1997-ben jelent meg a Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal című forrásgyűjtemény, amiben középiskolások találhattak sok anyagot a holokauszt megértéséhez. A könyv angol eredetijéhez egy aktív weboldal is tartozik (IDE KATTINTVA), ahol érdemes körülnézni. Nagyon sok dokumentumot, filmet találhatunk itt és ha a diákjaink már tudnak valamennyire angolul, biztosan megbírkóznak velük. Az oldal nem csak a zsidóság üldözéséről szól, találhatunk itt részletes információkat az örmény holokausztról vagy éppen a darfúri helyzetről.

Nehéz kérdés a politika, illetve a politikai hitvallás helye az oktatásban. Én megpróbálom kerülni az aktuálpolitikát az óráimon, mert nem gondolom, hogy azzal kellene foglalkoznunk, hogy én éppen mit gondolok az aktuális politikai erőtérben zajló eseményekről. Van azonban a politikáról gondolkodásnak egy szelete, amit fontosnak tartok megbeszélni az órán. Ez pedig a politikai ideológiák léte, jelentése és szerepe. Úgy érzem - és lehet, hogy az csak az én szűrőmön látszik így és ez tévedés - hogy diákjaink nincsenek tisztában a különböző ideológiák jelentésével, szerepével. Alapértelmezetten gondolják azt, hogy a liberális vagy konzervatív szitokszavak, illetve a szocialista vagy szociáldemokrata az a Gyurcsány. Azt gondolom, hogy fontos, hogy a diákok ne a napi politika torz tükrében, hanem az egyes ideológiák elvi hátterével megismerkedve tudjanak döntéseket hozni, illetve a későbbiekben akár szavazni. A Politoszkóp egy olyan kérdőív, amelyen akár egyesével végig lehet menni, megbeszélni, hogy melyik lehet a liberális, vagy éppen konzervatív válasz, és miért éppen az. Akár kimásolhatunk 5-6 kérdést, és a kérdőívet nem kitöltve végigbeszélhetjük őket. A grafikonok is érdekesek, összehasonlíthatjuk magunkat az ország többi válaszadójával. Érdekes (bár nem veszélytelen) kísérlet.

A Smartypins egy zseniális új játék a Google-től, ahol (sajnos csak angol nyelven) próbára tehetjük földrajzi és kulturális tudásunkat. A játék annyiból áll, hogy kapunk 1500 km-t, maj kérdéseket, (pl. hol található az ókori világ 7 csodája közül az egyik), majd odadob a játék a térképre (a példa esetében Egyiptomba). Itt meg kell keresnünk pontosan, hogy hol is található a kérdésre a válasz. Picit idegesítő, hogy 15 másodpercig visszaszámol a játék, ha előbb válaszolunk, akkor plusz pontokat ad, ez kellemetlenül sürget. Szóval odabökjük a választ, ahová szeretnénk, majd a játék kiszámolja, hogy hány kilométert tévedtünk, és ezt az összeget levonja a kezdeti 1500 km-ből. A játék lényege: milyen messzire tudunk jutni mielőtt elveszik az összes kilométerünk?

Ma 100 éve lőtte le Gavrilo Princip a trónörököst. A következő négy év alapjaiban változtatta meg a világot. Sokan és sokféleképpen segítenek abban, hogy ma jobban megértsük az akkor történteket, a következő hetekben, években biztosan sokat bemutatunk majd közülük. Most egy teljesen a Nagy Háborúnak szentelt oldalra hívjuk fel a figyelmet (IDE KATTINTVA). Az angol nyelvű oldalon találunk térképeket, a csaták helyszínének mai fotóit, propaganda plakátokat, fotókat és videókat bőségesen.

Mivel nyelvtanárként állandóan érdekes témákat hajszolok, nagyon megörültem a The Map as history nevű oldalnak, ahol interaktív történelmi térképeket találhatunk, amelyekhez ráadásul narráció is társul. Mindegyik térkép más-más korból dolgoz fel egy témát, és mindegyik majdnem ideális hosszúságú (talán egy kicsit hosszabb, mint az ideális lenne). Ráadásul érthetően, lassan, artikuláltan beszélnek benne. Szóval minden adott egy remek multimédiás angolul tartott történelemórához. Izgalmas feladat lehet, ha először a videó alapján a narráció segítségével egy idővonalon feldolgozzuk az eseményeket, majd másodszor az idővonal alapján a hozá kapcsolódó szavakkal, kifejezésekkel, az eredetit lehalkítva a tanulóknak kell a narrátor szerepét betölteni.

Hogy ez eddig nem jutott eszembe! - gondoltam magamban, amikor a napokban a Google streetview alkalmazás segítségével próbáltam megnézni, hogy hová is kell mennem egy megbeszélésre másnap. Elkezdtem virtuálisan sétálgatni a környéken, és hirtelen rádöbbentem, hogy mennyi információt ad egyetlen helyszín. Miért nem csinálok ebből tananyagot? Mert esetleges, hogy mikor, hol mi van éppen - válaszoltam magamnak. Aztán meglett a megoldás: mi van akkor, ha egy képernyővideó készítő alkalmazással felveszem a Streetview-n bejárt útvonalat egy videóra, és az lesz a tananyag? És ez lett! Nem egészen 5 percnyi munkával sikerült olyan részletgazdag tananyagot készíteni, amelyről akár egy óráig lehet beszélni. Részletek a lapozás után.

Megrendítő, letaglózó blog a Menetrend (ITT TALÁLHATÓ), nem tesz mást, mint napról napra közli, hogy hetven évvel ezelőtt melyik városból hány embert hurcoltak el a halálba. Mink András történész szerkeszti a blogot, a lehető legpontosabban dokumentálva a vidéki zsidóság pusztulását. A blog május 14-én indult és július 9-éig naponta jelentkezik. Száraz, a tényekre szorítkozó bejegyzései nagyon erősen szólnak a tragédiáról.

A 18. - 19. század fordulója mozgalmas időszak volt, nemzetek születtek és tűntek el, ekkor jött létre bizonyos értelemben Norvégia is. A napóleoni háborúkban a dánok (akik Norvégiát is uralták) a franciák oldalára álltak, a svédek pedig, bár Napóleon egy tábornokát hívták meg királynak, velük szemben harcoltak. A francia császár legyőzése után Oroszország megkapta a korábban svédek uralta Finnországot, míg a svédek a dánoktól kapott Norvégiával vigasztalódhattak. A dán herceg, azonban nem akarta átadni az országot, ezért parlamentet hívott egybe, ami kikiáltotta a független Norvégiát. Némi harc árán azonban végül a svédek megszerezték, amit a nagyhatalmak nekik ígértek. Elég bonyolultnak hangzik, ugye? Mégis könnyen érthetővé teszi EZ AZ OLDAL.

Választási évünk van, idén nem csak az önkormányzatokba és az országházba, hanem az Európai Parlamentbe is küldhetünk képviselőket. De vajon hogyan lesz a szavazatból képviselői mandátum? Ha egy párt megszerezte a szavazatok 32,7%-át, hol talál hét tized képviselőt, akit el tud küldeni? A probléma megoldása érdekes lehet társadalomismeret, matematika és informatika órán is, és a weben is találunk a megoldásához érdekes eszközöket. A belga Victor D'Hondt matematikus dolgozta ki a róla elnevezett módszert, amiről részleteiben IDE KATTINTVA olvashatunk.

1956 - 1968 - 1980 - 1989 a szocialista forradalmak évszámai. A Parevo nevű oldalon (IDE KATTINTVA ezekkel kapcsolatban nézhetünk filmeket és olvashatunk tanumányokat, nézhetünk meg történelmi dokumentumokat. A filmek pont olyan hosszúságúak, hogy az óra részeként, forrásnak, a beszélgetés indítójának le lehessen vetíteni őket. Arra is hasznosak lehetnek, hogy a diákok önálló munkájához adjuk ki alapnak, hiszen lehetőséget adnak a történelmi események, az egyes országok összehasonlítására.