Gondolom, sokak ifjúkori emlékei között vannak meg a Kaland-Játék-Kockázat könyvek, vagy ahogyan mindenki hívta őket a lapozgatós könyvek. Ezek voltak azok a könyvek, amikben mi magunk hozhattunk döntéseket (bemész-e az ajtón vagy adsz-e pénzt a koldusnak stb.) és a történet ezek szerint alakult. A klasszikus változatban a döntéseink alapján kellett a megfelelő oldalra lapozni és így tudtuk meg, mi történik velünk és mi a következő dötési helyzetünk.

A minap jöttem rá, hogy a SMART Notebook programjával nagyon egyszerűen tudunk ilyet csinálni. Nem kell hozzá más, mint külön oldalkra elhelyezni az egyes leírásokat, felsorolni a döntési lehetőségeket és utána ezekhez hivatkozásokat illeszteni, amik a megadott oldalra mutatnak. Ez így talán bonyolultnak tűnik, de a mellékelt notebook állomány biztosan érthetőbbé teszi.

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Korábban már írtunk többször is a Photosynth nevű programról (ITT TALÁLHATÓ és IDE KATTINTVA látható róla videóbemutató). A programmal panorámaképeket, akár félgömb panorámákat is készíthetünk, a mások által készítettek között böngészhetünk, bejárhatjuk velük a világot, de egy digitális fényképezőgéppel felszerelkezve magunk is csinálhatunk ilyeneket. A PIL Akadémia szakmai napján ötleteltünk közösen azon, hogy mire is lehetne használni a tanításban és számos jó ötlet adódott is (majd jönnek egy cikkben hamarosan), de azóta felfedeztem a program egy új lehetőségét is.

A Photosynth ugyanis nem csak panorámaképeket tud csinálni, hanem egy tárgyat körbefényképezve azt körbe is forgathatjuk és úgy is megnézthetjük vele. Megtehetjük ezt úgy is, ha körbejárjuk a dolgot és közben kattintgatunk, de még hatékonyabb, ha valamilyen forgótálra tesszük. Én egy IKEÁs forgatható tálcára (ILYENRE) raktam fel és így készítettem róla húsz képet a telefonommal. Érdemes valamilyen egyforma, egyszerű hátteret választani, akkor lesz jobb a végeredmény. Nagyszerűen használhatjuk arra, hogy a diákok munkáit, alkotásait érdekesen mutassuk be az osztály vagy az iskola honlapján. Így néz a kép, a kisfiam által készített birkát ábrázolja (persze jobb fényképezőgéppel több fotóból sokkal jobb lehetne):

Nagy örömmel mutatunk be egy nem túl új, ámde annál hatásosabb programot, ami elsősorban a tanítók és a gyógypedagógusok számára lehet érdekes. A Szegedi Egyetem munkatársai készítették el a Beszédmester programot (IDE KATTINTVA). Az ingyenesen letölthető program olvasásfejlesztésre és hangképzés gyakorlására is egyaránt alkalmazható. Sikeresen használták már hallássérült gyerekek fejlesztésére. A program különlegesége, hogy gépi beszédfelismerésen keresztül segíti a helyes hangképzés elsajátítását.

A hangképzésen túl a szoftver járékos feladatokkal az olvasásfejlesztést is szolgálja, így diszlexiásokkal is jól használható.

Az utóbbi időben főként olyan rajzprogramokról esett szó, itt a TanárBlogon, amik akár nagy , komoly profi programok (pl. PhotoShop) alternatívái is lehetnek egyes feladatokhoz. A Drawzit (IDE KATTINTVA) nem ilyen. Emiatt nem kell rettegnie a nagy szoftver gyáraknak, lesz még munkájuk, hiszen borzasztóan egyszerű és nem túl sok lehetőséget kínáló alkalmazással van dolgunk.

Ez utóbbi viszont az előnye is lehet, ha kicsikkel dolgozunk, vagy csak most ismerkednek a géppel. Könnyen tudunk rajzolni a programmal, feltölthetjük a saját képünket, amit összefirkálhatnak és akár még interaktív táblán is jól használható. Az elkészült remekműveket pedig azután megoszthatjuk az egész világgal.

Lelkesen írtunk már korábban olyan alkalmazásokról, amikkel közösen lehet szövegeket szerkeszteni. Ilyen a Google dokumentumok, vagy éppen nagy kedvencünk, a Titanpad (ITT ÍRTUNK RÓLA). Hasonló megoldást jelent például a közös ötleteléshez a Corkboard is (EZ ITT TALÁLHATÓ). A mai napi oldal viszont nem a közös szövegelést, hanem a közös rajzolást teszi lehetővé.

A FlockDraw (IDE KATTINTVA) borzasztóan egyszerűen használható, ha felmegyünk az oldalra, kapunk egy linke, ez lesz a közös rajzunk elérése. Ha bárki másnak megadjuk ezt, ő is szerkesztheti azt a rajzot, amit éppen készítünk. Könnyen megoszthatjuk így a rajz linkjét például egy digitális osztályteremben vagy akár egy blogon is. Természetesen nem kell semmi nagy dologra számítani, nem egy Photoshop, amivel dolgozhatunk, de kedves kis rajzok készítéséhez tökéletes. Az elkészült rajzot el is menthetjük és be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra.

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Különféle komoly pedagógiai vizsgálatok szerint a tanulás hatékonysága nagyon függ attól, milyen tevékenységet végzünk. A vizsgálatok szerint sokat tanulhatunk, ha nem csak halljuk az adott dolgot, hanem olvashatjuk is, még többet, ha csinálhatjuk, de a legjobban úgy tanulhatunk meg bármit is, ha tanítjuk. Ezt ismerte fel Bram Faerns, egy belga tanár, akivel idén nyáron ismerkedtem meg Seattle-ben. Bram projektje, amit kifejezetten kicsikkel, 10-12 éves diákokkal csinált végig.

Az utóbbi évek IKT világának talán legnagyobb durranása a Khan Akadémia volt. Salman Khan az ösztönös pedagógiai zseni eredetileg csak a saját szórakozására készítette a YouTube-ra rövid kis oktatóvideóit, amik egészen fantasztikus népszerűségre tettek szert. Bram ötlete az volt, hogy hasonló kis oktatóvideókat készíttetett, a gyerekekkel. a 10-12 évesek ebben a 8-9 éveseknek magyarázzák el, hogyan kell összeadni, felismerni a főneveket stb.

Mesékre mindig szükség van, akár az irodalom tanításához, akár idő kitöltésre, akár önálló feladatnak. A mesék jelentik a gyerekek számára a belépést az irodalomba, de a felnőttek se nagyon lehetnek meg nélkülük. Jó, ha mindig elő tudunk kapni egy-egy az alkalomra való mesét.

Ebben segít a most bemutatott három oldal is. A Mesélj minden nap! (IDE KATTINTVA) kifejezetten látványos oldal. A mesék között keresgélhetünk az életkor, a szereplők és a tanulság szerint is (kifejezetten vicces elképzelni, hogy valaki gyorsan keres olyan mesét, amiben szerepel egy farkas, nyolc éveseknek való és az a tanulsága, hogy jótett helyébe jót várj). A Mesetár (ITT VAN) kinézetében visszafogottabb, de több mesét tartalmaz és itt hangállományokat is találunk. Az előbbi oldal elsődleges célja ugyanis, hogy elősegítse, hogy a szülők meséljenek a gyerekeknek, így természetes, hogy ott nem olvassák fel nekünk a történeteket.