Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.

Nem kevesebb, mint 300 000 képeslapot bönglszhetünk a Hungaricana Közgyűjtemény portál oldalán (IDE KATTINTVA ). Külön érdekesség, hogy folyamatosan bűvül a kínálat, és akár egy térképen is kereshetünk a képeslapok között. Emellett tematikusan is rendszerezték a tartalmat, azaz ha Híres emberek, vagy természettudományok témában készült képeslapokra van szükségünk, elég kattintani. Ez azonban még mind semmi, hiszen többek között az alábbi gyűjtemények is elérhetőek: A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, vagy éppen a Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.

A Holokauszt egyszerre kihagyhatatlanul fontos és nagyon érzékeny téma. Mind a mai napig meghatározó közös élményünk, amit sok téves információ és ferdítés is terhel. Ezért is lehet fontos, hogy a diákok minél több és minél pontosabb információhoz jussanak róla, hogy valódi beszélgetés tudjon kialakulni erről a történelemórán. Ezt segíti a Holokauszt Magyarországon digitális tananyag (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok forrást, sok interaktív, multimédia elemet és egy teljes tananyagot is találunk a témában.

Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

A természettudományok tanításában ma már mindennapos dolog a számítógépes modellek, szimulációk használata, a humán tudományok területén azért még kevésbé. Ezért is töltött el nagy örömmel, amikor rátaláltunk az Abcug oldalon egy olyan cikkre amiben egy bonyolult társadalmi jelenség a kirekesztés, szegregáció megértését segíti egy számítógépes modell (ITT TALÁLHATÓ). Háromszögek és kockák laknak együtt, de a lakhely választásukat befolyásolja, hogy kik a szomszédok, vajon mennyire? Milyen lesz a városkép, a társadalom képe, ha csak annyit szeretnének, hogy legalább egy magunkfajta legyen a szomszédunk?

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet:

Milyen az izgalmas történelem óra? Erre keresték a választ a National Archives oldalán, ahol rengeteg (tényleg nagyon sok) letölthető, órán használható tananyag található (sajnos angolul). Én magam (bár mezei nyelvtanár vagyok) gyakran és szívesen időzöm ezen az oldalon, különösen nagy kedvencem valamiért a Heroes and villains (kb. Hősök és gazemberek) aloldal, ahol összesen hat tananyagcsomag található - óravázlatokkal, a feldolgozást segítő feladatlapokkal, kérdésekkel és fantasztikusan jól követhető, világos, értelmes szerkezettel. A 20- század ellentmondásos eseményeit dolgozhatjuk fel a tananyagok segítségével (én a legtöbbször a Kennedy és a kubai rakétaválság, illetve a Drezda bombázása anyagokat használom - leginkább végzős diákjaimmal.

A második világháború egyik legvéresebb ostroma Budapestért folyt. A harcok nyomai itt-ott még láthatók a belváros, a Vár házain. Két weboldalt is ajánlunk, amik az esemény feldolgozását segíthetik. A Budapest ostroma nevű oldal ITT TALÁLHATÓ térképekkel, napról-napra lebontott eseménytörténettel, filmhíradó részletekkel és a korabeli sajtó írásaival. Az Utolsó percek művészete blog (ITT TALÁLHATÓ) december 31. és február 14. között közöl dokumentumokat az ostromlott város életéről, naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből.

A világ legrégibb egyetem Cambridge egy ideje már gyűjtögeti a könyveket. Aki elmegy Angliában meg is nézheti, de szerencsére ma már nem kell utazni ahhoz, hogy egy kicsit megnézzük, mi minden is van ott. A Cambridge Digitális Könyvtár (ITT TALÁLHATÓ) könyvritkaságok, kéziratok digitalizált változatát tartalmazza. Az egyes odalakt akár képként le is tölthetjük. A könyveket több gyűjteménybe is rendezték, érdemes azzal kezdeni a keresgélést. megtalálhatók itt Newton és Darwin kéziratai, iszlám és zsidó könyvek gyűjteménye vagy éppen az első világháború katona költőjének jegyzetfüzetei.

A KFKI oldalán akadtunk egy olyan naptárra, ami kifejezetten a természettudományokkal foglalkozik (ITT TALÁLHATÓ), Minden napra olvashatunk arról, hogy milyen híres tudósok születtek vagy haltak meg az adott napon, milyen jeles, a természettudományokhoz kapcsolódó események történtek az adott napon. 1973-ban ezen a napon hunyt el a Kuiper-öv névadója, és 1620-ban ezen a napon született a svájci gyógyszerész Johann Jakob Wepfer. Ha hirtelen kell menni helyettesíteni valahová egy pillantás a tudósnaptárra életmentő lehet.