Korábban már írtunk a Chronozoom nevű alkalmazásról (ITT TALÁLHATÓ). Elég ambiciózus alkalmazásról van szó, a teljes világegyetem történetét végignézhetjük benne. Elindulhatunk a Nagy Bummtól és befejezhetjük a mai napnál. A rendszer nagy előnye, hogy dinamikusan zoomolhatunk, egyes szakaszokat tehát akár napokra lebontva megnézhetünk, míg akár évmilliók eseményeit is átfoghatjuk egy pillantással.

Most azért említjük meg újra a Chronozoomot mert új szolgáltatással bővült, most már a saját idővonalunkat is elkészíthetjük benne. Definiálhatunk szakaszokat és azok pontjaiban elhelyezhetünk gyűjteményeket. Egy gyűjtemény állhat képekből, videókból, szövegekből és ezek leírásaiból. Kifejezetten könnyű ilyeneket csinálni. Azt, hogy miként is lehet, egy videóban mutatjuk be a Bővebben után. Itt egy példa, amit a biológia faktosokkal közösen készítettünk a pszichológia történetéről. Az oldal nagy előnye még, hogy semmilyen kiegészítő telepítésére nincs szükség hozzá, minden modernebb böngészőben elfut.

A ma bemutatott oldal elsődlegesen a történelmet és társadalomismeretet tanítóknak lehet érdekes. Az oldal neve: 1000 év törvényei (ITT TALÁLHATÓ). A cím kicsit csalóka, hiszen valójában 1003 év törvényeit találjuk itt meg Szent István király dekrétomainak második könyvétől  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényig.

Sajnos keresni nem tudunk az oldalon, de még így is remek forrás lehet a történelemórán, akármelyik korról is van szó. Nagyon jó lehetőség egyéni kutatómunkára (hasonlítsák össze a reformországgyűlések törvényeit az azt megelőzőkkel és az azután következőkkel például). De nem csak a történelemórán kerülhet elő az oldal, hanem akár nyelvtanból is, ahol a hivatalos jogi stílus, a hivatalos nyelvezet kerül szóba. De azt is megnézhetjük, miként változott ez a nyelvezet az elmúl száz évben (amióta magyarul írják a törvényeket).

Izgalmas és a tanításban is jól használható módon népszerűsíti az Office 365 szolgáltatást a Microsoft: elképzelték, hogyan használta volna a programcsomagot Arany János és Petőfi Sándor. IDE KATTINTVA nézhetjük meg, miként leveleznek, Skype-olnak, szerkesztenek közösen dokumentumokat. Megnézhetjük Sándor esküvői meghívóját és a közös honorárium elszámolásukat is Excelben.

Mindez hasonlít a Facebookos márciusi ifjakra, amit a Tényleg történelmi ismeretterjesztő oldalon jelent meg (ITT TALÁLHATÓ). Úgy látszik, Petőfi nagyon alkalmas lehet a korszerűsítésre, hiszen ilyesmi volt a Red Bull Pilvaker is, ahol rappesítették a verseit (ERRŐL ITT ÍRTUNK). Jó hír, hogy 2014-ben is lesz valami hasonló.

Ritkán ajánlunk anyagokat hittant oktatóknak, pedig ők is jó hasznát tudják venni a modern technikának. Október 31. előestéjén ezt a tartozásunkat törlesztjük egy kicsit és nem a Halloweenhez, hanem a Reformáció napjához kapcsolódó oldalakat ajánlunk. Elsőként íme egy térkép, amit magunk készítettünk és a reformáció első másfél évtizedének jelentősebb eseményeit mutatja be (IDE KATTINTVA). A térképet bárki lemásolhatja, kiegészítheti, sőt akár a diákjainknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy folytassák, bővítsék tovább.

Ha már reformáció, akkor érdekes lehet a Luther Márton életéről szóló film (ITT MEGNÉZHETŐ). Akár házi feladatnak is kiadhatjuk, hogy nézzék meg a diákok. Végezetül pedig ITT VAN egy jó bemutató, ami Luther életéről szól, ezt a Kajárpéci Evangélikus Egyházközség honlapján találtuk. Természetesen mindezt nem csak a hittant oktatók, hanem a történelemtanárok is felhasználhatják.

A budapesti Fazekas Mihály Iskola oldalán akadtunk rá erre a remek enciklopédiára, amit az iskola tanárai és diákjai szerkesztenek (IDE KATTINTVA). Klasszikus enciklopédiáról van szó, ami tudományterületek alapján csoportosítja, gyűjti egybe az ismereteket. Mivel ennek az enciklopédiának a kultúra a témája, így természetesen ezzel kapcsolatos ismereteket találunk itt. Megtalálhatók itt a művészettörténeti korszakok az antikvitástól a XX. századig, irodalmi pályaképek hazánkból és a nagyvilágból, egy sokkal rövidebb bejegyzéseket tartalmazó alkotói lexikon, egy műfajokat bemutató gyűjtemény valamint egy verstani és egy retorikai lexikon is.

A szövegek nyelvezete tökéletesen alkalmas az iskolai felhasználásra, nem túl tudományos, de kifejezetten szakszerű. természetesen ez az enciklopédia nem csak segédanyag, megadott forrás lehet, hanem minta is. Nagyszerű projekt lehet egy ehhez hasonlót elkészíteni, amihez egy wiki vagy akár egy közösen megosztott dokumentum is kiválóan alkalmas lehet.

