Éppen egy órámra készültem, és több országról próbáltam érdekes adatokat gyűjteni. Régi kedvencem az Information is beautiful nevű oldal (ITT ÍRTUNK róla), most egy órai használatát szeretném leírni (nem csak angolórán működik, én is magyarul használtam). A sok kép közül én azt választottam, amelyik a 'Valamiben minden ország a legjobb' címet viseli, és feírtam az interaktív táblára 10 adatot (pl. a legtöbb orvos, vagy éppen az 1 főre jutó sorozatgyilkosok száma) és a gyerekeknek találgatniuk kellett, hogy vajon melyik ország lehet (ha nem is tudták az országot, annyit megtippeltek, hogy afrikai, vagy fejlett ország a válasz). Ezután mellétettem az országokat (de nem a megfelelő sorrendben) és meg kellett próbálniuk összepárosítani a tényeket most már a megadott országokkal. Végül megnéztük a választ, és ellátogattunk az oldalra, hogy néhány további érdekességet is megnézzünk. Az infografika ITT TALÁLHATÓ, mellélten pedig az a nagyon primitív, SMART Notebook szoftverben készült anyag, amit használtam - nem Notebook tananyag minta, inkább illusztráció!

A földrajztanár számára kevés unalmasabb, időrablóbb és fárasztóbb munka van, mint a vaktérképes dolgozatok javítása. Márpedig a topográfiai ismeretekre szükség van, olyan alap az, mint az ABC az olvasáshoz. A Smart Response interaktív feleltető rendszer igazi szuperhősként jön itt a segítségünkre. Nem csak nekünk nem kell javítanunk, hanem azonnal meg is kapják az eredményeket a diákok.

A mellékelt Notebook állomány egy Európa tengereit ellenőrző vaktérképes dolgozat. Az első oldalon található a térkép, számmal jelölve a nevek, betűvel a helyek. A második oldalon indíthatjuk a felmérést, majd lépjünk vissza az első oldalra, hogy a diákok lássák a kivetített térképet. Ha lejárt az idő, a második oldalra lépve leállíthatjuk a felelést és már készen is vagyunk.

Korábban írtunk a Galaxy Zoo nevű kezdeményezésről (ITT), ahol a galaxisok felismerésében és osztályozásában vehetett részt bárki. A dolog miközben jópofa szórakozás még tudományosan is fontos.

Az Old Weather oldalon (IDE KATTINTVA) szintén segíthetünk a tudósoknak, ezúttal a klímaváltozás kutatóinak segíthetünk, mégpedig úgy, hogy a brit haditengerészet hajónaplóit segítünk értelmezni. Talán furcsának tűnhet, hogy mi köze van ennek a klímaváltozáshoz, pedig valóban nagyon fontos dologról van szó. Ahhoz, hogy tudjuk, miként változik az éghajlat tudnunk kell, hogy milyen volt korábban. Ehhez pontos adatokra, potos mérésekre van szükség. Ilyenek vannak is, a hajónaplókban.

Izgalmas kísérletbe kezdett Tóta W. Árpád az Index Pulitzer emlékdíjas újságírója. Úgy gondolta elkészíti a hírek gyerekeknek szánt változatát, így született meg a Magyar Gyermek, az okos gyerekek lapja. Eddig két szám készült el, ezek le is tölthetők ITT és ITT.

Az újságokat alapos tesztnek vetettem alá, odaadtam kilenc éves kisfiamnak. Nagyon lelkesen olvasta őket és sokat beszélgettünk róla. Sajnos, a szerző hangsúlyozza, hogy nem ígéri, hogy rendszeres lenne a dolog. Pedig biztosan lenne olvasója bőven.

Az Interactives oldal (ki gondolná) különféle interaktív anyagok gyűjteménye, sajnos csak angolul (ITT TALÁLHATÓ). Az itt található interaktív anyagok mind nagyon magas színvonalúak és ötletesek is.

