A Plot genarator (IDE KATTINTVA látogatható meg) angolórán igen hasznos lehet, hiszen konyhakész történeteket ad, amelyeket i tudunk saját magunk által megadott adatokkal fűszerezni. Összesen tíz fajta film közül választhatunk (pl. romantikus film, vígjáték, vagy éppen horror), majd nem kell mást tennünk, mint megadni 15-20 adatot (pl. mellékneveket, amelyek jellemeznek egy szereplőt vagy egy helyet, a szereplők neveit, esetleg a történet szempontjából jelentősebb főneveket, vagy egyszerűen neveket. Miután ezt kitöltötték a diákok (eltarthat 15-20 percig is!), egyetlen kattintással generálható a történet, amelyet megoszthatnak egymással, elmesélhetik a többieknek vagy akár továbbgondolhatják. Hasznos, izgalmas és sok készséget megmozgató órát lehet a Plot generator segítségével készíteni.

Én személy szerint nagyon szeretem a gondolattérképeket használni, mivel azt látom, hogy nagyon sokat segít a diákoknak a koncepciók megértésében. Az olvasási részképesség gyengeséggel küzdők számára pedig igazi megváltás lehet, ha grafikusan elrendezve is láthatják a dolgokat. A Mind-O-Mapper nevű alkalmazás (ITT AZ OLDALA) az Office programjaiba épül be és onnan indítható (ITT TÖLTHETŐ LE). ha telepítjük a programokból készíthetünk gondolattérképet, anélkül, hogy el kellene hagynunk azt. Érdekessége a programnak, hogy akár automatizálva is tud gondolattérképet csinálni, csak meg kell adni a központi fogalmat és az alkalmazás rákeres és ennek alapján épít fel egy térképet, amit azután természetesen szerkeszthetünk.

Hétéves tanári pályafutásom során az egyik leggyakrabban visszatérő nehézségem a diákok teljesítményének értékelésével kapcsolatban volt. Függetlenül attól, hogy józsefvárosi szakközépiskoláról, budai gimnáziumról, a felső tízezernek szóló nemzetközi iskoláról vagy éppen a Kürt Alapítványi Gimnáziumról volt szó, a diákok alapvetően ugyanolyan reakciókat mutattak a Magyarországon elterjedt és szinte kizárólagosnak tekintett jeggyel történő, szummatív értékelésre.

Az ELT-cation nevű blog szerzője nem kevesebbet állít, mint hogy neki a munkája a hobbija - vagy viszont.Ennek fényében rengeteg óravázlatot, ötletet oszt meg, amelyeknek a legnagyobb részéből az tűnik ki, hogy a szerző valóban tanít, és az óratervek sem íróasztal mellett születek - vagyis valójában ott, de megjárták az iskolát és a tantermeket is. Az eredmény pedig egészen izgalmas lett. Több témakört érint a blog, mi most itt kifejezetten a művészeti témájú oldalt osztanánk meg (ITT TALÁLHATÓ), amely az angolórán használható jobbnál jobb anyagokat tartalmaz. Kipróbáltunk párat, és működött. Az ötletet köszönjük Simovits Áginak!! :)

Játék és művészet 45 percben. Ezt próbálhatjuk ki, és szervezhetjük meg a Google Cultural Institute oldalán, ahol pl. a British Museum termeit járhatjuk be, ráadásul 3D-ben (ráadásul IDE KATTINTVA). Ebből igen könnyen készíthetünk játékot, hiszen nem kell mást tenni, mint előre lejárni a termeket, majd útvonalat leírni a duiákoknak, és kérdéseket feltenni - pl. melyik a legrégibb váza az adott teremben, és mikor készült, vagy milyen hétköznapi használati tárgyak láthatóak egy vitrinben. Meg fogunk lepődni, hogy az ilyen kevéssé izgalmas rejtélyeket is milyen szívesen fejtik vissza a diákok!

