Szeptember eleje az osztálykirándulások egyik szokásos időpontja. Jó alkalom lehet ez arra is, hogy felkeltsük a diákok érdeklődését egy remek hobbi, az ásványgyűjtés iránt. Az ásványgyűjtés nem túl nehéz dolog, nem szalad el, nem bújik el, keresni kell és ott van. Az egyetlen fontos dolog, hogy tudjuk, hol kell keresni. Ebben lehet segítségünkre a Geománia oldal (IDE KATTINTVA). A lelkes amatőrök által fenntartott oldalon megtalálhatók hazánk lelőhelyei és az ott található ásványok leírása is.

IDE KATTINTVA találhatjuk meg az egyre bővülő listát, ahol a hegységek, tájak szerint kereshetjük meg az egyes helyeket. Minden helyről kapunk egy pontos geológiai leírást, a megközelítés mikéntjét valamint egy listát arról, mire számíthatunk ott. Minden lelőhelynél fotókat is találunk magáról a helyről, esetlegesen a környező látnivalókról. mindezeken túl még az ott található ásványokat is megnézhetjük fotón, ami segíti a pontos meghatározást. Fantasztikus és hasznos gyűjtemény a Geománia, érdemes megnézni!

Hasznos és érdekes alkalmazás a Google StreetView .... Nem hiszem, hogy ezzel drámaian újat mondtam volna, hiszen a mindennapokban is megkönnyít eligazodni a világban. Megnézhetjük, hogy néz ki az orvosi rendelő, ahová megyünk, vagy éppen milyen a környéke egy szállodának, mielőtt elutazunk. Természetesen az oktatásban is remekül használható (pl. a GeoGuessr nevű játékkal együtt - erről ITT ÍRTUNK). Ma egy gyűjteményt ajánlunk, amely érdekes helyeken barangolhatunk. Mindez IDE KATTINTVA érhető el, szépen tematizálva. Szervezhetünk például osztálykirándulást Angliába, 8 vagy akár 15 állomással, de akár az óceánok mélyére is lenézhetünk.

Ezt a bejegyzést nyílttengeri agyagos, agyagmárgás aleuriton ülve írom éppen, házunk ugyanis a kiscelli agyag nevű alapkőzetre épült. És mindezt honnan tudom? Természetesen Magyarország földtani atlaszából, ami végre a weben is elérhető (IDE KATTINTVA) a Földtani Intézet honlapján az atlaszon kívül még más térképek is vannak, azokat is érdemes megnézni (IDE KATTINTVA).

Az atlasz nem csak azt mutatja meg, hogy milyen kőzet van egy adott helyen, hanem a geológiai tanösvényeket is jelöli. Megtalálhatók még a térképen a földtani látványosságok is és ezekhez részletes leírás is tartozik. Ezeken felül még a hőforrások, termálfürdők is jelölve vannak. Ha kirándulásra, erdei iskolába indulunk, érdemes ránézni a térképre, lehet, hogy van egy meglátogatásra váró tanösvény a közelben. Ha a környéket akarjuk részletesen bemutatni, akkor is hasznos leht, ha tudjuk, milyen kőzetek találhatók meg a környéken.

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Szeretjük nézegetni a csillagokat. Ez már csak így van. Szerencsére nem kevés erre szakosodott mobilalkalmazás tölthető le, illetve tehetjük mindezt egészen professzionálisan a Microsoft Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK róla). A Nakshart (ITT TALÁLHATÓ) pont az ellenkezőjét ígéri - rendkívüli egyszerűség, ugyanakkor visszafogott vizuális felhasználói élmény. Nem kell mást tennünk, mint engedni az oldalnak, hogy a számítógépünk IP címéhez hozzáférhessen, ezek alapján a Nakshart azt a képet generálja nekünk, amit éppen a fejünk felett láthatunk. Nagyíthatunk, kicsinyíthetünk a képen, sőt még pillanatképet is készíthetünk róla. Kifejezetten vicces és nagyon egyszerű, még angolórán is működött!

Folytatjuk PIL Akadémisták anyagainak megosztását, ma Szabóné Várdai Brigitta földrajzórájáról számolunk be, amelyben Indiáról tanultak és az alábbi IKT eszközöket használták: Microsoft Office PowerPoint, AutoCollage, projektor, puzzlemaker.discoveryeducation.com (number double). A tapasztaltakról a lapozás után számol be Brigitta!

Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Idősebbeknek biztosan vannak emlékei a diafilmekről. Régebben minden gyerekes alapfelszereléséhez tartozott egy jókora, forróságot árasztó vetítő és a sok tekercs rajta a képekkel és a szövegekkel. Az OSA Archívum honlapján több ezret gyűjtöttek egybe ezekből a régi filmekből (IDE KATTINTVA), ahol mindet meg is nézhetjük. Szerencsére a filmek címkézve is vannak, így témakörök alapján is kereshetünk közöttük, de természetesen a kiadás éve szerint is kutakodhatunk.

A filmek között vannak olyanok, amik akár egy az egyben is felhasználhatók a tanításban például az erdők gombáit bemutató (ITT), vannak remek mesék, például Gulliver (ITT). Igazi ínyencsége viszont az 50-es évek propaganda diasorozatai (ITT VANNAK). Idéznénk is a begyűjtésről szóló remek darabból: