És most kivételesen nem az olimpiáról lesz szó, hanem csak úgy, megpróbáltunk összegyűjteni néhány oldalt, érdekességet Londonról. Teljesen profin szervezett panorámaképekkel segített virtuális városnézésre mehetünk a London Virtual Tour oldalán, de ha szeretnénk magunk felfedezni a várost egy gigantikus panorámakép segítségével, IDE KATTINTVA ezt is megtehetjük. A Tales of the 20th Century London történelmi kitekintést nyújt, míg egy interaktív játék során a londoni tűzvész idejére tovább utazhatunk a múltba egészen 1666-ig.Internetkapcsolat nélkül is tehetünk egy sétát a városban ha IDE KATTINTUNK, és letöltjük ezt a virtuális sétát tartalmazó interaktív tananyagot. Nem kell mást tennünk, mint felmásolni a gépekre, és már mehet is a játék (45 percnyi elfoglaltság garantált!). Azért egy érdekes londoni olimpiáról szóló projekt csak belefért ... ITT TALÁLHATÓ és címe: Londonban az osztály! Végül íme egy történelmi utazást szervezhetünk magunknak a Sepia Town oldalán (MÉGPEDIG ITT). Kellemes utazást, városnézést mindenkinek!

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

A Microsoft PIL Akadémia második évadának záró konferenciáján rengeteg izgalmas előadást hallhattunk a TeachMeet-en. Ezért úgy döntöttünk, hogy a legérdekesebbekről külön-külön is írunk. Számomra az egyik legzseniálisabb ötletet Ullrich Balázs latintanár hozta, aki a tavalyi PIL Akadémia tagja volt, és a 21. századi készségeket segítségül hívva próbálta meg a szinte lehetetlent: ötödikesekkel megszerettetni a latint! Ehhez egy blogot indított, kerettörténetet talált ki (amelyben a gyerekeket eladták rabszolgának és a félév során fel kell szabadítaniuk magukat), ehhez a történetet is elkészítette, majd erre fűzte fel a félévet. Természetesen itt sem ment minden zökkenőmentesen, nekem nagyon tetszett az az ötlet, hogy a beadott feladatok értéke devalválódott - azaz ha valaki egy nap alatt elkészítette, az 1000 sestertiust kapott érte, de másnap már csak 800-at. Zseniális! A blog ITT TALÁLHATÓ, hátha mást is megihlet, én már gondolkodom valami hasonlóban jövőre!

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból:

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Izgalmas oldalt készített a Google, amit nagyon jól használhatunk, ha az ember hatását akarjuk szemléltetni a Földön. A Google Earth programmal már eddig is körbenézhettünk bolygónkon, de most időutazást is tehetünk. Egybeszerkesztették az 1984 és 2012 között készült műholdfelvételeket így megnézhetjük, hogy miként változott as vidék 30 év alatt. Mindehhez IDE KELL KATTINTANI.

Maga az oldal felkínál pár érdekes helyet, amit érdemes megnézni (erdőpusztítás Amazóniában, Las Vegas növekedése, az Aral-tó kiszáradása stb.). Találunk azonban Magyarországon is izgalmas látványt, kettőt ajánlunk is rögtön. Az egyik egy pozitív példa, a Kis-Balaton létrehozása (ITT LÁTHATÓ), jól megfigyelhető a Hídvégi-tó kialakítása 1984 és 1985 között. A másik egy szomorúbb esemény, a bősi erőmű létrehozása (ITT LÁTHATÓ), amit 1992 és 1993 között tekinthetünk meg.

Pár nap múlva kezdődik az érettségi, két hét múlva pedig sorra kerülnek a természettudományos tárgyak is. Ezekhez mutatunk be pár olyan oldalt, amik nagy segítséget jelenthetnek. Az érettségi felkészítés egyik legnagyobb nehézsége, hogy miközben az anyagot csak egyes témakörönként tanítjuk, maguk az érettségi feladatsorok természetesen komplexek. Össze kell tehát ollózgatni, hogy az elmúlt tíz év feladatsoraiból éppen melyik feladat használható az adott témakörhöz. Szerencsére vannak kollégák, akik ebben segítenek nekünk!

A matematika érettségik témakörönkénti bontását a budakalászi gimnázium honlapján találhatjuk meg (IDE KATTINTVA), válogathatunk a halmazelméleti, trigonometria és hasonló feladatok között kedvünkre. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanára, Gergely Tibor ugyanezt tette meg a biológia érettségikkel (IDE és IDE KATTINTVA), köszönet és hála neki!

Elkövetkezett ez a pillanat is: egy Facebook csoportot ajánlunk. Érdekes, ahogyan a Facebook egy több webes alkalmazás szerepét veszi át, nem csak az e-mailt kezdi kiszorítani, de a csetet is. A most ajánlott oldal öt éve még biztosan önálló webcímmel rendelkező honlap lett volna, egy-két éve blog, most pedig Facebook csoport. Lassan teljesen értelmetlen lesz a Van-e helye a Facebooknak az oktatásban vita, mert minden ezen a platformon lesz és kész.

Ugyan ott még nem tartunk, de ha középkori ábrázolásokat keresünk állatokról, akkor mindenképpen a Medieval Animals Data Network oldalra érdemes ellátogatnunk (IDE KATTINTVA). Lelkes kutatók publikálnak itt állatábrázolásokat kódexekből, festményekből, faragványokról. Minden héten más állat van a központban, most éppen a teve. Érdemes végigpörgetni a képeket, amiket azután nagyon sok dologra használhatunk. Történelemből a korszak ábrázolására, rajzból akár inspirációnak, hiszen enm csak létező, hanem elképzelt állatok is vannak itt (sárkány, egyszarvú). Irodalomból is érdekes lehet egyfelől a kor jellemzésére, az illusztrációk bemutatására, de pusztán csak azt szemléltetni is, hogy mennyi köze lehet a leírásoknak a valósághoz. Izgalmas és gyakran megmosolyogtató megnézni, hogyan ábrázolnak olyan állatokat (pl. elefánt), amit biztosan csak hallomásból ismertek. Biológiából is hasznos lehet, ha sort kerítünk az egyébként gyakran elnagyolt tudománytörténetre.

Nagyszerű új alkalmazással gazdagodott a Classtools.net eddig sem csekély arzenálja. Az új eszköz neve Map Treasure Hunt (IDE KATTINTVA), amivel, mint a névből is sejthető térképes kincskeresést készíthetünk. Az oldalra lépve meg kell adnunk a kalandunk nevét és a játékosoknak szánt instrukciókat, szerencsére az oldalnak nincs gondja az ékezetes karakterekkel. Ezután megadhatjuk az egyes pontokhoz adott instrukciókat, kérdéseket és a helyet is, ahová a térképen mutasson. A helyet vagy a név vagy geokód megadásával tehetjük meg.

Ha elkészültünk, kapunk egy linket, ahol elérhető lesz a kincsvadászat. Egy a görög kultúráról készített például IDE KATTINTVA érhető el. A lejátszáskor vannak könnyebb és nehezebb pontok, ez határozza meg, hogy milyen nagyításban lehet látni őket. Az egyszerűbbeket már magasról is észrevesszük, a piros hátterű nehezeket csak nagy nagyításban. Nem csak arra használhatjuk, hogy mi magunk készítsünk ilyeneket a diákoknak, az is érdekes feladat lehet, ha egymásnak csinálnak feladatokat.