Egy sejt élete
Letölthető anyagok - 2009. július 11.
ERRE A LINKRE kattintva egy fantasztikus videóban gyönyörködhetünk az állati sejt belső működésében.
Itt van, hogy mit láthatunk:
1. a vérér, benne iszonyat gyorsan áramlanak a vörös vérsejtek, a lassabban haladó, az ér endotheliumán bukfencező fehér labdacsok a fehérvérsejtek, a tulajdonképpeni immunrendszerünk egyik legfontosabb sejtjei.
2. Közelebbről láthatjuk, hogyan halad a fehérvérsejt az endothéliumon (az ér fala)
3. Hirtelen beugrik a sejtfelszínt borító, legfőképpen polimerizálódott cukrokból álló glikokalix.
4. Fehérjeszálító membrántutajok és a membránból kiálló intermembrán fehérjék, illetve a többi, a membránon elhelyezkedő fehérje.
5. A citoszkeleton felülnézetben (citoszkeleton = sejtváz) + membrántutajok
6. Behatolunk a sejtbe.
7. Épülő aktin filamentumok, illetbe később a Mikrotubulusok láthatóak, mindkettő fontos része a citoszkeletonnak. Mindkettő folyamatosan bomlik (- végről) és épül (+ végről), ezek is jól láthatóak
8. Látható egy, a mikrotubuloson lépegető kinezin, amely itt valószínüleg egy kis lizoszómát cipel. Itt láthatjátok, hogy a sejtjeinkben nem csak úgy lebegnek a dolgok.
9. Háttérben megjelenik a centriolum, amelyből a mikrotubulusok kiindulnak, ez a sejtváz központjának tekinthető. Jobb felső sarokban egy mitokondrium, amely a sejt energiaellátásáért felelős.
10. A sejtmag membárja villan elénk és az abből kilökődő mRNS fonalak, amelyekről a sejtfehérjék íródnak. Látható, amint az mRNS fonalra rákötődik a riboszóma (amely a tulajdonképpeni fehérjeszintézist végzi) kis és nagy alegysége és végigkúszik az mRNS fonalon.
11. Rövid ideig láthatjuk, hogyan szintetizálódik a fehérje és hogyan csavarodik fel egyből (folding)
12. Megjelenik egy mitokondrium, előtte elkúszik valami fehérje.
13. Látjuk az ER felületén ülő riboszómát, amely a szintetizált fehérjét az ER üregébe vezeti egy porúson át. (Az ERben ezután a fehérjék módosulnak, funkciójuknak megfelelően, és szállítódnak vezikuláris transzporttal a Golgiba.)
14. Láthatjuk a lefűződő vezikulákat, és közben besétál elénk egy aranyos kis lépegető kinezin, amely mint hű szolga, ciplei a kis lizoszómát-
15. A Golgi felvillanása után egy exocitótikus folyamatot láthatunk, amely során tulajdonképpen a sejtból a sejtközötti tértbe ürülnek a sejt számára szükségtelen anyagok, illetve a szerketálódó, hasznos anyagok (mivel itt egy fehérvérsejtet lárunk, pl. a szervezet védekezésében fontos anyagok ürülnek)
16. Ismét láthatunk membrántutajt a sejt felületén és a rajta lévő fehérjéket.
17. Vándorló fehérvérsejt és az extravazáció folyamata, amely során a limphocita (feh.vérsejt) az ér endothéliumán át átjut különféle receptorok segítségével a gyulladásos sejtek felé.
3. Hirtelen beugrik a sejtfelszínt borító, legfőképpen polimerizálódott cukrokból álló glikokalix.
4. Fehérjeszálító membrántutajok és a membránból kiálló intermembrán fehérjék, illetve a többi, a membránon elhelyezkedő fehérje.
5. A citoszkeleton felülnézetben (citoszkeleton = sejtváz) + membrántutajok
6. Behatolunk a sejtbe.
7. Épülő aktin filamentumok, illetbe később a Mikrotubulusok láthatóak, mindkettő fontos része a citoszkeletonnak. Mindkettő folyamatosan bomlik (- végről) és épül (+ végről), ezek is jól láthatóak
8. Látható egy, a mikrotubuloson lépegető kinezin, amely itt valószínüleg egy kis lizoszómát cipel. Itt láthatjátok, hogy a sejtjeinkben nem csak úgy lebegnek a dolgok.
9. Háttérben megjelenik a centriolum, amelyből a mikrotubulusok kiindulnak, ez a sejtváz központjának tekinthető. Jobb felső sarokban egy mitokondrium, amely a sejt energiaellátásáért felelős.
10. A sejtmag membárja villan elénk és az abből kilökődő mRNS fonalak, amelyekről a sejtfehérjék íródnak. Látható, amint az mRNS fonalra rákötődik a riboszóma (amely a tulajdonképpeni fehérjeszintézist végzi) kis és nagy alegysége és végigkúszik az mRNS fonalon.
11. Rövid ideig láthatjuk, hogyan szintetizálódik a fehérje és hogyan csavarodik fel egyből (folding)
12. Megjelenik egy mitokondrium, előtte elkúszik valami fehérje.
13. Látjuk az ER felületén ülő riboszómát, amely a szintetizált fehérjét az ER üregébe vezeti egy porúson át. (Az ERben ezután a fehérjék módosulnak, funkciójuknak megfelelően, és szállítódnak vezikuláris transzporttal a Golgiba.)
14. Láthatjuk a lefűződő vezikulákat, és közben besétál elénk egy aranyos kis lépegető kinezin, amely mint hű szolga, ciplei a kis lizoszómát-
15. A Golgi felvillanása után egy exocitótikus folyamatot láthatunk, amely során tulajdonképpen a sejtból a sejtközötti tértbe ürülnek a sejt számára szükségtelen anyagok, illetve a szerketálódó, hasznos anyagok (mivel itt egy fehérvérsejtet lárunk, pl. a szervezet védekezésében fontos anyagok ürülnek)
16. Ismét láthatunk membrántutajt a sejt felületén és a rajta lévő fehérjéket.
17. Vándorló fehérvérsejt és az extravazáció folyamata, amely során a limphocita (feh.vérsejt) az ér endothéliumán át átjut különféle receptorok segítségével a gyulladásos sejtek felé.
Mit szólsz hozzá?
