Ha lehet (ls ha van némi igény rá), szívesen szervezek ún. tartalom-alapú nyelvórákat, ahol a nyelv valóban csak a vivőanyag, és amiről igazából szó van, az valami más. Az interaktív Pearl Harbor térkép esetében a japán támadás éppen. Mindez nagyon igényesen és szépen kivitelezve, viszont cserébe elég sokáig töltődik (félő, hogy az oldal meghaladja a mai magyar közoktatás sávszélességét). Cserébe viszont nagyon igényes, és menő, ahogy az interaktív térképen mozogva, akár túlélők személyes történeteit megismerve, mozaikokként összerakhatjuk az eseményeket. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és valóban legyünk vele türelmesek!

A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

Nagyon izgalmas oldalt találtunk, amely sok nyelvtanulónak segíthet. Nekünk is sok fejtörést okoz az, hogyan lehet (és ha lehet, érdemes-e) a nyitott végű feladatokat, kérdéseket automatizáltan értékelni. Az íráskészség tipikusan ilyen. Azt gondolom, hogy a legjobb megoldás az, ha van egy nyelvtanár, aki segít, de ha esetleg mégsincs, a Cambridge English oldala (ITT TALÁLHATÓ segíthet. Itt nyelvi szintet választhatunk, különböző típusú feladatokat, majd elkezdhetünk írni. Miután ezt megtettük, a rendszer automatikusan kijavítja a munkánkat, megmondja, hogy milyen nyelvi szinten tartunk. és javasol változtatásokat, amivel még jobbá tehetjük az írást. Pofonegyszerű.

Időről-időre megjelennek olyan weboldalak, ahol nagy cégek a fejlesztéseiket akarják kipróbálni és ebbe valamilyen játékos formában vonnak be minél több embert. A Google Quick, Draw! nevű oldala is ilyen (ITT TALÁLHATÓ, célja, hogy a cég képfelismerő neurális hálózatai egyre okosabbak legyenek. Mesterséges intelligenciát tanítani viszont még sosem volt ilyen szórakoztató. A feladat, hogy rajzoljunk valamilyen tárgyat vagy állatot, a rendszer meg folyamatosan találgat, hogy mi lehet az. A rajzoláshoz csak 20 másodpercünk van, így kifejezetten pörgős a dolog. Nagyon szórakoztató és mivel a rendszer folyamatosan találgat is, kifejezetten jó lehet a szókincs fejlesztésére is, mivel nagyon hétköznapi szavakat használ.

Fontos szempont (számomra) nyelvórák tervezésénél, hogy valahogy minél közelebb kerüljünk ahhoz a világhoz, amelyben a diákjaink élnek, illetve megpróbáljunk bemutatni a mi életünkkel párhuzamosan létező valóságokat. Erre zseniális szerintem az a képgyűjtemény, amely egy-egy képre összegyűjti mindazt, amit egy nap megérintünk. Vadászni kell rá az interneten, a legegyszerűbb szerintem az, ha a keresőbe ezt írjuk be: paula zuccotti everything we touch. A képek között tallózva lehet azt játszani, hogy kitaláljuk, hogy az adott ember mivel tölthetia napjait, összeállthatjuk egy nap programját, vagy éppen kereshetünk olyan tárgyakat, amelyeket mi nem érintünk meg soha, de ő igen, vagy éppen fordítva. Érdekes órák kerekedhetnek akár csak tíz képből. Érdemes kipróbálni, nagyon vicces!

A Kahoot! hihetetlen sikere után lehetett arra számítani, hogy előtűnnek azok a játékok, amik hasonló mechanikára épülnek. Ilyen a GameOn World nevű is (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon vagy indíthatunk egy saját játékot, vagy csatlakozhatunk egy elindított játékhoz. Ha saját játékot indítunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen kérdések legyenek. Lehetnek városok, amiket el kell helyezni a térképen, események, amiknek az időpontját kell megbecsülni vagy éppen sporttal, tudománnyal, filmekkel kapcsolatos kérdések. It a kérdések véletlenszerűen jönnek, nem mi állítjuk össze őket.

Egyszerű regisztráció után érhető el a Readworks nevű oldal teljesen ingyesen tananyagbázisa (ITT TALÁLHATÓ ), amely elsősorban angolosoknak izgalmas - már csak azért is, mert angolul van. Minden évfolyam számára ajánl rövidebb-hosszabb szövegeket, teljes óravázlattal, útmutatóval arra, hogyan dolgozzuk fel a szövegeket az órán. Ha teljes könyveket szeretnénk olvastatni, arra is kapunk módszertani ötleteket. Tényleg iszonyú sok anyag érhető el, érdemes körbenézni, és ha nem is a szövegeket, hanem csak a módszertani ötleteket használjuk fel más szövegek tantásánál, már nem hiába töltöttük az oldalon az időnket.

Mit csinál az űrhajós, a szomjas? Űrkutat ás. Erről, az űrkutatásról szól a látványos Space Challenges oldal (ITT TALÁLHATÓ). Küldetéseket kapunk, amik mindenféle űrkutatással kapcsolatos ismereteket takarnak. Neves előadók, tudósok előadásait nézhetjük meg és a feltett kérdésekre is válaszolnunk kell. Ha bizonyos küldetéseket teljesítettünk, akkor a megfelelő jelvényt is megszerezhetjük. Az oldal nagyon nyelvfüggő, de érdemes csak azért is megnézni, hogy milyen egy látványosan felépített, a tanulónak sok szabadságot engedő tananyag.

Mióta piacgazdaság van nálunk is, felértékelődnek a pénzügyi ismeretek is. Én mindig meglepődöm, hogy gimnazista diákok mennyire nincsenek néha képben az alapvető pénzügyi folyamatokkal. Ezért is lehet érdekes az az interaktív, négy szinten játszható pénzügyi fitnesz teszt (ITT TALÁLHATÓ ), ami pont ebben segít. Mivel nyelvórán használtuk ezeket, nagyon jól jött, hogy összesen négy korcsoportnak készülnek feladatok, és a kisebbeknek még játékosabb. A szavak, mint rövidtávú befektetés, vagy éppen részvény ugyanakkor fontosak és hasznosak is lehetnek. Szerencsére nincs időkorlát, azaz lehetőség van akár szótárazni, akár az internetet böngészni egy kicsit a megoldások megadása előtt.

Sokszor lelkendeztünk már a BBC zseniális anyagaiért, és ez most is pontosan így lesz. Az In our time című rádióműsorban (amely ITT TALÁLHATÓ ) hosszabb, 45-60 perces, műsorokat hallgathatunk közérdeklődésre számot tartó témákban, mint például történelem, vallás, filozófia, vagy éppen természettudományok. A műsorokat mintha a magyar iskolai sávszélességre tervezték volna, ugyanis mindegyik letölthető mp3 formátumban. Én nem vinném be a teljes műsort, de akár ötperces blokkokban, több órán át, vagy éppen egy rövidebb, összefüggő részt kiemelve, izgalmas, élő, és az angolórán kívül is jól használható tudást dolgozhatunk fel.