Nagyon izgalmas alkalmazást fejlesztett az Emirates View from above címmel, (ITT TALÁLHATÓ ) amelyet egy valóban nagyon szép, interaktív földgömbön helyeztek el. A földgömböt kedvünkre forgathatjuk, így sok országról találhatunk bemutatkozó filmeket, amelyeket a YouTube-ról fűznek be. Nekem külön tetszett, hogy a filmek szerkezete megegyezik, és nincs hang, csak zene. Előnyös oktatási felhasználás szempontjából, hogy az adot ország neve csak a videó elején, és a legvégén látható. Én használtam képleírásra - nézték a videókat, és csak az egyik diák látta, a másik becsukta a szemét, és hallgatta a leírást. Végül közösen megpróbálták kitalálni, hogy a világ mely részén járhattunk. De ha nem nyelvet tanítunk, akkor természetesen a kitalálós játék is elég lehet önmagában.

A Microsoft legújabb oktatási kezdeményezése, hogy hekkeljük meg a tanítást (hack the classroom), azaz találjunk ki olyan tippeket, trükköket, amikkel bevezethetjük a 21. századi pedagógiát a tanterembe. Ennek keretében ötletpályázatot is hirdettek, aminek az eredményéről mi is írtunk (ITT). A nyertes ötletek között a macedón Maria Petreska hekkje, az Edge böngészővel órai anyagok készítése. Kicsit továbbgondoltam és rájöttem az ötlet továbbfejleszthető kitöltős feladatok készítésére. Mutatom i, miként:

Nagyon izgalmas oldal a Yummimath (IDE KATTINTVA), ahol matematikához találhatunk ötleteket, foglalkozásokat, projekteket. Sajnos, az oldal angolul van, de ahhoz, hogy az ötleteket megértsük nem kell nagy nyelvtudás. A foglalkozásoknak közös, ogy aktualitásokhoz, a mindennapokhoz kapcsolódnak. Jelen pillanatban például az 50. Superbowllal, az amerikai futbalbajnokság döntőjével kacsolatos feladatokat találhatunk (milyen függvény fektethető a reklámárak alakulására?, megjósolható az eredmény?, mik is a római számok, amikkel jelölik a verseny sorszámát? és így tovább). Az ötletek könnyen adaptálhatók akár a foci EB-re vagy éppen az olimpiára, a lényeg, hogy valami nagyon aktuális alapján jön elő a matematika. Vannak persze mással kapcsolatos feladatok is, kiszámolhatjuk például, hogy mennyire pontos időjárás előrejelző a híres mormota.

A szabaduló szobák egyre népszerűbbek, sőt sokak szerint a romkocsmák mellett Budapest fő turisztikai vonzerejét jelentik. A lényeg, hogy adott helyzetből csak fejtörők megoldásának sorával lehet kijutni, gyakran úgy, hogy a bezárt szoba ajtaja csak akkor nyílik ki, ha minden rejtvényen túl jutottunk. Nem kellett sokat várni, hogy valakinek eszébe jusson, hogyan lehetne ezt a tanításban is használni. A Breakout EDU oldalon (IDE KATTINTVA) tanításban használható szabadulószobák forgatókönyvét találjuk meg. A regisztráció után megkapjuk a jelszót, amivel megnézhetjük a már elkészült szcenáriókat.

A nagy digitális oktatási forradalom ígérete ma még inkább csak ígéret. Az ígéret arról szólt, hogy a tanárok majd személyre szabott, differenciált. adaptív. kompetenciákat fejlesztő, valódi interaktivitást kínáló anyagokat tudnak adni a diákjaiknak. Ehelyett azt látjuk, hogy vannak a nagy kiadók által megjelentetett, gyakran könyv-szerű (pdf, amiben akár a lapozás hangját is lehet hallani) egyenkönyvek, esetleg bennük pár párósító, memory vagy tologatós feladat (1998-ban Forgács Tamás mutatott be egy rendszert, ami minden olyan feladattípust tudott már, mint a mostani digitális tananyagok, csak még 256 színben). "Repülő autókat ígértek és kaptunk 140 karaktert." - mondta csalódottan Peter Thiel a Paypal alapítója és ez a csalódottság fokozottan igaz lehet az oktatásra. A nagy digitális tananyag forradalom egyre inkább olyannak tűnik, mint a fúziós reaktor és a Marsra szállás, mindig 5-10 év múlva fog megtörténni. Vagy lehet, hogy mégsem és egyre jobban a kezünkben van az a technika, ami segíthet elhozni az áttörést.