A Smartypins egy zseniális új játék a Google-től, ahol (sajnos csak angol nyelven) próbára tehetjük földrajzi és kulturális tudásunkat. A játék annyiból áll, hogy kapunk 1500 km-t, maj kérdéseket, (pl. hol található az ókori világ 7 csodája közül az egyik), majd odadob a játék a térképre (a példa esetében Egyiptomba). Itt meg kell keresnünk pontosan, hogy hol is található a kérdésre a válasz. Picit idegesítő, hogy 15 másodpercig visszaszámol a játék, ha előbb válaszolunk, akkor plusz pontokat ad, ez kellemetlenül sürget. Szóval odabökjük a választ, ahová szeretnénk, majd a játék kiszámolja, hogy hány kilométert tévedtünk, és ezt az összeget levonja a kezdeti 1500 km-ből. A játék lényege: milyen messzire tudunk jutni mielőtt elveszik az összes kilométerünk?

Idén májusban nyílt meg a soproni természettudományi múzeum, pár órára. nyolcadikosokkal voltunk Sopron mellet erdei iskolában, ahol ez volt a projekt, amin az egész évfolyam dolgozott. A három napos programban szépen működött együtt a technika és a terepmunka. Az alábbi videó megmutatja, milyen is lett a kiállítás, utána pedig részletezem, miként folyt a munka és milyen szerepet kaptak benne az IKT eszközök.

A térképeket mindenki szereti, aki még nem, az pedig meg fogja szeretni idővel, főleg, ha ellátogat a Land of Maps oldalra (IDE KATTINTVA). Naponta egy-két újabb térkép jelenik az oldalon, mindenhonnan és mindenféle. Találunk itt a már jól megismert nyelvi térképek közül (hogyan mondják a sajtot Európa országaiban stb.), az ilyeneken mindig kiugrik Magyarország. De van itt megdöbbentő térkép a szívbetegségek előfordulásáról, a férfiak és nők arányáról vagy akár arról, hogy a világ országaiban mennyi a kötelezően kiadandó szabadság.

Október 24. és 26. között rendezik a természettudományokat (és informatikát és matematikát) tanító tanárok legnagyobb európai konferenciáját a Scientix 2-t Brüsszelben. A három napos rendezvényen előadások, kerekasztal beszélgetések, bemutatók, ötletbörzék követik egymást. Összesen 500 tanárt várnak az eseményre, amiről részletek itt olvashatók. Ami a legfontosabb, hogy 200 tanárnak fizetik a szállását és utazását is, erre jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. A jelentkezőket az országok között arányosan és a jelentkezések sorrendjében választják ki, ezért érdemes hamar regisztrálni.

Tanítás közben gyakran veszem elő régi egyetemi jegyzeteimet, vagy azért, mert utána akarok nézni vagy azért, mert kiemelkedő tehetségű vagy érdeklődésű diákjaim kezébe adom. Ahogy telnek az évek úgy lesznek ezek a könyvek egyre elavultabbak, de azt nem látom, ahogy gyakorló tanárként pár évente frissíteném az egyetemi jegyzeteimet. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam az ELTE Reader nevű oldalra (és mobil applikációra is) (ITT TALÁLHATÓ), ahonnan egyetemi jegyzetek érhetők el pdf formátumban.

Korábban már írtunk a Chronozoom nevű alkalmazásról (ITT TALÁLHATÓ). Elég ambiciózus alkalmazásról van szó, a teljes világegyetem történetét végignézhetjük benne. Elindulhatunk a Nagy Bummtól és befejezhetjük a mai napnál. A rendszer nagy előnye, hogy dinamikusan zoomolhatunk, egyes szakaszokat tehát akár napokra lebontva megnézhetünk, míg akár évmilliók eseményeit is átfoghatjuk egy pillantással.

Most azért említjük meg újra a Chronozoomot mert új szolgáltatással bővült, most már a saját idővonalunkat is elkészíthetjük benne. Definiálhatunk szakaszokat és azok pontjaiban elhelyezhetünk gyűjteményeket. Egy gyűjtemény állhat képekből, videókból, szövegekből és ezek leírásaiból. Kifejezetten könnyű ilyeneket csinálni. Azt, hogy miként is lehet, egy videóban mutatjuk be a Bővebben után. Itt egy példa, amit a biológia faktosokkal közösen készítettünk a pszichológia történetéről. Az oldal nagy előnye még, hogy semmilyen kiegészítő telepítésére nincs szükség hozzá, minden modernebb böngészőben elfut.

