal le is menthetjük. A fenti képet (mármint itt, a cikkhez tartozót) nem egész egy perc alatt készítettem el, bármilyen hírt meg lehet énekeltetni a diákokkal, sokat, és szívesen beszélnek róluk. No meg jól is néz ki. Az oldal IDE KATTINTVA található, érdemes vele eljátszani.