Budapest választ ez a címe Ignácz Károly nemrég megjelent könyvének, amiben a két világháború közötti (és az 1945-ös) országgyűlési és törvényhatósági választásokat mutatja be és elemzi. A könyvhöz egy nagyszerű weboldal is tartozik, ahol nagyon sok érdekes dolgot találhatunk (IDE KATTINTVA). A Történet rovat röviden leírja a választások eseményeit, a Tanulmányok között részletesebb elemzéseket találunk. Számunkra a legérdekesebb mégis a Táblázatok és a Térképek lehetnek. Itt ugyanis az egyes választások eredményeit nézhetjük meg, választókerületre lebontva táblázatokban és térképeken egyaránt.

Budapestiek számára természetesen érdekes, hogy a saját lakóhelyünk vajon milyen beállítottságú volt (hányan szavaztak itt 1922-ben a liberálisokra? nyertek-e mifelénk a nyilasok 1939-ben?). De természetesen egy egész történelemórát is felépíthetünk csak arra, hogy a térképek alapján elemezzük a változásokat a forrásközpontú történelemtanítás elveinek megfelelően.

Ez a hátborzongató mondat volt az Államvédelmi Hivatal (ÁVH) jelmondata és ebben a szellemben hozták létre az ország több pontján kényszermunkatáboraikat. Ezek megismerését segíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának oldala a munkatáborok.hu (IDE KATTINTVA). Érdemes az oldalt felhasználni akár az 50-es éveket tanítva, akár a kommunizmus áldozataira emlékezve.

Találhatunk itt általános leírást a táborok rendszeréről, valamint egyes táborok részletes leírását is. A legtöbbet (természetesen) Recskről tudhatjuk meg. A recski tábornak a 3D-s modelljét is bejárhatjuk, megnézhetjük a barakkokat, az őrtornyokat, az őrök házait. bizonyos szempontból ez többet is megmutat, mint a terület ma, hiszen jelenleg csak egy rekonstruált barakk és egy emlékmű van ott.

Három jópofa eszközt is találtam a Free Map Tools oldalon (IDE KATTINTVA), olyanokat, amiket jól használhatunk földrajz, történelem vagy éppen matematika órán is. A használatukhoz nem kell felinstallálni semmit, elég hozzá az internet kapcsolat és már kezdhetjük is a munkát velük.

Az elsővel egy kijelölt terület nagyságát kapjuk meg (ITT VAN).  A területmérés a térképen a vetület miatt persze nem teljesen egyértelmű, nem mindegy, hogy az egyenlítőtől milyen távolságban van az a terület, amit mérni próbálunk. Érdekes feladat lehet földrajz órán, ha össze akarjuk hasonlítani Grönland és Indonézia területét. Ha kisebb léptékre nagyítunk, ez a probléma nem jelentkezik annyira, itt a területmérésre használhatjuk matematika órán. Megnézhetjük például, hogy mekkora az egyes kerületek pontos területe a fővárosban. Külön érdekes lehet, ha először megbecsültetjük  az eredményt a diákokkal és azután mérünk csak.

Vannak dátumok, amikről tudhatjuk, hogy száz év múlva is szerepelni fognak a történelemkönyvekben. Ilyen 2001. szeptember 11. is,  a terrortámadások után megváltozott a világ, átrendeződtek az erővonalak. De hogyan taníthatunk valamit a diákoknak, ami csak 10 éve történt meg? Gondoljunk bele, hogy nálunk még azon is tudnak vitatkozni, hogy az 1000 évvel ezelőtt élt István király pozitív vagy negatív figura volt-e! Érdemes tehát megnézni, hogyan próbálják ezt az eseményt megtanítani az angol és amerikai iskolákban!

Négy oldalt mutatunk be, mindegyik kicsit más megközelítéssel tanít. A Scholastic oldalán (IDE KATTINTVA) négy kérdést és erre adott négy választ találunk. A válaszok egyszerűen megfogalmazottak, ideálisak ezért nyelvtanításhoz is. Az eseményeket írja le a DOGONews oldal (IDE KATTINTVA), itt a könnyebb megértés kedvéért a nehezebb szavakhoz magyarázatot is fűznek. A legalaposabb a BBC megfelelő oldala (IDE KATTINTVA), itt nem csak események krónikáját találjuk meg, hanem a hátteréről, a hosszú táú következményekről is olvashatunk. Mindezt olyan nyelvezettel, amit a gyerekek is könnyen megértenek.

Firenze szívében található a Galilei múzeum, ha valaki arra jár, érdemes meglátogatnia. Ha azonban nem jár arra, akkor sem kell elkeserednie, mivel a múzeum fantasztikus virtuális kiállítást hozott létre (IDE KATTINTVA). Bebarangolhatjuk a termeket, megnézhetjük az egyes tárgyakat, olvashatunk a történetükről, jelentőségükről. Ennél is hasznosabb viszont a múzeum videótára, ahonnan szabadon felhasználható, letölthető videókat találunk meg.

A videótárban böngészhetünk témakörök alapján (IDE KATTINTVA) vagy éppen ábécé szerint (ITT). A témakörök a következők: tudományos társaságok, asztronómia, számoló gépezetek, kémia és gyógyszertan, rajzoló szerkezetek, elektromosság és mágnesesség, Galilei, térképészet, földmérés, időmérés, mechanika, orvoslás, meteorológia, optika, pneumatika. Nem csak akkor lehetnek ezek hasznosak, ha éppen tudománytörténetet akarunk tanítani, sok olyan koncepciót is bemutathatunk velük, amiket ma is tanítunk.