Jelenleg is zajlik az ELTE-n a Természettudományok tanítása korszerűen és vonzóan elnevezésű konferencia. ugyan én is ott voltam az előadók között, de ezúttal nem az IKT-ról, hanem az integrált természetismeret tzantárgyról és annak hatékonyságáról beszéltem. Beszélt viszont az IKT-ról barátunk Főző Attila rögtöbn két alkalommal is.

Mindkét előadásában valamilyen igazi technikai újdonságot mutatott be, olyat, aminek oktatási alkalmazása még csak mostanában kezdődik. ITT TEKINTHETŐ MEG előadása melynek címe: A kiterjesztett valóság (AR) lehetőségei a kémiaoktatásba; ITT PEDIG AZ, amelyik a Geolokációs alkalmazások - kémiaoktatás az iskolán kívül címet viseli. Érdemes mindkettőt megtekinteni!

Sokat beszéltünk már azokról az eszközökről, amiket néha osztálytermi visszajelző rendszernek, néha feletető rendszernek, néha pedig szavazórendszernek neveznek.Noha általános a vélekedés, hogy ez az eszköz lehet a következő nagy dolog az oktatásztechnikában, lényegesen lassabban terjed, mint például az interaktív táblák. Hasonlóan az interaktív táblához ennek is elég megtévesztő az elnevezése, hiszen sokkal többre lehet használni, mint a tesztelés vagy feleltetés. ITT OLVASHATÓ egy izgalmas módszertani útmutató angol nyelven. Lassabb elterjedés egyik oka lehet az eszközök ára is. Általában nem olcsó holmikról van szó, vagy ha olcsók, akkor elég visszafogott képességűek.

Most azonban itt van egy olyan eszköz, amivel komolyabb beruházás nélkül lehet szavazórendszerünk. A Socrative rendszer (IDE KATTINTVA) jelenleg béta-teszt állapotában van, bárki regisztrálhat rá. jelen pillanatban weben át és android eszközökről érhető el, ami azt jelenti, hoigy a diákok használhatják az okostelefonjaikat vagy a tabletjeiket is. A rendszerben lehetőségünk van azonnali kérdéseket feltenni, vagy előre összeállított kvízeket készíteni. A működéshez temészetesen internet kapcsolatra van szükség.

Korábban írtunk már azokról a képekről, amik a Fortepan amatőr fotóit helyezik a mai környezetbe (ITT). Amikor még csak azt láttam egyszerűen csak le voltam nyűgözve és szomorkodtam, hogy ilyet csinálni azért csak egy valódi profi tud. Azután rátaláltam a Dear Photograph nevű oldalra (ITT VAN), ahol pontosan ilyen, a régi képet a mai környezetbe helyező képeket gyűjtenek össze.

Kiderült, hogy nem is igazi ördöngősség a dolog, így aztán gyorsan készítettem egyet a telefonommal, alant látható nagyobban. Elindulhatnak hát a diákok fényképezőgéppel vagy mobillal és régi fényképekkel felszerelkezve. Nagyszerű helytörténeti projekt lehet ilyen képeket csinálni, azután esetleg elhelyezni a Google vagy Bing térképen. De az is izgalmas lehet, ha egy élőhely aszpektusait úgy mutatjuk be, hogy így illesztünk egymásba képeket.

Minden valószínűség szerint még csak most kezdjük kitalálni, hogy mi mindenre is lehet használni az okostelefonokat. Ahogy a számítógépekről vagy akár az internetről sem gondolta senki, hogy ennyi mindere használható lesz, a mobilok felhasználásában is lesznek még grandiózus áttörések.

Ennek az előszele lehet például a RemoteDroid program (ITT AZ OLDALA). Használatához egy programot kell telepítenünk a számítógépre és egy alkalmazást az androidos telefonra. Csak akkor tudjuk használni, ha a két eszköz ugyanazt a Wi-Fi hálózatot használja. Ha ez megvan, indítsuk el a programot a gépen, ez kiírja a gép IP-címét. Ezt a címet kell megadnunk a telefonos alkalmazásnak és már működik is minden. A telefon képernyője touchpadként működik, az egeret irányíthatjuk vele. Ha kell, a telefon billentyűzetét is használhatjuk a számítógépé helyett. Ez utóbbi különösen hasznos lehet interaktív táblához. Ha a leírásból nem egyértelmű, ez a videó talán segít:

2011 a kémia éve, ezért is gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni egy csokorravalót olyan mobiltelefonra telepíthető alkalmazásokból, amik valamiképpen kémiával kapcsolatosak. A programok Android operációs rendszerű telefonokra telepíthetők, könnyen használhatjuk őket az órán. Végre nem azért kell szólni a diákoknak, hogy tegyék el a telefonjaikat, hanem azért, hogy vegyék elő.

A Periodic Table Droid egy minden igényt kielégítő periódusos rendszer a telefonra. Végignézhetjük a periódusos rendszert és természetesen bőségesen kapunk információt az egyes elemekről. Rendszerezhetjük az elemeket nevük, rendszámuk, bármilyen tulajdonságuk alapján. ITT EGY VIDEÓ a programról, és IDE KATTINTVA található meg az Android Marketen.

Molekulák rajzolására használható a Molpad (ITT VAN) és a DCE Chempad (ITT VAN). Megrajzolhatjuk a molekulát az ujjunkkal, majd megkapjuk azt is, mekkora a moláris tömege, az előbbi alkalmazással még kereshetünk is a gyakoribb anyagok között

Sokan mondogatják, hogy az okostelefonok hozzák el a következő nagy áttörést az IKT használatban, de mintha még nem találták volna ki, hogy pontosan miként. Ha végignézzük a telefonos applikációkat a legnagyobb réászük játék és nagyon kell keresni, hogy olyat találjunk, aminek a tanításban, a tanulásban hasznát lehet venni.

A Homework ilyen alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ az Android Marketben). A felhasználó rögzítheti benne az órarendjét (A és B héttel), az egyes órák házi feladatait, esedékességük időpontjával, a vizsgák, dolgozatok időpontját. Mindezeket egy jól kezelhető és átlátható felületen nézhetjük végig. Az egyes tárgyakhoz még a tanárok névjegyét is hozzákapcsolhatjuk.

Alig több mint egy hónapja jelent me Kis-nagy IKT könyv című kiadványunk (ITT TALÁLHATÓ), amiben különféle pedagógiai helyzetekben használható IKT megolásokat mutattunk be. Azóta már több mint kétezren töltöttek le a pdf fájlt.  A pdf formátum kiválóan alkalmas nyomtatásra és a monitoron olvasásra is, a mobiltelefonok és a könyvolvasók viszont nem igazán kedvelik. A pdf formátumot ugyanis nem lehet a nagításnak megfelelően áttördelni, ez pedig megnehezíti az olvasást ezeken az eszközökön. Nem véletlen, hogy a különféle könyvolvasó kütyük és az okostelefonok ilyen programjai a pdf helyett valamilyen e-könyv formátumot használnak. Most ilyen változatban is közreadjuk a kiadványt.

Az e-könyv letölthető az álábbi linkről, vagy a cikk mellett található QR kód használatával is.

Egyre több gyerek zsebében lapul okostelefon, amelyeket sokan (én is) sokáig tiltottunk, hiszen Facebook-oznak az órán. Aztán arra gondoltam, hogy mi lenne akkor, ha megpróbálnánk ezt kihasználni. Úgyhogy eldöntöttem, hogy megengedem a telefonok használatát órán (nem kell kikapcsolni, eltenni), és megpróbálok élni azzal, hogy a gyerekeknél internetre kapcsolódó, órán minden különösebb nehézség nélkül használható gyakorlatilag számítógép van. A kérdés természetesen az, hogy mire és hogyan használjuk. Mai kísérletem: egy új, viszonylag nehéz szöveget olvastunk (angolul), és itt mindig hosszadalmas, amíg az új szavakat,kifejezéseket összegyűjtjük úgy, hogy mindenkinek az új szavaira sor kerüljön. Ha viszont csinálunk egy Titanpad-ot (IDE KATTINTVA lehet megtanulni, hogyan), akkor a gyerekek, miközben olvasnak, a telefonjukba gépelve folyamatosan küldhetik a számukra új kifejezéseket a közös felületre, amit interaktív táblára vetítek. Így mindenki új kifejezései sorra kerülnek, megjelennek, de nem vesztegetünk időt arra, hogy ezeket közösen összegyűjtsük. Eredmény: 10 perc alatt egy teljes lista, amit egyébként 25 percig tartott volna összeszedni (és csak a fele jött volna össze).

Érdekes eszköz a Twitter, kezdetben nem sok értelmét láttam, de ahogy használni kezdtem egyre több és több lehetőséget érzek benne. A rövid 140 karakteres üzenetek jók lehetnek a szakmai fejlődésre (erről szól az IKT Akadémia egyik anyaga), de felhasználhatjuk az instant kommunikációban rejlő lehetőségeket is. talán sokaknak ismerős az SMS-fal, egy kivetítő, ahol megjelennek az adott számra küldött SMS-ek, nagy rendezvényeken gyakran használják. A Twijector oldal segítségével (IDE KATTINTVA) tulajdonképpen a saját Twitter falunkat készíthetjük el.

Az oldalon nem kell mást tennünk, mint egyszerűen megadni azt a hashtaget, amit követni akarunk és már sorjáznak is valós időben a twitek (magyar nevükön csiripek) egy szép, egyszerű felületen, amit könnyen kivetíthetünk. Persze ehhez jó lenne tudni, hogy mi az a hashtag. Nem más, mint egy speciális címke, amivel megjelöljük, hogy az adott Twitter üzenet (csirip) mire vonatkozik. A könnyebb értelmezés kedvéért az ilyen címkék elé agy # jelet raknak (ennek a neve hash mark, magyarul számjel). Példának okáért a #huedchat címkével ellátott csiripek a magyar oktatással kapcsolatosak. Egy ilyen Twitter-falat sokféleképpen használhatunk fel.

Akár tetszik nekünk, akár nem, az okostelefonok egyre inkább a mindennapjaink és az iskolai mindennapok részei is lesznek. nekünk személy szerint inkább tetszik. Különösen, hogy mindenki számára elérhetővé vált az App Inventor platform (IDE KATTINTVA), amivel bárki készíthet alkalmazást Androidos telefonokra.

Elsőre talán ijesztőnek tűnhet, hogy egyszerre kell három programnak futnia (böngésző, java blokkszerkesztő és telefon emulátor), de ha kicsit rászán az ember némi időt, akkor könnyen rakhat össze izgalmas dolgokat.