Tantárgyak szerint csoportosítva keresgélhetünk. A hagyományos tantárgyakon túl még egy mozgókép-kultúrával kapcsolatos anyagot is találhatunk, amiben akár a maguk filmjeleneteit is rendezhetik a diákok. Érdekes megközelítése a történelemnek az az anyag, ami a civilizációk összeomlását mutatja be. A matektanároknak érdekes lehet a mindennapi matek anyag. Kémiából izgalmas lehet ahol az elektronpályákat építhetjük fel egyes elemekre.

Mekkora lenne a Hold, ha Budapesten lenne a közepe? Mekkora lenne a Kínai Nagy Fal, ha Nyékládházáról indulna? Mekkora lenne Babilon, ha Lajosmizsén volna? Izgató kérdések ezek és már nem kell töprengenünk rajta, mert a BBC Dimensions oldalán (IDE KATTINTVA) megkaphatjuk a választ.

Csak ki kell választanunk a vizsgálandó objektumot és be kell írnunk a település nevét és már láthatjuk is az eredményt. Érdemes játszani vele, mert nagyon elgondolkodtatóak az eredmények.

Nagyon kedves nekünk, ha kollégák által küldött webszeleteket oszthatunk meg itt a TanárBlogon. Ma egy földrajz tanításához használható remek oldalt kaptunk, a neve Topomania (IDE KATTINTVA található), és sok nyelven játszható (sajnos magyarul éppen nem, vagyis igen, csak az instrukciók vannak angolul). Interaktív táblán kiválóan játszható játékokat is találunk az oldalon (pl. főváros-keresésest, vagy éppen kontinenseken összekevert országokat kell a helyükre tenni stb). Szóval érdekes, vicces, és rendkívül hasznosnak is tűnő oldalt kaptunk Máthé Veronikától! Köszönjük, és bíztatunk mindenkit, hogy küldjön még.

Most egy telejesen offline eseményt szeretnénk népszerűsíteni, ami viszont a természettudományokat tanítóknak és az az iránt érdeklődő diákoknak izgalmas lehet. A Budapest Science Meetup kötetlen, de szakmailag színvonalas előadásokat, találkozási lehetőséget kínál az érdeklődőknek. Tanároknak jól jöhet, hogy felfrissítsék ismereteiket, a diákoknak pedig, hogy megismerkedjenek a kutatás, a tudomány világával.

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel. Kontakt: twitter, mail: BpScienceMeetup [at] gmail.com.

Részletesebb információ ITT TALÁLHATÓ.

A gólyák a közkedvelt madarak közé tartoznak (ahogy a bogarak között a katica). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehér gólya adatbázisa sok amatőr madarász megfigyeléseit és adatait foglalja össze. Az adatbázis egy interaktív térképet is tartalmaz (IDE KATTINTVA), amiben különféle mutatók szerint vizsgálhatjuk hazán gólyaállományát. Megnézhetjük, hol fészkelnek (villanyoszlopon, tornyon, fán), hány fiókát nevelnek és hány magányos egyed van.

Izgalmas projektet lehet szervezni tavasszal, ha a saját lakókörzetünk környékén gyűjtenek adatokat majd azt hasonlítják össze a megye és az ország adataival.

Mindig csak mondogatjuk, hogy az internet, a webkettő olyan lehetőségeket rejt magában, amit még talán elképzelni sem tudunk. Olyan ez, mint egy új kontinens meghódítása, partraszálltunk, talán már kezdünk elmerészkedni a biztonságos kikötőtől, de még nem tudjuk igazán, mekkora is ez a föld, mi az, ami aprócska sziget és mi az, ami egy egész kontinens? Azt már régóta tudjuk, hogy az új technika az adatfeldolgozás és megosztás sebességében, a kooperációban és kollaborációban, a felhasználók által generált tartalomban, a laikus és a szakmai erőforrások közös használatában hatalmas lehetőségeket rejt, de ritkán láthattunk olyan alkalmazást, ami ezt bizonyítja is.

Az Eye On Earth (IDE KATTINTVA), a Bing térképekre épülő európai környezetvédelmi alkalmazás ilyen. Az oldalon a levegő- és a fürdővizek minőségét követhetjük kontinensünkön. Az állomások adatai egy órával a mérés után már megjelennek. Az oldal használatát videóban mutatjuk be: