gyakran nem is jut eszébe az embernek, hogy a mindennapivá váló eszközök milyen jól használhatóak a tanításban is. A minap jöttem rá erre, amikor kiderült, hogy a diákok mobiltelefonjainak jelentős részén (jellemzően a drágábbakon) nem csak kamera van, amivel kísérleteket lehet rögzíteni, hanem olyan kamera is, ami a megszokottnál sokkal sűrűbben képes képeket készíteni (akár 60 képet másodpercenként). Amikor egy ilyen filmet visszajátszunk, akkor természetesen lassított felvételt kapunk és ez a lassított felvétel kifejezetten hasznos lehet, ha a természeti folyamatokat akarjuk vizsgálni. Kifejezetten jó hasznát vehetjük a gázok és folyadékok viselkedésének tanulmányozásakor, vagy éppen ha a mozgásokat akarjuk megértetni.

Czékmán Balázs kutatását ajánljuk ma minden kedves TanárBlog olvasó figyelmébe. Ahhoz, hogy megtaláljuk a digitalizáció pontos helyét a közoktatásban, fontos, hogy minél több gyakorlat, tapasztalat és tudás halmozódjon fel. Ezen az úton - véleményem szerint - a lokális, és nem a globális tudás lehet a legizgalmasabb. Ahhoz, hogy valódi változás legyen, először a változás igényének kell megfogalmazódnia, és ahhoz lehet kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást. Érdekes lenne kipróbálni, hogy mi történne, ha az iskolákra és a tanári közösségekre bíznánk, hogy saját digitalizációs programot dolgozzanak ki, és ehhez csak segítséget, képzéseket és ajánlásokat fogalmaznánk meg állami szinten (tudom, álnaiv a feltevés, de mégis le kellett írnom). Czékmán Balázs írása (amelynek címe: Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások) egy hasznos mérföldkő és jelentés lehet ezen az úton, (IDE KATTINTVA ) érhető el.

A NASA oldalán találhatunk egy izgalmas alkalmazást, amivel kiterjesztett valóságban csodálhatunk különféle űreszközöket. IDE KATTINTVA Androidra, IDE KATTINTVA Apple eszközökre. Használatához ki kell nyomtanunk EZT a jelet, amit azután az asztalra vagy éppen a kezünkre kell leraknunk. Ha ezután erre irányítjuk a telefont, a képen megjelenik a választott eszköz, a műhold, marsjáró vagy éppen hordozórakéta. A képet forgathatjuk, nagyíthatjuk, körbe is járhatjuk.

Sokan kezdik a tanévet iskolai kirándulással, erdei iskolával, nekik (is) gyűjtöttünk egy csokorba olyan oldalakat és alkalmazásokat, amik hasznosak lehetnek, ha a falakon kívülre merészkedik az iskola.

• Hazánk földtani térképe (ITT) segít abban, hogy pontosan lássuk, milyen területre is megyünk.
• A Geománia nevű oldal (ITT) pontos leírásokat ad minden környék ásványi lelőhelyeiről.

Havassy András írása

A tanév utolsó óráján megkértem diákjaimat a szokásos év végi kérdőív kitöltésére. A válaszok önmagukban is értelmezhetők, de többet mondanak a háttér – az órák menetének, munkaformáknak és módszereknek – ismeretében. Ezekről szól a blog korábbi bejegyzéseinek többsége. A kérdőívezés részletesebb leírása és a korábbi adatfelvétel eredménye itt olvasható.

A kérdőív kitöltését egy rövid magyarázat előzte meg (miért kérem, nem kötelező, névtelen, néhány praktikus információ).

Szinte mindenki ismeri és szereti is a Geogebrát, ezt a remek matek programot, ami egy egyetemi szakdolgozatból nőtte ki magát világjelenséggé. Az ingyenes program nagyban megkönnyíti a matematikai szemléltetést akár függvényekről, akár geometriáról van szó. A napokban azonban a meglevők mellett három izgalmas mobilos változatára is rátaláltunk: A Geomerty Calculator (Androidra, iOS-re) tulajdonképpen egy Geogebra, amit mobilra, érintőképernyőre optimalizáltak és ebben a környezetben is gyorsan, könnyen használható.

Remek mobilos virághatározóra akadtunk, ami ilyenkor az erdei iskolák, iskolai kirándulások idején kiváló szolgálatot tehet. IDE KATTINTVA érhető el az alkalmazás Android telefonokra. Segítségével könnyen azonosíthatók a leggyakoribb virágok, a virág alakja, szerkezete és az élőhely alapján. A fajokról tudományos részletességű leírást is kapunk.

Remek játék az Euclidea, ami weben és mobiltelefonon is játszható (ITT AZ OLDALA). Mint a név is utal rá, szerkesztenünk kell, mégpedig euklidészi módon. Nem csak a feladatok adottak, hanem az is, hogy hány lépésből kell megoldanunk őket. Az egyszerű dolgoktól, mint a szögfelezés a kifejezetten összetettekig lépkedhetünk előre. Ahhoz képest, hogy annak idején nagyon nem kedveltem a geometriát, most egy délutánt eltöltöttem vele és biztos vagyok benne, hogy sok diák is így lesz vele. Remek lehet szorgalmi feladatnak vagy akár időkitöltőnek, ha valaki gyorsabban végezne, mint a többiek.

Egy volt tanítványom ajánlotta a figyelmembe ezt a két kémiai alkalmazást, amik ugyan nem tökéletesek, de biztosan ígéretesek. Mindkettőt a Thix nevű cég készítette. A Beaker látványosabb, de kicsit kevesebbet tud (ITT VAN az Androidos változat), a Chemist, ha fizetünk érte egészen komoly kémiai szimulátor (EZ ITT VAN). Különféle anyagokat ereszthetünk össze, és megnézhetjük, hogy mi minden történik. Nem tökéletes a dolog, sok helyen bele lehet kötni a kémiába, de a lehetőségek, amik benne vannak igazán izgalmasak.

A digitális történetmesélés egyik legjobb eszköze az animáció, a rajzfilm. Nagyon sok eszköz közül válogathatunk erre a célra, az egyik ilyen a Google Toontastic nevű mobil alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ). Ebben válogathatunk meglevő hátterek és karakterek közül, de akár a sajátjainkat is elkészíthetjük. A karaktereket három dimenzióban jeleníti meg az app, így is mozgathatjuk őket. A felvétel egyszerű, kiválasztjuk a jelenet szereplőit és azokat mozgatjuk, miközben felvesszük hangot is. Pár perc alatt meg is van egy-egy jelenet, a vége pedig egy rendes kis rajzfilm.