Látványosan szép térképeket találhatunk az Aqueduct Commodities oldalán (IDE KATTINTVA), ahol azt tekinthetjük meg, hogy az egyes haszonnövényeket hol milyen mennyiségben termelik. Választhatjuk az egyes növényeket, de a haszonnövények csoportját is (gabona, takarmány, gyümölcs stb.). Nagyon látványos, hogy mit hol találunk meg és magyarázza az egyes országok mezőgazdasági felépítését is. A színek azt mutatják, hogy mennyire vízigényes a termelés az adott területen. Az oldal elsődleges célja, hogy a hatékony vízhasználatra hívja fel a figyelmet, így az egyes növényeknél azt is olvashatjuk, hogy egy tonna előállításához hány köbméter vízre van szükség.

A másik térképen (IDE KATTINTVA) azt nézhetjük meg, hogy mennyire veszélyeztetett a vízügyi helyzet az egyes helyeken, majd lebontva azt is, hogy mik a veszélyforrások. Megnézhetjük, hogy mely területek vannak áradásnak kitéve és melyeket fenyegeti az aszály. használhatjuk demonstrációra is a térképet, de érdemes lehet azt a feladatot is kiadni, hogy a térkép segítségével vonjanak le következtetéseket, fogalmazzanak meg állításokat egyes országokra vagy területekre.

Augusztus végén diákjaimmal a Mátrában voltunk táborban. 10.-eseknek tartottunk természettudományi terepgyakorlatot öt napon át, ahol a cél a vidék megismerése, biológiai és kémiai mérések elvégzése volt. Ezzel a korosztállyal már érdemes mindenféle technikai eszközöket is bevetni, idén a filmkészítés is feladatuk volt. Magam is kíváncsi voltam, hogy pár nap alatt milyen minőségű filmet tudnak készíteni a mobiltelefonjukkal és egyszerű laptopokkal. Többféle téma közül is választhattak, az egyik a Másfélmillió lépés Magyarországon vonatkozó részeinek újraforgatása volt. A Kékes tövében voltunk és ez a vidék részletesen is szerepel a mára már kultikussá vált túrafilmben. Azt kértük tőlük, hogy próbálják meg megtalálni ugyanazokat a helyszíneket, amik a filmben is szerepelnek.

Segítségül megkapták azt a követelménylistát, kisokost, amiről már korábban is írtunk (IDE KATTINTVA). Nagyjából egy délutánt vett el a forgatás, azután egy napon át tartott a szövegek megírása, rögzítése és a vágás. A végeredmény a Bővebben után látható:

Három jópofa eszközt is találtam a Free Map Tools oldalon (IDE KATTINTVA), olyanokat, amiket jól használhatunk földrajz, történelem vagy éppen matematika órán is. A használatukhoz nem kell felinstallálni semmit, elég hozzá az internet kapcsolat és már kezdhetjük is a munkát velük.

Az elsővel egy kijelölt terület nagyságát kapjuk meg (ITT VAN).  A területmérés a térképen a vetület miatt persze nem teljesen egyértelmű, nem mindegy, hogy az egyenlítőtől milyen távolságban van az a terület, amit mérni próbálunk. Érdekes feladat lehet földrajz órán, ha össze akarjuk hasonlítani Grönland és Indonézia területét. Ha kisebb léptékre nagyítunk, ez a probléma nem jelentkezik annyira, itt a területmérésre használhatjuk matematika órán. Megnézhetjük például, hogy mekkora az egyes kerületek pontos területe a fővárosban. Külön érdekes lehet, ha először megbecsültetjük  az eredményt a diákokkal és azután mérünk csak.

A Geography games nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) az, aminek mondja magát. Földrajzi tudást sajátíthatunk el érdekes (még ha nem is úttörően kreatív) játékokkal. A szokásos 'Afrika országai', vagy 'Európa országai' játékok mellett vannak érdekesebbek is - például hegyek, szorosok, tengerek, óceánok stb. Összességében nem annyira újszerű, de esztétikus és jól használható az oldal.